Back to top

Nincs okuk idegeskedni - Működőképes üzleti modell az állattenyésztésben

Juhászattal, brojlercsirke-neveléssel és szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik az Agrowitt Kft. a Komárom-Esztergom megyei Kecskéden. Bár az áremelkedést elsőként azok érzik meg, akik alapanyag-termelésből élnek és a költségeiket csak nagyon lassan tudják érvényesíteni, Wittmann Antal tulajdonos szerint nincs okuk aggodalomra.

Mivel hosszú ideje és nagyon intenzíven termelnek, a három ágazat pedig mind jövedelmezőség, mind hatékonyság szempontjából jól kiegészíti egymást - emelte ki  Wittmann Antal.

Fotó: Medgyesi Milán

Az agrármérnök végzettségű Witt­mann Antal 1992-ig dolgozott főál­lat­tenyésztőként a megye legnagyobb, oroszlányi termelő­szö­vet­ke­ze­té­nél, majd négy évig falugazdászként tevékeny­kedett. Ez után döntött úgy, hogy fele­sé­gével és két fiával családi gazdaságot alapít, amelyre hivatalosan 1996. december 21-én került sor. A 8,5 hektáros telep­he­lyüket egy volt ter­me­lő­szö­vetkezettől vásá­rolták, és ma már nehéz lenne ráismerni, hiszen egyetlen épület kivételével vala­mennyit újjá­épí­tették.

Az Agrowitt Kft. juh- és barom­fi­tar­tás­sal kezdett el foglalkozni, amit később szán­tó­földi növénytermesztéssel egé­szí­tettek ki. 40 anyajuhval és 15 ezer broj­ler­csirkével indították el a termelést, jelenleg pedig már 100 ezer brojlert nevel­nek turnu­son­ként, de a második félévtől, amint elkészül az új istálló, 120 ezerre emelkedik a ka­pa­ci­tásuk. Ezzel évi 700-720 ezer darabra, vagyis kétmillió kilogrammra nő az éves termelésük, amit teljes egészében a Master Good Kft.-nek értékesítenek.

Juhászatukban 1200 anya és ennek szapo­rulata él. Tavaly átlagosan 1100 körüli anyajuhtól 1800 bárányt adtak le, amire nagyon büszkék.

Ez a szép eredmény annak köszönhető, hogy a német húsmerinót lacaune-nal keresztezték a nagyobb tej­ho­zam és szaporaság érdekében. Míg koráb­ban 70 kecskére is szükség volt az iker­bá­rá­nyok hozzátáplálásához, most ezt 15-20 anya­kecskével oldják meg a juhok jó teje­lé­sé­nek köszönhetően; kihívást inkább az apasz­tás jelenti a bárányok leadása után. A sok tejnek köszönhetően szépek a bárányok, és takarmányból is kevesebbre van szükség. Ezt a juhok számára teljes egészében ma­guk termelik. Az árpa, kukorica, búza mel­lett réti szénát, lucernát és szenázst is kap­nak a juhok, ami hozzájárul az állatok bő­séges tejhozamához. A nyájakat április végétől karácsonyig legelőn tartják, és az elléstől függően felváltva hajtják be. Két­éven­te háromszor űzetnek. Karácsonyra, hús­vét­ra és az augusztus 15-i olasz Ferra­gos­to ünnepre időzítik a leadást. Teljes ter­me­lé­sü­ket lábon a Hunlandnak értékesítik, hiszen – ahogy Wittmann Antal megjegyzi – gyakorlatilag nincs vágóhídi kapacitás.

A gabona a szárítóberendezésből kerül a magtárakba
A gabona a szárítóberendezésből kerül a magtárakba
Fotó: Medgyesi Milán

A céget mindig és folyamatosan fejlesz­tették. Míg kezdetben 20 hektáron foly­tat­tak növénytermesztést és mellette némi legelőn gazdálkodtak, 2000-ben önálló ága­zattá vált a szántóföldi termesztés. Je­len­leg 1100 hektár gyepet és 850-900 hek­tár szántót kezelnek, amelyek öt környező településen helyezkednek el. A részben bé­relt földterületeken legnagyobb arányban ku­koricát, emellett mintegy 150 hektáron búzát és más kalászosokat, 150 hektáron pedig napraforgót termelnek.

Wittmann Antal fogathajtó versenylovai. Háttérben a gabonatároló és a -szárítóüzem
Wittmann Antal fogathajtó versenylovai. Háttérben a gabonatároló és a -szárítóüzem
Fotó: Medgyesi Milán

Hogyan érinti a kft.-t a soha nem látott költségemelkedés? Wittmann Antal szerint mindenkit érint, de először azokhoz gyű­rű­zik be, akik alapanyag-termeléssel fog­lal­koz­nak. A költségemelkedést nagyon las­san követik a felvásárlási árak.

Számukra például egy turnus brojlercsirke takar­má­nyo­zása 10 millió forinttal lett drágább legutóbb, ami 10-15 százalékos emel­ke­dés­nek felel meg, miközben azt még nem tudják, mennyiért fogja partnerük átvenni a legközelebbi brojlerszállítmányt.

Ettől függetlenül láthatóan nem ide­ges­kednek, ami annak tulajdonítható, hogy a cégalapító családapa már régóta folytat na­gyon intenzív termelést, amelynek min­­dig megvolt a hozadéka. Eddig nem for­dult elő, hogy bármelyik üzletág vesz­te­sé­ge­sen termelt volna, ráadásul jól kom­pen­zálják egymást. Tény, hogy nagyon ha­té­konyan kell termelni még amellett is, hogy korlátozva lett a növényvédő szerek használata, de szerinte ezzel együtt is bol­do­gul­nak, „máskülönben elhasal az ember”.

Hozzáteszi, ebben jelentős szerepe van a folyamatos fejlesztésnek is. Tavaly 1 milliárd forintos beruházást indítottak el, aminek a keretében két új baromfiistálló és egy fedett szalmatároló épül, ami a madárinfluenza miatt is fontos lesz. Jövő hónapban kezdik a gabonaszárító bővítését, amit egy újabb magtár építése egészít ki. A precíziós gaz­dálkodás még teljesebb kiszolgálása ér­de­kében új kombájnt, traktort, perme­te­ző­gépet szereznek be. Ez utóbbi projekt valószínűleg 2023-ig elhúzódik, mert aka­do­zik a gyártás és a szállítás.

Az egymilliárd forintos beruházási cso­magot három pályázat keretében valósítják meg. Közben az árak elszálltak, így az el­nyert 50 százalékos támogatás jobbára már csak 25-30 százalékot jelent. Emiatt sokan vissza is léptek, ők viszont már beszerezték az építőanyagot. Közben jött az intézkedés a költségemelkedés beszá­mí­tá­sá­ról, amit a még zajló kivitelezésekben érvényesíteni tudnak.

Mindig pályáztak, és egyetlen kivétellel mindig nyertek is. Állandó pályázatíró cég­gel dolgoznak, de az adatszolgáltatás és a tervezés így is komoly feladat – éppen ezért az egyik Wittmann-fiú szinte csak ezzel foglalkozik.

A másik, Zoltán a növénytermesztésért felel. Mint mondja, az elmúlt húsz év során szinte négyzetméterre megismert minden táblát.

Hét éve kezdték a precíziós gazdálkodást, a növényvédelem és a vetés már differenciáltan működik, az elmúlt há­rom év adatainak felhasználásával (talajmintavételezés és hozamtérképezés alap­ján), de tovább akarják fejleszteni az ágazat digitalizációját.

A legújabb csirkeistállót már hőcserélővel is felszerelték, aminek köszönhetően a 30-32 fokos istállólevegő durván húsz fokosan áramlik vissza. Kellemes meglepetésre 21 nap alatt ezer köbméter gázt takarítottak meg a technológia beüzemelésével
A legújabb csirkeistállót már hőcserélővel is felszerelték, aminek köszönhetően a 30-32 fokos istállólevegő durván húsz fokosan áramlik vissza. Kellemes meglepetésre 21 nap alatt ezer köbméter gázt takarítottak meg a technológia beüzemelésével
Fotó: Medgyesi Milán

Az állattenyésztésben szintén a leg­mo­dernebb technológiát alkalmazzák. A broj­leristállók a szellőzéstől a fűtésen és hűtésen keresztül teljes egészében auto­ma­tizáltak. A legújabbat már hőcserélővel is ellátták, aminek köszönhetően a ventilátorok meg­for­dítják az istállóból kiszívott levegőt, ami az ammóniától és a párától meg­tisz­tul, de hőmérséklete többé-kevésbé megmarad. A 30-32 fokos istállólevegő durván 20 fokosan áramlik vissza, aminek eredményeként – kellemes meglepetésre – 1000 köbméter gázt takarítottak meg 21 nap alatt!

A holland és német önitató, önetető tech­no­lógiával 42 napos a hizlalási idő. A tá­pot teljes egészében vásárolják, és he­ten­te C-, valamint D-vitaminnal egé­szítik ki gyógyszeradagolón keresztül. Anti­bio­ti­kum­ra évek óta nem volt szük­sé­gük. „Jók a csibék, és figyelünk is rájuk” – mondja Wittmann Antal.

A villamos energiát és a gázt tendercé­gen keresztül szerzik be többéves szer­ződések keretében, aminek köszönhetően a gázt most a piaci ár harmadáért vásá­rolják.

A kecskéket azért tartják, hogy pótolják a tejet a juhok ikerelléseinél
A kecskéket azért tartják, hogy pótolják a tejet a juhok ikerelléseinél
Fotó: Medgyesi Milán

Egyéb termelői integrációban nem vesz­nek részt, mivel e téren nincsenek jó tapasz­talataik. A műtrágyát beszerezték előre; régi és viszonylag elég nagy cégként komoly partnernek tekintik őket a kereskedők. Az árak horribilisek, a készletek feltöltéséhez időben kellett gondolkodni és lépni. Csak folyékony műtrágyát használnak, amit nem tudnak tárolni, de bíznak abban, hogy a lekötött mennyiséget szállítani fogják a számukra.

Wittmann Antal szerint működőképes az üzleti modelljük, és hosszú távon is szeret­nék megőrizni a három termelési ágazatot, amely egyebek mellett azt is lehetővé teszi, hogy folyamatosan el tudják látni munkával az alkalmazottakat.

A gabonát mindig nagy felvásárlóknak adják el. A jó üzlethez hozzájárul a saját tá­ro­ló, aminek 9000 tonnás kapacitását to­váb­bi 3000 tonnával bővítik az emlí­tett be­ru­házáscsomag keretében.

A ga­bo­na­szá­rító kapacitását óránként 14 tonnáról 18-19 tonnára emelik, amelyre nemcsak a saját termelésük részéről van igény. A kisebb környékbeli gazdák közül ugyanis 6-8 bérli az üzemet. A nagyobb termelők mind rendelkeznek szárítóval, a környező 4-5 településen 8-10 működik.

A német húsmerinót lacaune-nal keresztezték a nagyobb tejhozam és szaporaság érdekében
A német húsmerinót lacaune-nal keresztezték a nagyobb tejhozam és szaporaság érdekében
Fotó: Medgyesi Milán

A kft. a négy családtaggal összesen 22 alkalmazott számára biztosít megélhetést, méghozzá jó színvonalon. Egy bokodi szom­­széd szerint „a vármegye legjobban fizető cége”, aminek szerepe lehet abban, hogy a gazdaságra nem jellemző a fluk­tuá­ció. A juhászatba persze nehéz utánpótlást találni, mivel speciális tudást igényel, és az év jelentős részében a legelőkön, illet­ve tarlókon kell őrizni az állatokat. Az or­szág­ban nincs juhászképzés, így aztán er­dé­lyi juhászok látják el ezt a feladatot, de szerintük már onnan sem várhatók újabb ju­hász­generációk.

A családi cégben harmonikusan dol­go­zik együtt a két nemzedék, és egyelőre az unokák részéről is „nagy a szerelem” a gaz­daság iránt. A 15 éves, legidősebb uno­ka egyre többször jelenik meg a telephelyen, a legkisebbet azonban még csak az érdekli, hogy „berregjen valami a feneke alatt”.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aszálykárt is túl kellene élni

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének információi szerint is jelentős károkat okoz az aszály a szántóföldi növénytermesztőknek. Máhr Andrással, a MOSZ főtitkárhelyettesével és Csősz Tiborral, a MOSZ tanácsosával arról beszélgettünk, milyen károk keletkeztek és mivel kell szembenézniük a termelőknek.

Talajgyakorlat az AXIÁL és a Phylazonit vezényletével

Az AXIÁL és a Phylazonit július végén-augusztus elején öt különböző helyszínen szervezett nyári roadshow-t, amelyeken szakértők bevonásával a talaj termőképességének javítását és megőrzését vették górcső alá.

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Együtt fejlődnek a piaci elvárásokkal – Optimális gépek a Bábolnai Gazdanapokon

A békési Optigép Gépgyártó és Kereskedelmi Kft. az OptiCorn kukorica- és a NAS, illetve PSM napraforgó-, valamint cirokbetakarító adapterekkel az európai piaci részesedés többségét birtokolja.

Ne dobja el a banánhéjat, készítsen belőle sütit!

A banánhéjnak nem feltétlenül a szemetesben vagy a komposztban van a helye. Egyre többször kerülnek az emberek tányárjéra. A "pulled peel" szendvicsekben például a sertéshúst helyettesítik vele, de egyébiránt a "bacon"-t is pótolhatjuk ezzel.

Északra tolódott a termésátlagok növekedési súlypontja

Az ELTE Természettudományi karának friss tanulmánya szerint 1981 és 2017 között az európai mezőgazdasági területek felén jelentősen csökkent a talajnedvesség a nyári félévben. Ha az éves átlagot vesszük alapul, akkor ez a tendencia egész Európára igaz.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

Aszály a köbön

Az utóbbi egy hónapban több mint húsz trópusi nap volt a Vajdaságban, amikor a hőmérséklet meghaladta a 30 fokot. Április óta elkerülik a térséget a nagyobb kiterjedésű esőfelhők, csak lokális jellegű záporok áztatták a földet. Ennek eredményeként térségenként és határrészenként igen eltérő képet mutatnak a vetések.

Egy szarvasmarha-tenyésztő célja a legnagyobb marhahúsüzem felépítése

Egy ötödik generációs szarvasmarha-tenyésztő azt tervezi, hogy Dél-Dakotában építi fel az Egyesült Államok legnagyobb marhahúsüzemét, amely napi 8000 szarvasmarha levágására lesz képes. Az 1,1 milliárd dolláros projekt segíthet kezelni a Biden-adminisztráció aggodalmait az emelkedő élelmiszerárakkal és a húságazatban a verseny hiányával kapcsolatban, bár legalább 2026-ig nem indul el a termelés.

Ami szín, az itt tarka

Bonyhád büszke az itt született bonyhádi vöröstarka szarvasmarha tájfajtára. A város ezért idén már huszadik alkalommal rendezett Tarka Marhafesztivált. A vígasság idején pedig minden évben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szakmai találkozót szervez.