Back to top

Régi ízek húsmestere

A legtöbb gyerek, aki házi húskészítményt kóstol – legyen az akár kolbász, hurka, kenőmájas vagy sonka –, nemcsak udavriasságból mondja, hogy finom, hanem kér még belőle. Ez számomra a legnagyobb elismerés. Annyit tennék hozzá, hogy a felnőttek alapból kedvelik ezeket a termékeket.

Desits Zoltán húsfeldolgozó fogalmazott ekként a rábapatyi termelői piacon, ahol szombatonként kínálja termékeit, kóstolóként és megvételre egyaránt. Mint mondta, főleg régi élményei miatt választotta a húsfeldolgozó szakmát.

Desits Zoltán: a piac csodás hely, mert nemcsak kínálni és árusítani lehet, hanem beszélgetni is
Desits Zoltán: a piac csodás hely, mert nemcsak kínálni és árusítani lehet, hanem beszélgetni is
Fotó: Bella Huba
– Gyermekkoromban állatokat tartott a családom, disznót és baromfit is. Ebből eredt a vállalkozás ötlete – tette hozzá, megjegyezve: évtizedekkel ezelőtt e tekintetben is teljesen más volt a világ. Falun szinte nem volt olyan család, amely ne tartott volna állatokat. Disznók röfögtek és híztak az ólakban, az udvaron pedig tyúkok kapirgáltak, liba-kacsa „korzózott”. Az emberek csodásan gondoskodtak róluk, aminek eredményeként napról napra finom falatok kerültek az asztalra, hiszen az etetésükhöz maguk termelték a búzát-kukoricát a kertekben. A zöldségeskertről meg ne is beszéljünk! Mindezzel a maguknak és a családjuknak szükséges eledelt meg tudták termelni, ráadásul olyan minőségben, hogy az semmi kívánnivalót nem hagyott maga után. Hiszen nemcsak felnevelték az állatokat, hanem fel is dolgozták őket.

Nehézségei ellenére a disznóölés csodálatos esemény, családi program volt.

Mindenkinek volt a nagyszülőktől örökölt receptje, ami alapján a kolbászt, a hurkát és a disznósajtot készítették. A gondos sózásnak vagy füstölésnek köszönhetően a termékek sokáig elálltak, amire azért is szükség volt, mert ritka volt az olyan ház, ahol egyetlen disznót vágtak volna a télen.

– Mindebből mára nem sok minden maradt – fűzte hozzá Desits Zoltán. – Az emberek leszoktak az állattartásról, a feldolgozásról, inkább megveszik a termékeket az üzletekben. Talán nem kell mondanom, hogy az ízek között mekkora a különbség. A családunk még 1984-ben kezdett el nagyobb méretben sertést tartani, ami egyre jobban kinőtte magát az évek során. Mindig arra törekedtünk, hogy minőségi húsból „korabeli” házi termékeket állítsunk elő. Ez a kolbászra, a szalámira, a disznósajtra és az egyéb füstölt húsokra egyaránt igaz. Azonkívül sonkát, szalonnát, hurkát és kenőmájast készítünk. Virslit és parizert nem, mert azok nem házi termékek, teljesen más technológiát igényelnek.

Mindent hagyományos módon, tartósítószer nélkül készítünk. Nem is részletezném, hogy ez mekkora értéket jelent.

A Desits-féle házikolbász a gyerekek egyik kedvence
A Desits-féle házikolbász a gyerekek egyik kedvence
Fotó: Bella Huba
Azt tapasztaljuk, hogy az emberek keresik a régi ízeket, amiket szüleik, nagyszüleik idején kóstoltak, vagyis amit gyerekként megszoktak. Évi száz-százötven disznót nevelünk és dolgozunk fel, és van még ezerkétszáz csirkénk is.

Desits Zoltán azt mondta, ahogy az állatok felnevelése, gondozása és feldolgozása mind-mind felelősségteljes és komoly munkát igényel.

– Nyugodtan mondhatom, hogy ez hivatás, amihez komoly szakértelemre és kitartásra van szükség. Időigényes, hogy mindent kézzel készítünk, nem gyártósoron, viszont az eredmény igazolja a többlet időráfordítást. Szem előtt kell tartani, hogy az ízek ne változzanak, minden tétel esetében ugyanaz legyen. Az emberek csak azokat ízeket keresik, amikkel elégedettek voltak. Sokszor csak kéthetente vagy akár havonta vásárolnak, vagy előfordult olyan is, hogy egy év elteltével tértek vissza a piacra, hogy a mi termékeinket keressék, és akkor távoznak elégedetten, ha megint a már kóstolt ízeket találják. Márpedig a visszatérő vásárló nagy elismerés számunkra.

Szerencsére egyre jobban keresik a házi ízeket, talán azért is, mert sokan csalódtak a nagyüzemi termékekben.

Az idősebbek jól emlékeznek a készítmények régi ízére, és ha meglátnak egy ilyen terméket, szinte biztosan vesznek belőle kóstolót. Akkor térnek vissza érte, ha elégedettek voltak. Egyébként ők nemcsak vásárolnak, hanem nosztalgiáznak is: elmesélik, hogyan zajlott náluk annak idején a disznóölés, hogyan dolgoztak. Néha még a recepteket is felidézik.

A gyerekekkel más a helyzet. Ők a modern világban nőttek fel, más ételekhez vannak szokva. Disznóölésről, a hús házi feldolgozásáról legfeljebb hallottak. A bolti húsokat és töltelékárut ismerik, a háziakat nem. Ezért is tartom fontosnak a kóstoltatást, hogy őket megismertessük a hagyományos ízekkel. Tapasztalataim szerint a gyerekek vevők rájuk, mind a kolbászra, mind a hurkára, mind a kenőmájasra. Egy héttel később rendszerint visszajönnek, hogy kérjenek még „abból a kolbászból”. Ugye nem kell mondanom, hogy milyen elismerést jelent számomra, amikor egy ötéves jön repetázni a szüleivel? Ráadásul ő beszélte rá őket, hogy újra látogassanak el a piacra, a húsoshoz.

Röviden, vásárlóink túlnyomó többsége visszatérő vendég. Ismerjük őket, tudjuk, hogy mit vásárolnak, vagy hogy milyen terméket ajánljunk nekik. Ez pedig igazán családi jellegűvé teszi nálunk a vásárlást.

A termelői piac különben is jó hely Desits Zoltán szerint. Azt mondja, termékei 90 százalékát itt és hasonló helyeken értékesíti. Azért otthon is keresik, rendszeresen.

Mindent hagyományos eljárással, tartósítószer nélkül készítenek
Mindent hagyományos eljárással, tartósítószer nélkül készítenek
Fotó: Bella Huba
– Rábapatyon kívül Szombathelyen és Bükfürdőn is árulunk. Nemcsak magyarok, hanem külföldiek is gyakran veszik a termékeinket. Itt újra meg kell jegyeznem, hogy milyen sok a munka, hiszen az állatok felnevelése és feldolgozása mellett az értékesítés is időigényes. Ennek ellenére úgy gondolom, a piac csodás hely, mert nemcsak kínálni és árusítani lehet, hanem beszélgetni is. Úgy látom, ezt a vásárlók is értékelik. A kamra – vagy már inkább csak a hűtőszekrény – feltöltésének a gondjával együtt jár, hogy nézelődnek, felmérik a terepet. Mivel a termelői piac éppen arról szól, hogy háztájiban előállított termékeket, zöldségeket, gyümölcsöket, mézeket és miegyebet kínálnak, tudni lehet róluk, hogy egészségesek. Manapság pedig – szerencsére – egyre többen elkötelezik magukat a házi termékek mellett. Ezt nagyon biztatónak tartom a jövőre nézve. Ez alapján a mi fő dolgunk, hogy a vásárlók által megszokott és már keresett minőséget mindenképpen biztosítsuk.

Annak érdekében, hogy még gyorsabb és gördülékenyebb legyen a munka, Desits Zoltánék a családi gazdaság fejlesztését tervezik.

– Elsősorban a feldolgozásban szeretnénk előrelépni, mert az jelentősen megkönnyítené a mindennapos munkálatokat. Szeletelőt és hűtőpultot szeretnénk vásárolni, valamint szeretnénk egy hűtőkamrát. Mindezen túl szükségünk van egy hűtőpulttal felszerelt teherautóra, nagy segítséget jelentene a piacozásban. Úgy gondolom, az állatállományunk mérete és a feldolgozási kapacitásunk most pontosan akkora, amivel még elbírunk. Ahogy mondtam, a minőséget, a megszokott finom ízeket kell tartani…

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/23 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horvát hagyományok a Pinka-völgyben

Beékelődve a nyugati határszélbe, Szentpéterfát három oldalról Ausztria határolja. Az első trianoni döntést követően oda is csatolták, ám 1923. március 9-én a falu visszaszavazta magát. Az ezerfős település ugyanakkor máig megőrizte horvátságát nyelvében, az emberek mentalitásában és a gasztronómiájában is.

Sültkrumpli helyett sült tészta

Japánban annyira hiánycikk lett a sütni való burgonya, hogy a Burger King helyi hálózata inkább ramen tészta fogyasztására ösztönzi a vendégeit.

Üvegház: mindenből a legkorszerűbbet

Tavaly decemberben készült el a Bartucz család 9500 négyzetméteres korszerű üvegháza Kiskunfélegyházán. A hatalmas beruházásukhoz drénvíztisztító berendezés, valamint üvegháztető-mosó és -festő robot is tartozik. Ők is látják, tapasztalják a gazdasági nehézségeket, mégis előre tekintenek.

A méhészet, mint vállalkozás 2.

Írásom első részében kifejtettem, hogy miért fontos a folyamatos tanulás és vállalkozásfejlesztés. Egyáltalán érdemes-e vállalkozni, mekkora méhállomány az optimális, meddig növeljük a méhcsaládok számát. A napjainkat is súlyosan érintő infláció történetéről, a fogalom meghatározásáról is kezdtem írni, amit most folytatok.

Összemennek a termékek, az áruk változatlan

Az élelmiszer- és háztartásiszer-gyártók csökkentik a termékeik kiszerelését, anélkül, hogy csökkentenék az árukat. A vécépapírtól a joghurton és kávén át a csipszig világszerte általánossá vált ez a trend. A jelenséget „zsugorflációnak” nevezik.

Bővíti kapacitását a csomagolóanyagokat gyártó Hód Plast Kft. Algyőn

Bővíti termelő- és raktárkapacitását 449 millió forintos beruházással, uniós támogatással a műanyag flakonokat és kannákat gyártó Hód Plast Kft. - tájékoztatta az Algyőn tevékenykedő vállalkozás az MTI-t.

Szamócaszezon: reményeket meghaladó eredmények

Egy sikeres termesztési idény most sokkal többet jelent annál, mint hogy biztosítja-e vagy sem az érintett kárpátaljai család megélhetését. Sokkal nagyobb a tét, mert jelentősen hozzájárul a szülőföldön maradáshoz, hiszen azt bizonyítja, hogy a háborús helyzettel járó bizonytalanság ellenére van jövő.

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.