Back to top

A belterületi vadelejtésről

Gyakori problémává vált egyes vadászható fajok belterületen való megjelenése. A nyest és a róka mellett a vaddisznó és az őz, esetenként a szarvas okozhat riadalmat a lakosság körében. Ezeknek a fajoknak a belterületen okozott kártételéről sem szabad megfeledkeznünk, ami egyre gyakoribb ember-állat konfliktust eredményez.

A probléma megoldásért kiált, ennek ügyében több javaslat is érkezett az Országos Magyar Vadászkamarához, azonban egyelőre a vad puskával történő elejtése jelenti a leghatékonyabb megoldást. Sok esetben ez a módszer zavaró, esetleg felkavaró lehet a lakosság számára, mégis szükség van az ilyen esetek kezelésekor a vadászok bevonására.

Legelőször is tisztázandó: lakott terület nem része a vadászterületnek, magyarán nem tartozik a Vadgazdálkodási törvény hatálya alá, így ott vadászat nem folytatható. A vad belterületi elejtése tehát eleve nem minősül vadászatnak. Felkérés esetén azonban a vadász a jogszabályi keretek között segédkezhet a vad belterületen történő elejtésében, de nem kötelezettsége!

Jogszabály ugyanis erről nem rendelkezik. Ugyanakkor ilyen esetekben a vadász képes a leghatékonyabban eljárni: ismeri a vad viselkedését, lőtudással, gyakorlattal, az elejtéshez alkalmas fegyverrel rendelkezik. (A kárt okozó vad elejtésére a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Kormányrendelet ad lehetőséget.)

A jogszabály szerint belterületi elejtésre közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében kerülhet sor.

Tehát a belterületi vadelejtés célja kizárólag a károk, esetleges veszély megelőzése a lakosság érdekében.

Ilyen jellegű tevékenységhez a területileg illetékes rendőrkapitányságtól kell engedélyt kérni. A benyújtott kérelemben meg kell jelölni az elejtést irányító és/vagy abban résztvevő személy adatait (beleértve a fegyvertartási engedélye számát), az elejtés helyét, idejét, illetve a biztonsági intézkedéseket, a lakosság tájékoztatásának módját.

A rendőrség településre történő sűrű vadbejárás esetén nagyobb területre és hosszabb időre ad engedélyt, ezzel lehetőséget adva befogására is, ami viszont sok esetben nem jár sikerrel.

Egyes helyzet azonban gyors beavatkozást kíván. Ez sok esetben a lakosság nemtetszését váltja ki, de érdemes belegondolni, milyen problémák merülhetnek fel, ha a vadász nem cselekszik időben. Bekövetkezhet kisebb vagy nagyobb közlekedési baleset, a róka emberre is veszélyes betegségeket terjeszthet, de járókelők is megsérülhetnek, ha például egy vaddisznókoca a malacait védelmezve megtámad egy embert.

Mindezeket figyelembe véve, amennyiben belterületi elejtésre kerül sor, s a vadász a rendelkezésére álló eszközökkel a lakosság érdekeit igyekszik szolgálni, veszélyes helyzeteket, károkat megelőzni, az Országos Magyar Vadászkamara arra kéri a lakosságot, legyenek tekintettel e tevékenységre.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Stefi vonulása Bátáról Kongóba

Viszonylagos gyakorisága ellenére, sokan soha nem látnak darázsölyvet. Ennek egyik oka, hogy könnyen összetéveszthető más fajokkal, elsősorban az egerészölyvvel. A másik ok pedig, hogy hozzánk április közepén, május elején, a fehér gólyák után több héttel érkezik meg. Fészkét tehát a már kizöldült erdőben építi, és nagyon korán, augusztus második felében megkezdi az őszi vonulást.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Írjon levelet Kittenberger Kálmánnak!

A Nimród Vadászújság 2022-ben első alkalommal írja ki a Sólyom-díjat, amely nevét a 110. évfolyamában járó lap neves publicistájáról, Kittenberger Kálmán levelezőtársáról, Láng Rudolfról kapta.

Egy helyen a vadászatot érintő legaktuálisabb témák

Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) hatvani székházában tartottak tanácskozást június 21-én a Vadászkamara Területi Szervezeteinek titkárai. Az egyeztetés során a legaktuálisabb témákat vették górcső alá, ezek közül is kiemelt napirendi pont a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program volt.

Kategóriájában harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban.

Adria a nappaliban - Tengeri akvárium

Dr. Puly István régi vágású természetbúvár volt. Minden érdekelte, ami a természettel kapcsolatos. Vadászott, horgászott, professzionális csiga-, kagyló- és kőzetgyűjtő volt, különleges díszmadarakat tartott, s emellett volt egy pompás tengeri akváriuma is. Tőle tanultam meg, hogy a tengeri akvarisztika nem ördöngösség, de nagy odafigyelést és némi pénzt is igényel.

Újból megszavazta a román parlament a veszélyes medvék eltávolításáról szóló törvényt

Az államfő felülvizsgálati kérelmének részben helyt adva újra megszavazta a román képviselőház a veszélyes medvék eltávolításáról szóló törvényt.

Károlyi gróf: „Reményeim lassan valóra válnak”

A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújult a füzérradványi Károlyi-kastély és parkja. A pompásan helyreállított épület és a gyönyörű százhektáros angolpark eredeti jellegét idézve született újjá. A rekonstrukciót Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész könyve dokumentálja, amelynek személyes hangú előszavát maga Károlyi László gróf írta. A nagy idők 91 esztendős tanújával emlékeiről beszélgettünk.

A számik harca a szélturbinákkal

Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket nem szabad arra használni, hogy az őslakosok földjeire behatoljanak, és tönkretegyék megélhetésüket, derül ki egy bírósági ítéletből.

Idén is lesz KÁN Egyetemi Napok

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Magyar Mezőgazdaság Kft. 2022. szeptember 30-október 2. között újra megrendezi a KÁN Egyetemi Napokat a Kaposvári Campus és a Pannon Lovasakadémia területén. Az állattenyésztési szakma képviselőit, a nagyközönséget és a kisgyermekes családokat, valamint a középiskolásokat színvonalas, interaktív programok várják a rendezvényen.