Mivel hosszú ideje és nagyon intenzíven termelnek, a három ágazat pedig mind jövedelmezőség, mind hatékonyság szempontjából jól kiegészíti egymást - emelte ki Wittmann Antal.
Az agrármérnök végzettségű Wittmann Antal 1992-ig dolgozott főállattenyésztőként a megye legnagyobb, oroszlányi termelőszövetkezeténél, majd négy évig falugazdászként tevékenykedett. Ez után döntött úgy, hogy feleségével és két fiával családi gazdaságot alapít, amelyre hivatalosan 1996. december 21-én került sor. A 8,5 hektáros telephelyüket egy volt termelőszövetkezettől vásárolták, és ma már nehéz lenne ráismerni, hiszen egyetlen épület kivételével valamennyit újjáépítették.
Az Agrowitt Kft. juh- és baromfitartással kezdett el foglalkozni, amit később szántóföldi növénytermesztéssel egészítettek ki. 40 anyajuhval és 15 ezer brojlercsirkével indították el a termelést, jelenleg pedig már 100 ezer brojlert nevelnek turnusonként, de a második félévtől, amint elkészül az új istálló, 120 ezerre emelkedik a kapacitásuk. Ezzel évi 700-720 ezer darabra, vagyis kétmillió kilogrammra nő az éves termelésük, amit teljes egészében a Master Good Kft.-nek értékesítenek.
Ez a szép eredmény annak köszönhető, hogy a német húsmerinót lacaune-nal keresztezték a nagyobb tejhozam és szaporaság érdekében. Míg korábban 70 kecskére is szükség volt az ikerbárányok hozzátáplálásához, most ezt 15-20 anyakecskével oldják meg a juhok jó tejelésének köszönhetően; kihívást inkább az apasztás jelenti a bárányok leadása után. A sok tejnek köszönhetően szépek a bárányok, és takarmányból is kevesebbre van szükség. Ezt a juhok számára teljes egészében maguk termelik. Az árpa, kukorica, búza mellett réti szénát, lucernát és szenázst is kapnak a juhok, ami hozzájárul az állatok bőséges tejhozamához. A nyájakat április végétől karácsonyig legelőn tartják, és az elléstől függően felváltva hajtják be. Kétévente háromszor űzetnek. Karácsonyra, húsvétra és az augusztus 15-i olasz Ferragosto ünnepre időzítik a leadást. Teljes termelésüket lábon a Hunlandnak értékesítik, hiszen – ahogy Wittmann Antal megjegyzi – gyakorlatilag nincs vágóhídi kapacitás.
A céget mindig és folyamatosan fejlesztették. Míg kezdetben 20 hektáron folytattak növénytermesztést és mellette némi legelőn gazdálkodtak, 2000-ben önálló ágazattá vált a szántóföldi termesztés. Jelenleg 1100 hektár gyepet és 850-900 hektár szántót kezelnek, amelyek öt környező településen helyezkednek el. A részben bérelt földterületeken legnagyobb arányban kukoricát, emellett mintegy 150 hektáron búzát és más kalászosokat, 150 hektáron pedig napraforgót termelnek.
Hogyan érinti a kft.-t a soha nem látott költségemelkedés? Wittmann Antal szerint mindenkit érint, de először azokhoz gyűrűzik be, akik alapanyag-termeléssel foglalkoznak. A költségemelkedést nagyon lassan követik a felvásárlási árak.
Ettől függetlenül láthatóan nem idegeskednek, ami annak tulajdonítható, hogy a cégalapító családapa már régóta folytat nagyon intenzív termelést, amelynek mindig megvolt a hozadéka. Eddig nem fordult elő, hogy bármelyik üzletág veszteségesen termelt volna, ráadásul jól kompenzálják egymást. Tény, hogy nagyon hatékonyan kell termelni még amellett is, hogy korlátozva lett a növényvédő szerek használata, de szerinte ezzel együtt is boldogulnak, „máskülönben elhasal az ember”.
Hozzáteszi, ebben jelentős szerepe van a folyamatos fejlesztésnek is. Tavaly 1 milliárd forintos beruházást indítottak el, aminek a keretében két új baromfiistálló és egy fedett szalmatároló épül, ami a madárinfluenza miatt is fontos lesz. Jövő hónapban kezdik a gabonaszárító bővítését, amit egy újabb magtár építése egészít ki. A precíziós gazdálkodás még teljesebb kiszolgálása érdekében új kombájnt, traktort, permetezőgépet szereznek be. Ez utóbbi projekt valószínűleg 2023-ig elhúzódik, mert akadozik a gyártás és a szállítás.
Az egymilliárd forintos beruházási csomagot három pályázat keretében valósítják meg. Közben az árak elszálltak, így az elnyert 50 százalékos támogatás jobbára már csak 25-30 százalékot jelent. Emiatt sokan vissza is léptek, ők viszont már beszerezték az építőanyagot. Közben jött az intézkedés a költségemelkedés beszámításáról, amit a még zajló kivitelezésekben érvényesíteni tudnak.
Mindig pályáztak, és egyetlen kivétellel mindig nyertek is. Állandó pályázatíró céggel dolgoznak, de az adatszolgáltatás és a tervezés így is komoly feladat – éppen ezért az egyik Wittmann-fiú szinte csak ezzel foglalkozik.
A másik, Zoltán a növénytermesztésért felel. Mint mondja, az elmúlt húsz év során szinte négyzetméterre megismert minden táblát.
Az állattenyésztésben szintén a legmodernebb technológiát alkalmazzák. A brojleristállók a szellőzéstől a fűtésen és hűtésen keresztül teljes egészében automatizáltak. A legújabbat már hőcserélővel is ellátták, aminek köszönhetően a ventilátorok megfordítják az istállóból kiszívott levegőt, ami az ammóniától és a párától megtisztul, de hőmérséklete többé-kevésbé megmarad. A 30-32 fokos istállólevegő durván 20 fokosan áramlik vissza, aminek eredményeként – kellemes meglepetésre – 1000 köbméter gázt takarítottak meg 21 nap alatt!
A villamos energiát és a gázt tendercégen keresztül szerzik be többéves szerződések keretében, aminek köszönhetően a gázt most a piaci ár harmadáért vásárolják.
Egyéb termelői integrációban nem vesznek részt, mivel e téren nincsenek jó tapasztalataik. A műtrágyát beszerezték előre; régi és viszonylag elég nagy cégként komoly partnernek tekintik őket a kereskedők. Az árak horribilisek, a készletek feltöltéséhez időben kellett gondolkodni és lépni. Csak folyékony műtrágyát használnak, amit nem tudnak tárolni, de bíznak abban, hogy a lekötött mennyiséget szállítani fogják a számukra.
Wittmann Antal szerint működőképes az üzleti modelljük, és hosszú távon is szeretnék megőrizni a három termelési ágazatot, amely egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy folyamatosan el tudják látni munkával az alkalmazottakat.
A gabonaszárító kapacitását óránként 14 tonnáról 18-19 tonnára emelik, amelyre nemcsak a saját termelésük részéről van igény. A kisebb környékbeli gazdák közül ugyanis 6-8 bérli az üzemet. A nagyobb termelők mind rendelkeznek szárítóval, a környező 4-5 településen 8-10 működik.
A kft. a négy családtaggal összesen 22 alkalmazott számára biztosít megélhetést, méghozzá jó színvonalon. Egy bokodi szomszéd szerint „a vármegye legjobban fizető cége”, aminek szerepe lehet abban, hogy a gazdaságra nem jellemző a fluktuáció. A juhászatba persze nehéz utánpótlást találni, mivel speciális tudást igényel, és az év jelentős részében a legelőkön, illetve tarlókon kell őrizni az állatokat. Az országban nincs juhászképzés, így aztán erdélyi juhászok látják el ezt a feladatot, de szerintük már onnan sem várhatók újabb juhászgenerációk.
A családi cégben harmonikusan dolgozik együtt a két nemzedék, és egyelőre az unokák részéről is „nagy a szerelem” a gazdaság iránt. A 15 éves, legidősebb unoka egyre többször jelenik meg a telephelyen, a legkisebbet azonban még csak az érdekli, hogy „berregjen valami a feneke alatt”.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
