Back to top

Ecetes, sós, kovászos… fürtös uborka termesztése

A fürtös uborka és a belőle készített savanyúságok egyaránt hozzátartoznak étrendünkhöz. A fürtös uborka nyári piaci árai egyre magasabbak, emellett a frissesség, valamint a könnyebb ter­mesztése indokolja azt, hogy érdemes lehet saját uborkát nevelni.

A fürtös uborka és a belőle készített savanyúságok egyaránt hozzátartoznak étrendünkhöz. Egész évben fogyasztjuk az ecetes uborkát, mellette pedig a nyár jellegzetes íze a kovászos uborka, amelyet házilag is tartósíthatunk télire. Utóbbihoz hasonló ízhatású a sós vizes uborka eltevésre. De az eredetileg kis méretben szedendő konzervuborkát akár frissen is, nyersen vagy legyalulva, ecetes-cukros lében elkészítve salátaként fogyaszthatjuk, ha a termések túlnőnek. Az utóbbi években a fürtös uborka nyári piaci árai egyre magasabbak, emellett a frissesség, valamint a könnyebb ter­mesztése indokolja azt, hogy érdemes lehet saját uborkát nevelni.

A botanikusok szerint az uborka őse feltehetően Indiából származik, azon a vidéken több ezer éves hagyományai vannak termesztésének. A növények kúszó növekedésűek, gyorsan növő szárukkal más növényekre, vagy akár tárgyakra (így a támrendszerre is) is könnyen felkapaszkodnak. A szabadföldön nálunk termesztett fajták főszára leggyakrabban 1,5-2,2 méteresre nő meg, minden levélhónaljban oldalhajtásokkal, azokon termésekkel. (A hajtatásban használt kígyóuborka, ahol az oldalhajtásokat eltávolítjuk, jóval hosszabb szárat is fejleszt, az ültetéstől számított néhány hét alatt.)

Környezeti igényeit tekintve talán a legfontosabb, hogy meleg- és vízigényes növény, de áttekintve a környezeti tényezőket, szinte mindegyikben az egyik legigényesebb a zöldségfélék között.

Viszonylag rövid tenyészidejét tekintve azonban elmondható, hogy egy átlagos veteményeskertben a nyári időszakban jól megterem.

Házikerti karós-hálós uborka támrendszer
Házikerti karós-hálós uborka támrendszer

Hőigényét tekintve nemcsak az a fontos, hogy a hőoptimuma magas (25 °C a növekedéshez), de azt is figyelembe kell venni, hogy ha hosszabb ideig (több nap) 10 °C alatt van a hőmérséklet, a növények megfáznak, hervadnak (a gyökerek nem tudnak jól működni), majd elpusztulnak. De 15 °C-os nappali hőmérsékletnél is már számíthatunk rá, hogy a növények érzékenyebbek lesznek más környezeti hatásokra is, és hanyatlani kezdenek.

A fagyokat egyáltalán nem bírják. Ezek alapján jól behatárolható, hogy csak az utolsó fagy után kerülhet szóba a palánták kiültetése, de az állandó helyrevetést sem érdemes korábbra időzíteni.

Konzervuborkát tartósítóipari célra nagy felületen termesztenek hazánkban, és szinte mindig az a tapasztalat, hogy június első napjaiban a helyrevetés nem sokkal későbbi éréskezdetet hoz, mintha egy hónappal korábban vetnénk.

Kéthetes uborkapalánták
Kéthetes uborkapalánták

Palántaneveléses szaporításnál (2-4 hetes palántákról van szó), átlagos évjáratban május 15-20. között van az első javasolt ültetési időpont, így április vége előtt nem érdemes elvetni a magokat.

Melegigényességével függ össze az is, hogy szeptember első napjaiban általában „leterem”, legalábbis meghűl, megbetegszik. Másodvetés esetén is, ha biztonsággal akarunk számolni, szeptember közepéig tervezzünk szedéseket.

Ikersoros, támrendszeres konzervuborka
Ikersoros, támrendszeres konzervuborka

Termesztéséhez a területet aszerint válasszuk meg, hogy ki tudjuk elégíteni a növény magas táp­anyagigényét, és öntözni is tudnunk kell, mert a gyors hajtásnövekedéshez és a gyors növekedésű, nagy víztartalmú termések kineveléséhez is folyamatos, egyenletes vízellátást igényel az uborka. Kedveli a nagy szervesanyag-tartalmú talajokat (legjobb frissen trágyázott földbe ültetni), amelyek szerkezete morzsás. A tápanyagot ne dolgozzuk be túl mélyre, mert az uborka gyökereinek nagy része a talaj felső rétegében helyezkedik el (ha megkotorjuk ujjainkkal a tövek közelében a talaj felső 1-2 cm-ét, alatta már fel is fedezhetjük a gyökereket). Érdemes inkább év közben, könnyen felvehető formában kijuttatni a tápanyagok nagy részét, tápoldatként, az intenzív növekedési időszakban, akár hetente.

A területválasztásnál a növények fényigényét is figyelembe kell venni. Az uborka meghálálja a jó fényellátást, kerüljük az árnyékot-félárnyékot.

Talajuntság és betegségek miatt ugyanarra a területre ne ültessük újra négy évnél hamarabb, és az állomány felszámolásakor a növénymaradványokat ne dolgozzuk be közvetlenül a talajba. Házikertben szinte minden esetben peronoszpóra vagy lisztharmat, esetleg más betegségek is megfigyelhetők az állományon a kultúra felszámolásakor.

Szalmamulcsos síkműveléses uborka
Szalmamulcsos síkműveléses uborka

A fürtös (konzerv) uborka termesztéséhez két fő módszer közül választhatunk. Síkművelés esetén a növényeket helyrevetés vagy kiültetés után hagyjuk, hogy a talajfelszínen fussanak, míg a támrendszeres művelési változatnál kiültetéskor már szinte azonnal „felfuttatjuk” a hajtásokat a függőleges vagy enyhén ferde támrendszerre. Az előbbi változat esetén érdemes mulcsozást alkalmazni, a hajtásnövekedés megindulása előtt (palántanevelés esetén ültetéskor) lefedni a talajt fóliával, vagy más anyagokkal. Uborkatermesztés esetén kedvelt a szalmamulcs alkalmazása, ez segíti, hogy a talaj levegőzzön, de általában a tenyészidőszak második felében már számíthatunk gyomosodásra. Az utóbbi években helyenként komoly gondokat okozott szalmatakarásos állományokban az egerek nagyobb kártétele (tövek, termések rágása).

Partenokarp fürtös uborka a virágzás kezdetén
Partenokarp fürtös uborka a virágzás kezdetén

A másodikként említett támrendszeres ter­mesztés mellett könnyű a szedés, az egész állomány átlátható, könnyen megtaláljuk az uborkát, a termések tisztábbak, a növényvédelem általában hatásosabb, azonban a növényeket jobban sújthatja a légköri szárazság.

A támrendszer általában 2 m magas, és vagy egyedi madzagos, vagy – és ez a gyakoribb – hálós (függőlegesen kifeszített uborka- vagy szegfűhálót használhatunk). A hajtásoknak csak eleinte kell segíteni egy kicsit, hogy megtalálják a támrendszert, utána a hajtások, oldalhajtások maguktól belekapaszkodnak a hálóba, esetleg néhányat kell megigazítani a szedések alkalmával.

A támrendszer szimpla vagy ikersoros, de kertekben a szimpla soros változat általában praktikusabb. A hálót – a tartószerkezet kivitelezésétől, stabilitásától függően – 1,5-3 méterenként levert oszlopokra vagy karókra feszítsük ki, a háló alul 15-20 cm-re a földtől kezdődjön. Ikersort „T” alakú tartókkal alakíthatunk ki, 45-50 cm-es sortávolságra elhelyezve a növényeket úgy, hogy felül, a „T” vízszintes részén 60-65 cm-es legyen a „sortávolság”. Ez az enyhén kifele való dőlés segíti azt, hogy könnyebben megtaláljuk a terméseket (kifele lóg le a termések zöme), de közel tudunk menni az alsó termésekhez is.

Ennek a fajtának erősen szőrözött, élénkzöld a héja
Ennek a fajtának erősen szőrözött, élénkzöld a héja
A tenyészterület síkműveléses termesztésnél: 80-120 cm sortávolság és 15-30 cm tőtávolság; támrendszeres termesztésnél: 120-140 x 15-30 cm; ikersoros kialakítás esetén 150 + 45-50 x 25-35 cm. A síkműveléses termesztésnél alkalmazhatunk a koraiság növelésére átmeneti fóliatakarást, általában július közepéig takarva a növényeket. Ez a módszer 7-10 napos koraiságot hozhat (egyébként ez kb. annyi, mint a palántaneveléses és a helyrevetéses technológia közötti különbség).
Szemölcsös héjú fajta
Szemölcsös héjú fajta

Síkműveléses termesztés esetén lehet másodvetésben is termeszteni az uborkát, akkor legkésőbb július közepén kell vetnünk.

Az uborka ápolási munkája a kezdeti hajtás­igazítás, esetenként a korai termések eltávolítása, öntözés, tápoldatozás, gyomirtás és a rendszeres növényvédelem. A gyomirtásnál ügyelni kell, hogy ne sértsük meg a talajfelszínhez közeli gyökereket. Öntözésnél (erre főként júniusban kell figyelni) nem szabad elhűteni a gyökérzónát azzal,hogy nagyobb mennyiségű hideg vizet használunk.

A jó termésmennyiséghez támrendszeres termesztésben érdemes az alsó 40-50 cm-es szakaszról eltávolítani a nővirágokat és az oldalhajtásokat is, hogy először megfelelő méretű lombfelületet neveljenek ki a növények, ne kötődjenek le a virágzással, terméshozással. Utána már minden oldalhajtást meghagyhatunk, esetleg ha túl sűrű lesz az állomány, csípjünk le egy-egy oldalhajtást néhány levél után. Ha az állomány már fejlett, szinte nem látható, hogy melyik hajtás honnan ered, nem érdemes megtörni az egyébként könnyen sérülő leveleket azzal, hogy keressük a hajtások eredetét.

A szedési időszakban általában 2-3 naponta (ha igazán kis méretben szeretnénk szedni a terméseket, akkor naponta, vagy naponta kétszer!) átnézzük a növényeket, leszedjük a termést – általában a zöldmunkák is a szedés idején zajlanak – máskor nincs idő.

Termő korú partenokarp fürtös uborka
Termő korú partenokarp fürtös uborka
Feldolgozóipari célra a termesztésnél, támrendszeres uborkánál, ha kétnaponta szednek, eleinte 2-5 vagy 3-6 cm-es méretkategóriából próbálnak minél többet szedni a termesztők, de a tenyészidőszak közepétől már egyre nő a 6-9 cm-es vagy nagyobb termések aránya. Ez mutatja azt is, hogy a nyári melegben milyen gyorsan nőnek a termések, valamint azt is, hogy a nagyobb lomb miatt több termés bújik el a levelek közt, még támrendszeres termesztésben is. Síkműveléses termesztésben is természetesen gyakran kell szedni az uborkát, 2-3 naponta érdemes átnézni a növényeket, ügyelve a taposási kár kerülésére, de ennél a technológiai változatnál, üzemi körülmények között is általában a közepes és nagyobb méretű frakciók szedése a cél.

Az első szedésekre, általában a berakó uborka méretekhez, a vetést követő 50-60. napon számíthatunk, ha nagyobb, salátauborkát szeretnénk szedni, akkor 8-10 nappal később.

A fajtaválaszték bő, szinte minden nemesítőcégnek széles választéka van különböző szemölcsmérettel, tüskézettséggel, termésalakkal (hossz: átmérőarányt adnak meg, valamint, hogy elkeskenyedő vagy tompa a termés vége), héjszínnel (sötétzöldtől a világoszöldig). Emellett fontos a virágzási habitus is, vagyis hogy a növekedés egyes szakaszaiban milyen ivarú virágokat hoz a növény. Ilyen szempontból nővirágú vagy túlnyomóan nővirágú fajtákat válasszunk. Ha csak nővirágú egyedeink vannak, a beporzáshoz szükség van idegen pollenre, vagy érdemes kipróbálni partenokarp fajtákat, melyeknél nincs szükség a terméshozáshoz beporzásra. Ezeknek előnye az is, hogy amikor a rovarok nem repülnek, akkor is hoznak termést, és a túlnőtt termés sem lesz „hasas”, deformált, mert nincsenek benne magok. A piacon levő fajták keseredésre nem hajlamosak, és a terméshúst minősíti ropogósságuk is.

A fürtös uborkákról egy levélhónaljból akár több termést is szedhetünk
A fürtös uborkákról egy levélhónaljból akár több termést is szedhetünk

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horvát hagyományok a Pinka-völgyben

Beékelődve a nyugati határszélbe, Szentpéterfát három oldalról Ausztria határolja. Az első trianoni döntést követően oda is csatolták, ám 1923. március 9-én a falu visszaszavazta magát. Az ezerfős település ugyanakkor máig megőrizte horvátságát nyelvében, az emberek mentalitásában és a gasztronómiájában is.

Sültkrumpli helyett sült tészta

Japánban annyira hiánycikk lett a sütni való burgonya, hogy a Burger King helyi hálózata inkább ramen tészta fogyasztására ösztönzi a vendégeit.

Paradicsomból műtrágya

Egy új kutatás annak a lehetőségét vizsgálja, hogyan lehet paradicsomból, pontosabban a növényi hulladékból műtrágyát készíteni. A műtrágyák ára az elmúlt időszakban az egekbe szökött, ráadásul számos termék gyártása nem környezetbarát és sok energiát igényel.

Üvegház: mindenből a legkorszerűbbet

Tavaly decemberben készült el a Bartucz család 9500 négyzetméteres korszerű üvegháza Kiskunfélegyházán. A hatalmas beruházásukhoz drénvíztisztító berendezés, valamint üvegháztető-mosó és -festő robot is tartozik. Ők is látják, tapasztalják a gazdasági nehézségeket, mégis előre tekintenek.

Összemennek a termékek, az áruk változatlan

Az élelmiszer- és háztartásiszer-gyártók csökkentik a termékeik kiszerelését, anélkül, hogy csökkentenék az árukat. A vécépapírtól a joghurton és kávén át a csipszig világszerte általánossá vált ez a trend. A jelenséget „zsugorflációnak” nevezik.

Horvátországban 120 százalékkal több turista nyaralt az első fél évben

Az első fél évben 5,7 millió turista látogatott Horvátországba és 24,7 millió vendégéjszakát töltöttek el, a vendégek száma 120 százalékkal, a vendégéjszakák száma 107 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban - közölte vasárnap a Jutarnji List című napilap a horvát Turisztikai Szövetség (TZ) adataira hivatkozva.

Bővíti kapacitását a csomagolóanyagokat gyártó Hód Plast Kft. Algyőn

Bővíti termelő- és raktárkapacitását 449 millió forintos beruházással, uniós támogatással a műanyag flakonokat és kannákat gyártó Hód Plast Kft. - tájékoztatta az Algyőn tevékenykedő vállalkozás az MTI-t.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Szamócaszezon: reményeket meghaladó eredmények

Egy sikeres termesztési idény most sokkal többet jelent annál, mint hogy biztosítja-e vagy sem az érintett kárpátaljai család megélhetését. Sokkal nagyobb a tét, mert jelentősen hozzájárul a szülőföldön maradáshoz, hiszen azt bizonyítja, hogy a háborús helyzettel járó bizonytalanság ellenére van jövő.

Mindenkit megvisel a hőség, kivéve a rovarkártevőket – növényvédelmi előrejelzés 27. hét

A tavasz óta tartó általános levéltetű-fertőzöttség minimálisra csökkent ugyan, de a többi kártevő rovar kiválóan megvan a kánikulában. A növénybetegségeknek ezzel szemben nem kedvez a mostani idő. Fontos aktualitás, hogy sürgősen védekezni kell az amerikai szőlőkabóca lárvái ellen.