Back to top

A méhjólét napjainkra felértékelődött

Az Agrárminisztérium június elején 10 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg a méhek állatjóléti támogatását. De vajon miért van szükség ilyen jellegű támogatásra a méhek esetében, illetve hogyan értelmezhető az állatjólét ebben az ágazatban? Ezekre a kérdésekre Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, valamint kiadónk által gondozott Méhészet szaklap főszerkesztője adott választ.

– Eddig egyetlen EU-s tagországban sem volt a méheknek állatjóléti támogatása, ebben Magyarország abszolút úttörőnek számít. A méhek jóléte fontos, főleg akkor, ha családban élő szuperorganizmusokként tekintünk rájuk. Korosztályonként szigorúan meghatározott munkát végeznek az egyedek kis csoportjai, mindenkinek megvannak a feladatai, így csak akkor egészséges egy méhcsalád, akkor teljesít a legjobban, ha jól érzi magát.

Egyébként mi, méhészek már közvetlen a kaptárbontás után, amikor először ránézünk az adott méhcsaládra, látjuk, érezzük, hogy jól érzi-e magát.

A méhész szeme észreveszi a méhek mozgásán, viselkedésén, sőt érzi a kaptár illatán, hogy milyen „passzban” vannak a méhek – mondta Bross Péter, aki hozzátette, azért is fontos ez az újszerű támogatás, mert a méhek egyre kevésbé érzik jól magukat. Ennek egyik példája azok a kutatási eredmények, amelyek a vadbeporzó rovarok számának drasztikus csökkenéséről szólnak.   

– A magányos méhek, a poszméhek ugyanazoknak a környezeti hatásoknak vannak kitéve, mint a méhészek által tartott mézelő méhek. Ezek a hatások az idő múlásával, előrehaladtával egyre kedvezőtlenebbek lettek. Sok összetevős hatásokból adódik ez: klímaváltozás, természetes növénytársulások átalakulása (eltűnése), rövidebb mézelési szezon, illetve hosszabb nyár, meleg ősz természetes méhlegelő nélkül, a globalizmus által gyorsan elterjesztett méh kártevők (pl. ázsiai lódarázs) és méhparaziták (pl. Varroa atka).

A természetes élőhelyek pusztulása is érzékenyen érinti a beporzók, így a mézelő méhek jólétét. A kedvezőtlen környezeti változások világítottak rá, hogy egyre fontosabb, sőt elkerülhetetlen, hogy a méhész mindent megtegyen, hogy a kaptárban, a méhek lakhelyén biztosítsuk a maximális jólét feltételeit. A külső feltételek alakulását nem igazán tudjuk befolyásolni, de a belső, a „viaszváros” életterét, igen. Mindezek túl az egyik legfontosabb állatjóléti intézkedés, az úgynevezett méz-visszahagyás: méhcsaládonként 4 kg mézet kell pergetés után bent hagyni a lépekben, a kaptárban – tette hozzá a szakember.

Mekkora a támogatás mértéke? Azt tudjuk, hogy 10 milliárd forint jut e támogatási jogcímre.

– A támogatási kérelmek benyújtására 2022. június 20. és 2022. július 19. között van lehetőség. A támogatás kötelezettségvállalási időszaka 2022. július 01-től 2024. december 31-ig tart. Azaz, a keretösszeg eloszlik 3 évre, pontosabban két és fél évre, hiszen az idei esztendő fél évnek számít. A méz visszahagyására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért 15 euro/méhcsalád/év a kifizethető összeg, de idén ennek felét, azaz 7,5 eurót kapnak a méhészek méhcsaládonként. A három év alatt így összesen 37,5 eurót kap az a méhész, aki vállalja a kötelezettségeket.

Milyen kötelező feltételei vannak a pályázatban való részvételnek?

– A legtöbb feltétel a jogkövető méhész számára adott, nem érhet meglepetés senkit. Fontos feltétel például, hogy a támogatást igénylő a kérelem beadását megelőzően legalább 3 éve az idevonatkozó rendeletben bejelentett és nyilvántartott méhtenyészettel rendelkezzen. Az ágazati kohéziós erő erősítése céljából fontos követelmény, hogy a pályázó tagja legyen az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek.

A kis méhészetek tulajdonosai is pályázhatnak, hiszen nincs alsó méhcsaládszámkorlát.

Nagyon fontos a méhészek részéről, hogy megértsék: ellentétben a korábbi támogatási formákkal, az állatjóléti támogatás nem „jár” mindenkinek, ezért pályázni kell, és az abban vállalt kötelezettségeket (méz-visszahagyás) 3 évig fenn kell tartani. Ha méheket akar eladni, akkor kötelezettségátadási szerződéssel tudja értékesíteni, és a vevőnek kell tovább vinnie a méhjóléti intézkedések megvalósítását.

Hogyan fogadta a szakma az újszerű pályázat bevezetését?

– Az Agrárminisztérium szakembereivel bő egy éve kezdtük el a közös munkát a méh állatjóléti támogatás kidolgozásával kapcsolatban. A méhészek az elmúlt télen már kaptak információt a pályázatról, aki eljárt a méhészgyűlésekre, olvasta honlapunkat, megismerhette mit is jelent az állatjólét kifejezés, mi lesz a célja a méh állatjólétnek, mire lehet számítani. Nyilván, mint említettem is korábban, ez a pályázati forma merőben más, új, mint a méhészeti ágazatban eddig megszokottak, ezért vannak, akik idegenkednek tőle. Mindig vannak nagy tömegben olyanok, akik az újat nem szeretnék megismerni, inkább egyből elutasítják azt. De a többség megérti és üdvözli e pályázati formát.

Ezt mutatja, hogy már a benyújtás első napján, június 20-án, közel 200 pályázatot töltöttek fel a Magyar Államkincstár rendszerébe. Ez egy új állatjóléti esetében kimagaslóan magas szám.

A méhészeknek segítenek a pályázat benyújtásában az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szaktanácsadói és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai is. Nehéz megjósolni, hogy mennyi méhész él a méh állatjóléti támogatás adta pályázati lehetőséggel, Bross Péter 6-7000 ezer benyújtással számol. Fontos információ, hogy aki most lemarad, az végleg kimarad a 3 éves pályázati ciklusból. Aki szeretne pályázni a ciklusban kapható méhcsaládonkénti 37,5 euróra, annak most hárs-, gesztenye-, édeskömény-, olajretek-virágzás közben kell pályáznia.

Milyen évük van eddig a méhészeknek?

– Soha rosszabbat! Az elmúlt évekkel ellentétben, végre kedvező évünk van eddig. Pedig nem volt hideg tél, nem volt csapadék, tavaszi aszály, májusban hidegcsúcsok voltak, mínuszos éjszakák, és még sorolhatnám a negatív tényezőket, melyek ellenére szép eredményeket értünk el. A kiürült raktárakat újra feltöltötték a méhek akácmézzel.

Az örömben üröm, hogy kevesebb méhcsalád termelt, mint amennyivel beteleltünk, kb. az őszi 1,2 millió méhcsalád közel 20%-a elpusztult és a maradék 10-20%-a legyengült. Ezekben a napokban telepítik be a méhészek az üres kaptárakat, állítják vissza az állomány nagyságát.

A másik rossz hír, hogy az infláció és a gyenge forint ellenére (ami azért fontos, mert a méhészeti ágazat export-orientált), a tavalyi termés záró felvásárlási árához képest, mintegy 25%-al (!) alacsonyabb árral kezdték az akácméz felvásárlását. Értelemszerűen a külföldi, főleg nyugat-európai mézkiszerelő üzemek ettől még olcsóbban jutnak hozzá az értékes magyar akácmézhez, mert ők euróban fizetnek. Idén ismétlődik a hazai méhészek évtizedes problémája, melyből nem tudunk kitörni – jó termés esetén óriási a kiszolgáltatottság. Napjainkban talán az egyedüli mezőgazdasági termék a méz, melynek nagybani ára, ”elinflálódott” világunkban. Ez végtelenül szomorú, de most örüljünk a méh állatjóléti támogatásnak, adjuk be a pályázatokat, mézünket pedig később, ősszel-télen próbáljuk értékesíteni, addigra talán „tisztul” a piac – hívta fel a figyelmet Bross Péter.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Jövő héten indul újra a Nébih antibiotikum felhasználást bejelentő rendszere

Számottevő „ráncfelvarrást” követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert. Az állatorvosok és meghatalmazottjaik a továbbiakban olyan új funkciókat vehetnek majd igénybe, mint a sokak által kért „nullás bevallás”, de számos egyéb, az adatminőség javítását és az kitöltés könnyítését célzó módosítás is életbe lép.

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.

5 tipp a szalmonella elleni védekezéshez baromfiban

Kezeljük prioritásként az Enteritidis, a Typhimurium és az Infantis szalmonellatörzsek megállítását! Az integrátorok és a termelők az emberi egészségre leginkább káros törzsek megcélzásával és kiiktatásával küzdhetnek leginkább az élelmiszer-eredetű szalmonellafertőzések ellen.

Kárpátaljai gazdákat támogat a FAO partnerség az Európai Unió finanszírozásában

Vidéki háztartások, mezőgazdasági kistermelők és mezőgazdasági kisvállalkozások részesülnek az Európai Unió (EU) által finanszírozott és az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által megvalósított, 15,5 millió dolláros (5,58 milliárd Ft-os) projektből, amelynek célja a mezőgazdasági, halászati és erdészeti értékláncok erősítése, a háborús körülményekhez való igazodása.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 5. hét

Február 1-től 28-ig nyújtható be a csatlakozási kérelem a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszerhez (MKR).

Új szabályokra kell odafigyelnie a gazdálkodóknak a támogatások érdekében

Az uniós előírásoknak megfelelően a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a fenntarthatóság, ugyanakkor a magyar kormány a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok – jelezte előadásában Feldman Zsolt csütörtökön, a Komáromban tartott fórumon.

Közel 110 ezer gazdálkodónak kell megújítania az egységes kérelem beadásához szükséges meghatalmazást

Minden évben az egységes kérelmek mintegy 70 százalékát, megközelítőleg 108 ezer kérelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászainak közreműködésével nyújtják be a gazdálkodók. Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt meg kell újítani az ehhez szükséges meghatalmazásokat.