Back to top

Szobrot állítottak a rizskutatás nagyasszonyának

Június 21-én ünnepélyesen felavatták Simonné dr. Kiss Ibolya szobrát. A 2015-ben elhunyt rizsnemesítő 1929-ben született, amikor még éppen csak meghonosították Magyarországon a rizstermesztést. A Röszkén született és ott nyugalomra helyezett kiváló tudósunknak halála után 7 évvel állítottak méltó emléket Szarvason, a Körös-híd közvetlen szomszédságában, Tessedik Sámuel emlékművétől pár méterre.

Az ünnepélyes avatáson részt vett többek között Babák Mihály, Szarvas polgármestere és Gyuricza Csaba, a MATE rektora. Az ünnepséget Pauk János, a szegedi GKI tudományos tanácsadója vezette, úgy is, mint a szoborállító bizottság vezetője. Először Gyuricza Csabát kérte fel megemlékezésre.

Babák Mihály polgármester, Gyuricza Csaba rektor és Pauk János tudományos tanácsadó a szobor mellett
Babák Mihály polgármester, Gyuricza Csaba rektor és Pauk János tudományos tanácsadó a szobor mellett
Méltatásában a rektor a kiváló rizses tudósnak azt a tulajdonságát említette elsőként, hogy nemcsak nagyon sokan tisztelték, hanem szerették dr. Kiss Ibolyát. Végtelenül kedves, mosolygó egyéniség volt, olyannyira, hogyha valaki magázva szólította meg, menten „megsértődött”. Tegezz csak nyugodtan, ne öregíts, van nekem úgyis elég bajom, mondta olyankor. Mindenkivel „pertuban” volt, a professzoroktól a rizstermesztő táblák őréig. A szoboravatás alkalmából jelentette be Gyuricza Csaba, hogy milyen sors vár a szarvasi felsőoktatási intézményre. Kevesen tudták, hogy volt 100 év, ami egészen 1929-ig tartott, amikor szünetelt az agrár-felsőoktatás Szarvason, de mint a rektor fogalmazott, ilyen még egyszer nem fordulhat elő.
Heszky Lászlóné és Gyuricza Csaba közösen leplezte le Simonné dr. Kiss Ibolya szobrát
Heszky Lászlóné és Gyuricza Csaba közösen leplezte le Simonné dr. Kiss Ibolya szobrát

A megjelentek széles tábora nevében Jancsó Mihály, dr. Kiss Ibolya egyik utolsó tanítványa foglalta össze röviden mestere nemesítési és növénytermesztési tevékenységét. Megköszönte mindazok munkáját, akik az elmúlt egy évben adományt gyűjtöttek és adtak a most leleplezett szobor elkészítésére.

„Ibi néni” - ahogyan mindenki nevezte - önmagát mindig elsősorban rizsnemesítőnek és növénytermesztő szakembernek vallotta. Több rangos publikáció szerzője volt, élt-halt kedves növényéért, a rizsért.

Példa volt rá, hogy 80 éves kor után sem apad a kutatók kíváncsisága, és kíváncsisága nemcsak rá hatott serkentően, hanem a maiakra is, hogy jobban és még jobban végezzék a munkájukat.

Minden nemesítő számára az elismert és termesztésbe került fajták száma a legfontosabb eredmény. Hozzá kell tenni, hogy Ibolya meg volt azzal a ritka tulajdonsággal, hogy nemcsak a saját anyagait volt képes dicsérni, hanem mások fajtáiban is mindig elismerte azt, amiben azok jobbak voltak. Ezért is minden körülmények között érdemes volt odafigyelni a véleményére: tőle emberséget és tudást lehetett elsajátítani.

Első jelentősebb fajtája az 1975-ben kinemesített Szarvasi 70-es volt, amit a korai érésű Mutashali követett. Kiemelkedő sikert ért el az Oryzella fajta, páratlan volt a minősége.

Későbbi fajtái közé tartozik a Karmina és Ringola, majd az 1992-ben mérföldkőnek számító, biotechnológiai eszközökkel előállított Dáma következett, amit Heszky László professzorral közösen hozott létre. Kiemelkedően hidegtűrő rizsfajtája, a Sandora 1993-ban kapott állami minősítést, amit utána Ausztráliától Chiléig világszerte termesztettek. A Risabell volt az első olyan hosszú szemű fajta, amelynek méretaránya meghaladta a 3-as értéket. Ezt 1997-ben ismertek el.

Jancsó Mihály: Folytatjuk népszerű és közkedvelt elődünk munkáját
Jancsó Mihály: Folytatjuk népszerű és közkedvelt elődünk munkáját

Korán felismerte, hogy a rizstermesztés kiválóan alkalmas biotermesztésre, és erre a célra nemesítette ki 2002-ben a Bioryza H fajtát. Az Ábel volt az utolsó államilag elismert fajtája, 2005-ben, ami még magyar körülmények között is kiemelkedően korainak számított, és még napjainkban is szerepel a köztermesztésben. Az Ábel a ’80-as években kitűzött cél, az árasztás nélküli rizstermesztés fajtája. Termesztéstechnológiát is szabadalmaztatott hozzá, Sanoryza néven.

Az ő munkája alapozta meg a már halála után elismert SZV Tünde magyar rizsfajtát: egyik szülőpartnere a Dáma volt.

Kiderült, hogy Simonné dr. Kiss Ibolya emlékérmet hozott létre azok elismerésére, akik valóban sokat tettek a magyar rizstermesztésért. Halála után a hagyatékából került elő a négy emlékérem, amiket Oláh Endrének, a Rizsszövetség titkárának, Veres Jánosnak, a Rizsszövetség alapító elnökének, Giricz Máténak mint kiemelkedő rizstermesztőnek és Oláh Miklósnak, a kisújszállási Nagykun Zrt. korábbi rizságazat-vezetőjének adtak át.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Paradicsomból műtrágya

Egy új kutatás annak a lehetőségét vizsgálja, hogyan lehet paradicsomból, pontosabban a növényi hulladékból műtrágyát készíteni. A műtrágyák ára az elmúlt időszakban az egekbe szökött, ráadásul számos termék gyártása nem környezetbarát és sok energiát igényel.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Formatervezési díjat kapott a Steyr Terrus CVT

A nagy presztízsű RedDot formatervezési díjjal ismerték el a Steyr Terrus CVT traktor dizájnját. A zsűri értékelése szerint 2022 legelegánsabb traktorának formaterve hozzájárul a nagy teherbírású munkagép képességeihez, kényelméhez és hatékonyságához. A Steyr Terrus CVT 2015-ben jelent meg a gyártó kínálatában, mint az osztrák vállalat „zászlóstraktora”.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Egy fesztivál is lehet zöld

A környezettudatosság napjaink egyik kiemelt közéleti témája – kifejezetten az EFOTT célközönségét jelentő fiatalok életében –, így a fesztivál szervezői arra vállalkoztak, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) segítségével egy igazán zöld rendezvényt hoznak létre.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Hycole Kft. Ezzel egy nemzetközi színvonalú közös munka kezdődött el a Kaposvári Campus kutatói és a nyúltenyésztő vállalkozás szakemberei között, eredményeik pedig rövid időn belül termékre, forintra válthatóak lesznek.

Újabb cégek csatlakoznak a duális képzéshez

A MATE Kaposvári Campusa tovább bővíti a duális képzésben részt vevő cégek körét. A tavaly ősszel indult műszaki képzés népszerűsége miatt az egyetem fontosnak tartja, hogy újabb gyakorlati lehetőségek nyíljanak meg a hallgatók előtt. Az egyeztetések már zajlanak, Vörös Péter campus-főigazgató és Huszti Gábor, a megyei közgyűlési alelnöke el is látogatott a ZIEHL-ABEGG Kft. marcali telephelyére.

A MATE tananyaga lépést tart a digitális kihívásokkal

Egy nemzetközi projektnek köszönhetőn új, a digitális agrárium és élelmiszeripar kihívásaira reagáló mesterképzés indulhat el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. A tavaly indított program keretében már megtörtént az oktatók képzése. A tananyagok is készültek, többek között a precíziós mezőgazdaság, a robotika, a drónok, valamint az okos megoldások és innovációk témájában.