Back to top

A „váci mező” ünnepnapja

Az AM Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum (KMASzC) Táncsics Mihály Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumának Floch-pusztai tangazdaságában május 21-én tartották a XX. Regionális Mezőgazdasági Kiállítást, ami minden évben az iskola ünnepnapjának számít, de most különösen, hiszen két „vírusos év” után tudták végre újra megrendezni a bemutatót.

Az „ünnepnap” kifejezést az iskola igazgatója, Jung Lilla használta, akivel a megnyitó üdvözlő szavai után volt alkalmam beszélgetni az iskola által nyújtott képzésekről, gyakorlati oktatásról, a tangazdaságról, a fejlesztésekről és magáról a kiállításról.

A szakképzés, és azon belül az agrárszakképzés teljes átalakítását követően is megmaradt az iskola hagyományos profilja:

hároméves szakiskolai képzés keretében állattenyésztő, növénytermesztő és lovász irányultságú gazdaképzést nyújt az intézményt, illetve öt éve már mezőgazdasági gépészeket is képeznek.

Jung Lilla: a szakma ma már vonzó életpályamodellt kínál a fiataloknak
Jung Lilla: a szakma ma már vonzó életpályamodellt kínál a fiataloknak
Ez utóbbi érdekében nagyszabású korszerűsítést kellett végrehajtaniuk a gépállományban. Ezeken kívül állattenyésztő és növénytermesztő szakon lehet náluk mezőgazdasági technikus oklevelet szerezni, ötéves képzés keretében.

Az országos beiskolázású intézmény 1946 óta képez mezőgazdasági szakembereket. Alapos elméleti és még alaposabb gyakorlati tudással vértezi fel őket, hogy a magyar mezőgazdaság rendelkezésére állhassanak. Az alapképzéseken túl ráépülő képzéseket, érettségire felkészítő kurzusokat is nyújtanak, és egyre nagyobb szerepet kívánnak játszani a felnőttképzésben.

Az iskolának 450 nappali tagozatos tanulója van. Szívesen jönnek ide a fiatalok, nincsen gondjuk a beiskolázással. A nemrég teljesen felújított, energetikailag is korszerűsített kollégium, az iskola saját konyhája és nem utolsó sorban jól felszerelt tangazdaságuk is „csábító” a mezőgazdaságban dolgozni szándékozó fiatalok számára.

A Sződ melletti Floch-pusztai tangazdaság az iskola büszkesége.

Csuka János igazgatósága alatt, az akkori agrártárca anyagi segítségével került az iskola kezelésébe, és az 1993–1994-es tanévben kezdték meg folyamatos, mai napig tartó fejlesztését. A „lerobbant” pusztát és épületeit igen sok munka és nagy anyagi ráfordítás árán tették tangazdasággá. Istállókat építettek és újítottak fel, állatállományt telepítettek, gépszínt építettek, gépeket, eszközöket szereztek be, gyümölcsöst telepítettek, és a szántóföldet is hasznosították stb., természetesen annak érdekében, hogy a tangazdaságot – elnevezésének megfelelően – oktatásra alkalmassá tegyék. Mindezt az intézmény tanári kara és szakoktatói (közül többen az iskolában végeztek) a diákokkal közösen, szívós munkával valósították meg. Az áldozatos munka eredményeként már 1999-ben meg tudták tartani az első tangazdasági kiállítást, amit azóta évről évre megrendeznek, egyre több látogatóval és egyre gazdagabb programmal.

A tangazdaság 40 hektárjából 30 hek­tár szántó, amin elsősorban takarmánynövényeket (kukorica, silókukorica, zabos lucerna stb.) termesztenek az iskola állatállománya (szarvasmarha, ló, póni, szamár, baromfi) számára.

Azonkívül a már említett gyümölcsöst és veteményest (konyhakert) is kialakították, kifejezetten bemutató jelleggel, oktatási céllal (és persze a konyha ellátására).

A Floch-pusztai tangazdasági kiállítás egyre több látogatót vonz
A Floch-pusztai tangazdasági kiállítás egyre több látogatót vonz

Jung Lilla igazgató nyitotta meg a tangazdaság kiállítását, a programokat pedig Scherrenberg Johannes, az iskola tanára nemcsak ismertette, hanem folyamatosan ő „menedzselte” őket. Az iskola oktatói, gyakorlati oktatásának vezetői sokat dolgoztak a rendezvény előkészítésén és megvalósításán, különösen Mercs József telepvezető és Furcsa Gábor szakmai igazgatóhelyettes. Természetesen diák szervezője is van a kiállításnak, aki idén Bencsik Levente ötödik évfolyamos mezőgazdasági technikus tanuló volt. Most először kapta ezt a nemes feladatot, aminek legjobb tudása szerint igyekezett megfelelni; még saját gépet, egy traktort is elhozott a kiállításra.

A rendezvény „stabil színfoltja” a veterán gépek kiállítása, amelyen régi, sokszor muzeális korú traktorokat és stabilmotorokat csodálhatnak meg a látogatók.

Mindig nagy az érdeklődés apáink-nagyapáink gépei és munkaeszközei iránt, különösen, hogy többségüket működés közben mutatják be gyűjtő tulajdonosaik. Most is nagy sikert aratott a Csepel 1970-es évjáratú D344-es teherautója, aminek az utasaként – szintén szokás szerint – rövid körutat lehetett tenni Sződön a veteránfel­vonulás keretében. Lukács Pál, a vácrátóti Magyar Veterángép Csapat „kapitánya” gardírozta az érdeklődőket. Farkas László jászkiséri gépgyűjtő egy 1934-es gyártmányú, benzinüzemű, 4 lóerős Deutz MA 608-as stabilmotort „röffentett” be. A darálók, körfűrészek, fejőgépek, szivattyúk hajtására alkalmas gépezet elkápráztatta az érdeklődőket. Ugyancsak felsorakoztak a kiállításon a régi traktorok, köztük Zetorok is, például egy ‘70-es években gyártott Crystal, ami a maga idejében a legnagyobb teljesítményű Zetor volt.

Az ünnepélyes megnyitó után következett az egész napos programsorozat, amiben díjugratás, fogathajtó-verseny és más lovas ügyességi versenyek is szerepeltek. Szép számú látogató tekintette meg a lovas pályán tartott vetélkedőket.

A legizgalmasabb, már hagyományos és mindenki által várt esemény a lovas karusszel volt, amit a végzős 11. osztályos tanuló lányok mutattak be a Palotás zenekar zenéjére a központi téren. Ezután csikósbemutató következett (lófektetés, lóhasaltatás, lóültetés stb.), majd a karikást mesterien forgató ostorosok jöttek, végül pedig színvonalas kutyás bemutató szórakoztatta az egyre gyarapodó közönséget. A lovas bemutatókat Csajbók Pál szakértő konferálta, a szakmai magyarázatokon kívül történetekkel fűszerezve a látottakat.

A végzős lányok lovas-karusszele a kiállítás leglátványosabb eseménye
A végzős lányok lovas-karusszele a kiállítás leglátványosabb eseménye

Mindeközben zajlott a főzőverseny, amelyen diákcsapatok vetélkedtek egymással. Aztán be lehetett látogatni az istállókba, meg lehetett nézni – és simogatni – a lovakat, csacsikat, tyúkokat stb. Szóval, kedvcsinálónak sem rossz ez a program az olyan fiataloknak, gyerekeknek, akik talán itt kapnak indíttatást a szeretett növények-állatok alaposabb megismerésére, és kedvet is hozzá, hogy mezőgazdasági iskolában (netán a váci mezőben?) tanuljanak tovább.

Külön gyerekfoglalkozások (kézműves, állatsimogató, arcfestés stb.) is voltak a legkisebbeknek, a színpadon pedig a Körösi táncegyüttes és a szerb táncokat bemutató Rozmaring együttes szórakoztatták a közönséget.

A szakmai bemutatók mellett idén is tartottak termelői vásárt, amire helyi és környékbeli termelők hozták el portékáikat: termelői méz, gyümölcsléfélék, borok, zöldség- és virágpalánták, virágok stb. vásárlására volt lehetőség.

A tangazdaság területét körbejárva szemmel látható a fejlődés a néhány évvel ezelőttihez képest, ami a folyamatos fejlesztés eredménye. Szembetűnőek a gépszín tetején álló napelemek, amiket négy éve szereltek be, és öt évvel ezelőtt készült el a „pincének” (tkp. helyiség) helyet adó épület – ahol az igazgató asszonnyal is beszélgettem –, amely kisebb rendezvények, találkozók tartására is lehetőséget biztosít. Az úgynevezett „kastélyépületben” oktatótermeket alakítottak ki.

Szükség is volt ezekre a fejlesztésekre (és még bőven van fejlesztési ötlet – és feladat), mivel – örvendetesen módon – sokat nőtt a tanulók száma az elmúlt tíz évben. Ma 23 osztály jár ide, és szeptemberben három technikusi osztályt indítanak az eddigi kettő helyett.

A szakma ma már vonzó életpályamodellt kínál a fiataloknak. Mint az igazgató asszony ecsetelte, ösztöndíjak, tanulói munkaszerződések, külföldi gyakorlati-tapasztalatszerzési lehetőség egyaránt van.

Az iskola kiváló, évek óta gondosan ápolt külföldi kapcsolatokkal rendelkezik; az Erasmus-program keretében például most is vannak lovász tanulóik Valenciában, azonkívül Dániába, Ausztriába, Portugáliába, Szerbiába, Luxemburgba is járnak a diákjaik és a tanáraik. Fontos a mobilitás és a motiváció, diáknak és oktatónak egyaránt, vallja Jung Lilla.

A veterán traktorokat sokan megcsodálják
A veterán traktorokat sokan megcsodálják

A „váci mező” tangazdasági kiállítása mögött húsz év tapasztalata áll. Nem csoda, hogy manapság már mintegy 3 ezer látogatót várnak a minden évben tavasszal, nyár elején szervezett programokra.

Az Agrárminisztérium fenntartásában működő intézmény megőrizte, mi több, tovább gyarapította jó hírét, képzési struktúrájával, elhivatott tanári karával és tanulóival szolgálja a magyar mezőgazdaság megújulását. A XX. Regionális Mezőgazdasági Kiállítás ismertséget és elismertséget vívott ki a szakmai körökben, és szélesebb körben is hírét viszi az iskolában folyó képzésnek, nevelésnek.

Szekeres Béla

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/23 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gabona alapú fehérjeinnováció élén

A klímastratégia az energiaellátás, az élelmiszer biztonság megerősítése és a minél nagyobb hozzáadott érték alkalmazása kerül előtérbe a jövőben. Ezekre a kihívásokra a világ vezető vállalatai folyamatosan keresik a megoldásokat. Európa legnagyobb biofinomítója, a Pannonia Bio is fejlesztésekkel és technológiák alkalmazásával biztosítja a vállalat és közvetve a magyar családok jövőjét is.

Együttműködési megállapodás a MATE és az Alföldi Tej Kft. között

Stratégiai partneri megállapodást írt alá a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem és az Alföldi Tej Kft. A felek az oktatás, a kutatás, az innováció és a társadalmi szerepvállalás területén korábban is meglévő együttműködésüket akarják megerősíteni, illetve bővíteni.

Oktatási és kutatási magyar-üzbég együttműködés

A Taskenti Állami Agráregyetemmel korábban megkötött együttműködést erősítette meg Aziz Botirovich Voitov üzbég mezőgazdasági miniszter, és Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora a KÁN Egyetemi napokon, Kaposváron..

Megnyílt a KÁN Egyetemi napok

A magyar állattenyésztés megért számos hullámvölgyet és sikert, az állattenyésztők egyszerre optimisták és borúlátók, pedig az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy mindennel képesek megbirkózni.

Mától folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

Karitatív programokkal a gyerekekért

A Corteva globális mezőgazdasági vállalatként elkötelezett a befogadás, sokszínűség és méltányosság elősegítése mellett. Az összetartozás kultúrájának ápolásával, a munkaerő sokszínűségének konkrét munkavállalói képviseleti célokkal történő növelésével és külső befolyásának erősítésével a vállalat úgy véli, hogy jelentős pozitív hatást tud generálni munkavállalóira, a fogyasztókra, a környezetre és a gazdálkodókra.

A magyar állattenyésztés a magyar kultúra része

Több, az állattenyésztőket kedvezően érintő kormányzati intézkedést, illetve tervet is bejelentett Nagy István agrárminiszter szeptember 29-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, ahol második alkalommal rendezték meg az Állattenyésztők Napját a KÁN Egyetemi Napok keretében.

Keresik Magyarország ételét - főszerepben a hazai alapanyagok

A minőségi magyar élelmiszerekre hívja föl a figyelmet a Magyarország étele 2023 szakács- és főzőverseny - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az esemény sajtótájékoztatóján.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.