Back to top

Nincs okuk idegeskedni - Működőképes üzleti modell az állattenyésztésben

Juhászattal, brojlercsirke-neveléssel és szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik az Agrowitt Kft. a Komárom-Esztergom megyei Kecskéden. Bár az áremelkedést elsőként azok érzik meg, akik alapanyag-termelésből élnek és a költségeiket csak nagyon lassan tudják érvényesíteni, Wittmann Antal tulajdonos szerint nincs okuk aggodalomra.

Mivel hosszú ideje és nagyon intenzíven termelnek, a három ágazat pedig mind jövedelmezőség, mind hatékonyság szempontjából jól kiegészíti egymást - emelte ki  Wittmann Antal.

Fotó: Medgyesi Milán

Az agrármérnök végzettségű Witt­mann Antal 1992-ig dolgozott főál­lat­tenyésztőként a megye legnagyobb, oroszlányi termelő­szö­vet­ke­ze­té­nél, majd négy évig falugazdászként tevékeny­kedett. Ez után döntött úgy, hogy fele­sé­gével és két fiával családi gazdaságot alapít, amelyre hivatalosan 1996. december 21-én került sor. A 8,5 hektáros telep­he­lyüket egy volt ter­me­lő­szö­vetkezettől vásá­rolták, és ma már nehéz lenne ráismerni, hiszen egyetlen épület kivételével vala­mennyit újjá­épí­tették.

Az Agrowitt Kft. juh- és barom­fi­tar­tás­sal kezdett el foglalkozni, amit később szán­tó­földi növénytermesztéssel egé­szí­tettek ki. 40 anyajuhval és 15 ezer broj­ler­csirkével indították el a termelést, jelenleg pedig már 100 ezer brojlert nevel­nek turnu­son­ként, de a második félévtől, amint elkészül az új istálló, 120 ezerre emelkedik a ka­pa­ci­tásuk. Ezzel évi 700-720 ezer darabra, vagyis kétmillió kilogrammra nő az éves termelésük, amit teljes egészében a Master Good Kft.-nek értékesítenek.

Juhászatukban 1200 anya és ennek szapo­rulata él. Tavaly átlagosan 1100 körüli anyajuhtól 1800 bárányt adtak le, amire nagyon büszkék.

Ez a szép eredmény annak köszönhető, hogy a német húsmerinót lacaune-nal keresztezték a nagyobb tej­ho­zam és szaporaság érdekében. Míg koráb­ban 70 kecskére is szükség volt az iker­bá­rá­nyok hozzátáplálásához, most ezt 15-20 anya­kecskével oldják meg a juhok jó teje­lé­sé­nek köszönhetően; kihívást inkább az apasz­tás jelenti a bárányok leadása után. A sok tejnek köszönhetően szépek a bárányok, és takarmányból is kevesebbre van szükség. Ezt a juhok számára teljes egészében ma­guk termelik. Az árpa, kukorica, búza mel­lett réti szénát, lucernát és szenázst is kap­nak a juhok, ami hozzájárul az állatok bő­séges tejhozamához. A nyájakat április végétől karácsonyig legelőn tartják, és az elléstől függően felváltva hajtják be. Két­éven­te háromszor űzetnek. Karácsonyra, hús­vét­ra és az augusztus 15-i olasz Ferra­gos­to ünnepre időzítik a leadást. Teljes ter­me­lé­sü­ket lábon a Hunlandnak értékesítik, hiszen – ahogy Wittmann Antal megjegyzi – gyakorlatilag nincs vágóhídi kapacitás.

A gabona a szárítóberendezésből kerül a magtárakba
A gabona a szárítóberendezésből kerül a magtárakba
Fotó: Medgyesi Milán

A céget mindig és folyamatosan fejlesz­tették. Míg kezdetben 20 hektáron foly­tat­tak növénytermesztést és mellette némi legelőn gazdálkodtak, 2000-ben önálló ága­zattá vált a szántóföldi termesztés. Je­len­leg 1100 hektár gyepet és 850-900 hek­tár szántót kezelnek, amelyek öt környező településen helyezkednek el. A részben bé­relt földterületeken legnagyobb arányban ku­koricát, emellett mintegy 150 hektáron búzát és más kalászosokat, 150 hektáron pedig napraforgót termelnek.

Wittmann Antal fogathajtó versenylovai. Háttérben a gabonatároló és a -szárítóüzem
Wittmann Antal fogathajtó versenylovai. Háttérben a gabonatároló és a -szárítóüzem
Fotó: Medgyesi Milán

Hogyan érinti a kft.-t a soha nem látott költségemelkedés? Wittmann Antal szerint mindenkit érint, de először azokhoz gyű­rű­zik be, akik alapanyag-termeléssel fog­lal­koz­nak. A költségemelkedést nagyon las­san követik a felvásárlási árak.

Számukra például egy turnus brojlercsirke takar­má­nyo­zása 10 millió forinttal lett drágább legutóbb, ami 10-15 százalékos emel­ke­dés­nek felel meg, miközben azt még nem tudják, mennyiért fogja partnerük átvenni a legközelebbi brojlerszállítmányt.

Ettől függetlenül láthatóan nem ide­ges­kednek, ami annak tulajdonítható, hogy a cégalapító családapa már régóta folytat na­gyon intenzív termelést, amelynek min­­dig megvolt a hozadéka. Eddig nem for­dult elő, hogy bármelyik üzletág vesz­te­sé­ge­sen termelt volna, ráadásul jól kom­pen­zálják egymást. Tény, hogy nagyon ha­té­konyan kell termelni még amellett is, hogy korlátozva lett a növényvédő szerek használata, de szerinte ezzel együtt is bol­do­gul­nak, „máskülönben elhasal az ember”.

Hozzáteszi, ebben jelentős szerepe van a folyamatos fejlesztésnek is. Tavaly 1 milliárd forintos beruházást indítottak el, aminek a keretében két új baromfiistálló és egy fedett szalmatároló épül, ami a madárinfluenza miatt is fontos lesz. Jövő hónapban kezdik a gabonaszárító bővítését, amit egy újabb magtár építése egészít ki. A precíziós gaz­dálkodás még teljesebb kiszolgálása ér­de­kében új kombájnt, traktort, perme­te­ző­gépet szereznek be. Ez utóbbi projekt valószínűleg 2023-ig elhúzódik, mert aka­do­zik a gyártás és a szállítás.

Az egymilliárd forintos beruházási cso­magot három pályázat keretében valósítják meg. Közben az árak elszálltak, így az el­nyert 50 százalékos támogatás jobbára már csak 25-30 százalékot jelent. Emiatt sokan vissza is léptek, ők viszont már beszerezték az építőanyagot. Közben jött az intézkedés a költségemelkedés beszá­mí­tá­sá­ról, amit a még zajló kivitelezésekben érvényesíteni tudnak.

Mindig pályáztak, és egyetlen kivétellel mindig nyertek is. Állandó pályázatíró cég­gel dolgoznak, de az adatszolgáltatás és a tervezés így is komoly feladat – éppen ezért az egyik Wittmann-fiú szinte csak ezzel foglalkozik.

A másik, Zoltán a növénytermesztésért felel. Mint mondja, az elmúlt húsz év során szinte négyzetméterre megismert minden táblát.

Hét éve kezdték a precíziós gazdálkodást, a növényvédelem és a vetés már differenciáltan működik, az elmúlt há­rom év adatainak felhasználásával (talajmintavételezés és hozamtérképezés alap­ján), de tovább akarják fejleszteni az ágazat digitalizációját.

A legújabb csirkeistállót már hőcserélővel is felszerelték, aminek köszönhetően a 30-32 fokos istállólevegő durván húsz fokosan áramlik vissza. Kellemes meglepetésre 21 nap alatt ezer köbméter gázt takarítottak meg a technológia beüzemelésével
A legújabb csirkeistállót már hőcserélővel is felszerelték, aminek köszönhetően a 30-32 fokos istállólevegő durván húsz fokosan áramlik vissza. Kellemes meglepetésre 21 nap alatt ezer köbméter gázt takarítottak meg a technológia beüzemelésével
Fotó: Medgyesi Milán

Az állattenyésztésben szintén a leg­mo­dernebb technológiát alkalmazzák. A broj­leristállók a szellőzéstől a fűtésen és hűtésen keresztül teljes egészében auto­ma­tizáltak. A legújabbat már hőcserélővel is ellátták, aminek köszönhetően a ventilátorok meg­for­dítják az istállóból kiszívott levegőt, ami az ammóniától és a párától meg­tisz­tul, de hőmérséklete többé-kevésbé megmarad. A 30-32 fokos istállólevegő durván 20 fokosan áramlik vissza, aminek eredményeként – kellemes meglepetésre – 1000 köbméter gázt takarítottak meg 21 nap alatt!

A holland és német önitató, önetető tech­no­lógiával 42 napos a hizlalási idő. A tá­pot teljes egészében vásárolják, és he­ten­te C-, valamint D-vitaminnal egé­szítik ki gyógyszeradagolón keresztül. Anti­bio­ti­kum­ra évek óta nem volt szük­sé­gük. „Jók a csibék, és figyelünk is rájuk” – mondja Wittmann Antal.

A villamos energiát és a gázt tendercé­gen keresztül szerzik be többéves szer­ződések keretében, aminek köszönhetően a gázt most a piaci ár harmadáért vásá­rolják.

A kecskéket azért tartják, hogy pótolják a tejet a juhok ikerelléseinél
A kecskéket azért tartják, hogy pótolják a tejet a juhok ikerelléseinél
Fotó: Medgyesi Milán

Egyéb termelői integrációban nem vesz­nek részt, mivel e téren nincsenek jó tapasz­talataik. A műtrágyát beszerezték előre; régi és viszonylag elég nagy cégként komoly partnernek tekintik őket a kereskedők. Az árak horribilisek, a készletek feltöltéséhez időben kellett gondolkodni és lépni. Csak folyékony műtrágyát használnak, amit nem tudnak tárolni, de bíznak abban, hogy a lekötött mennyiséget szállítani fogják a számukra.

Wittmann Antal szerint működőképes az üzleti modelljük, és hosszú távon is szeret­nék megőrizni a három termelési ágazatot, amely egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy folyamatosan el tudják látni munkával az alkalmazottakat.

A gabonát mindig nagy felvásárlóknak adják el. A jó üzlethez hozzájárul a saját tá­ro­ló, aminek 9000 tonnás kapacitását to­váb­bi 3000 tonnával bővítik az emlí­tett be­ru­házáscsomag keretében.

A ga­bo­na­szá­rító kapacitását óránként 14 tonnáról 18-19 tonnára emelik, amelyre nemcsak a saját termelésük részéről van igény. A kisebb környékbeli gazdák közül ugyanis 6-8 bérli az üzemet. A nagyobb termelők mind rendelkeznek szárítóval, a környező 4-5 településen 8-10 működik.

A német húsmerinót lacaune-nal keresztezték a nagyobb tejhozam és szaporaság érdekében
A német húsmerinót lacaune-nal keresztezték a nagyobb tejhozam és szaporaság érdekében
Fotó: Medgyesi Milán

A kft. a négy családtaggal összesen 22 alkalmazott számára biztosít megélhetést, méghozzá jó színvonalon. Egy bokodi szom­­széd szerint „a vármegye legjobban fizető cége”, aminek szerepe lehet abban, hogy a gazdaságra nem jellemző a fluk­tuá­ció. A juhászatba persze nehéz utánpótlást találni, mivel speciális tudást igényel, és az év jelentős részében a legelőkön, illet­ve tarlókon kell őrizni az állatokat. Az or­szág­ban nincs juhászképzés, így aztán er­dé­lyi juhászok látják el ezt a feladatot, de szerintük már onnan sem várhatók újabb ju­hász­generációk.

A családi cégben harmonikusan dol­go­zik együtt a két nemzedék, és egyelőre az unokák részéről is „nagy a szerelem” a gaz­daság iránt. A 15 éves, legidősebb uno­ka egyre többször jelenik meg a telephelyen, a legkisebbet azonban még csak az érdekli, hogy „berregjen valami a feneke alatt”.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horvát hagyományok a Pinka-völgyben

Beékelődve a nyugati határszélbe, Szentpéterfát három oldalról Ausztria határolja. Az első trianoni döntést követően oda is csatolták, ám 1923. március 9-én a falu visszaszavazta magát. Az ezerfős település ugyanakkor máig megőrizte horvátságát nyelvében, az emberek mentalitásában és a gasztronómiájában is.

Paradicsomból műtrágya

Egy új kutatás annak a lehetőségét vizsgálja, hogyan lehet paradicsomból, pontosabban a növényi hulladékból műtrágyát készíteni. A műtrágyák ára az elmúlt időszakban az egekbe szökött, ráadásul számos termék gyártása nem környezetbarát és sok energiát igényel.

A méhészet, mint vállalkozás 2.

Írásom első részében kifejtettem, hogy miért fontos a folyamatos tanulás és vállalkozásfejlesztés. Egyáltalán érdemes-e vállalkozni, mekkora méhállomány az optimális, meddig növeljük a méhcsaládok számát. A napjainkat is súlyosan érintő infláció történetéről, a fogalom meghatározásáról is kezdtem írni, amit most folytatok.

A hőség miatt klíma nélkül tilos közúton kérődzőket szállítani Bulgárián keresztül Törökországba

Az elmúlt évekhez hasonlóan, idén nyáron is korlátozza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a nem klimatizált állatszállító járműveken a hosszútávú élőállat szállítmányok indítását.

Szlovénia felvásárolja az országban megtermelt összes búzát

Szlovénia az állami árutartalékok intézeten keresztül felvásárolja az országban megtermelt össze búzát, továbbá 22 millió euró értékben támogatást nyújt a gazdálkodóknak - jelentette be Robert Golob szlovén kormányfő pénteken Ljubljanában.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Formatervezési díjat kapott a Steyr Terrus CVT

A nagy presztízsű RedDot formatervezési díjjal ismerték el a Steyr Terrus CVT traktor dizájnját. A zsűri értékelése szerint 2022 legelegánsabb traktorának formaterve hozzájárul a nagy teherbírású munkagép képességeihez, kényelméhez és hatékonyságához. A Steyr Terrus CVT 2015-ben jelent meg a gyártó kínálatában, mint az osztrák vállalat „zászlóstraktora”.

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.