Back to top

Tankönyv vetőmagtermesztőknek

Új szakmai kiadvánnyal gazdagodott a magyar vetőmagtermesztés. Az Izsáki Zoltán és Kruppa József által szerkesztett Szántóföldi növények vetőmagtermesztése című könyvet június 21-én mutatták be Szarvason, és a bemutatón felszólalt Gyuricza Csaba, a MATE rektora is. A három kötetből álló könyvben 52 szerző írásait gyűjtötték össze. Terjedelmén kívül az sem mindennapi, hogy a művet 25 éves gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakember lektorálta.

A Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudomány Kara által rendezett, a szarvasi vetőmag-gazdálkodási szakmérnökképzés négy évtizedéről tartott 2019-es szarvasi jubileumi tanácskozáson fogalmazódott meg az igény egy új, korszerű szakkönyv megalkotására. A mű már azt a helyzetet rögzíti, ami Magyarország EU-csatlakozását követően alakult ki a vetőmag-előállításban és -forgalmazásban.

Külön értékelik benne a jogszabályi hátteret, foglalkoznak a vetőmagtermesztést megalapozó tudományos ismeretekkel, és elemzik benne azt is, hogy milyen változások történtek a termesztéstechnológiában és a vetőmag-feldolgozásban.

A könyv és két szerkesztője, Iszák Zoltán és Kruppa József
A könyv és két szerkesztője, Iszák Zoltán és Kruppa József

A vetőmag-minősítés és a fajtaelismerés múltjáról, jelenéről és az előttük álló feladatokról szól Lukács József és a könyv készítése közben elhunyt kollégánk, Bódis László értekezése. A hazai vetőmagtermesztés helyzetét Ertseyné Peregi Katalin és munkatársai elemzik, nemzetközi kitekintést is adva. A növényfajták állami elismerésével Csapó József és Lukács József közös írásban foglalkozik, a nemzeti és a közösségi növényfajta-oltalom és a jogdíj-érvényesítés hazai gyakorlatáról pedig Kókai-Kunné Szabó Ágnes és Ari Zoltán írtak teljes körű tájékoztatást. A vetőmag-előállítás követelményeiről Lukács József, Roszík Péter és Károlyi Gyula munkájából tudhatunk meg szinte mindent, a vetőmag fémzárolásával és értékmérő tulajdonságainak vizsgálatával, továbbá a magbiológiával pedig Ertseyné Peregi Katalin foglalkozik külön is. A vetőmag-termesztés növénynemesítési, genetikai és biotechnológiai alapjairól, a nemesítés, a fajtafenntartás módszereiről Kruppa József és Pauk János ad számot a könyvben. A XXI. század elejének szántóföldi növénynemesítési eredményeiről Matuz János és Kruppa József közösen írtak, a vetőmag-feldolgozást Huszár István elemzi. Egy avatott tollforgató, Bíró János foglalkozik a könyvben a vetőmagmarketinggel és -kereskedelemmel.

A könyvet bemutató szakemberek Kruppa József, Izsák Zoltán, Futó Zoltán, Tomanek Gábor és Gyuricza Csaba
A könyvet bemutató szakemberek Kruppa József, Izsák Zoltán, Futó Zoltán, Tomanek Gábor és Gyuricza Csaba

Gyuricza Csaba rektor úgy fogalmazott, hogy a vetőmagtermesztés olyan a mezőgazdaságban, mint az autóversenyzésben a Forma-1. A vetőmag nemcsak a növénytermesztés, hanem egyben az állattenyésztés alapja, tehát a minőségi élelmiszerek ellátásának előfeltétele. Mint ilyen, stratégiai jelentőségű termék.

A minősített vetőmag genetikai erőforrás, nagy hozzáadott értéket megtestesítő, csúcstechnológiára épülő produktum, a mezőgazdasági termelés és a vidék fejlődésének kulcsa. Az ilyen értékes termékek előállítása időigényes - hosszú út vezet odáig, hogy a magot elvessük.

A vetőmag-előállítás kimagasló technológiai és szaktudást igényel, aminek Magyarországon évszázados hagyományai vannak. Hazánk Európa legjelentősebb vetőmag-előállítóinak egyike. A vetőmag kiemelkedő exportcikkünk, töretlen nemzetközi kereslet mutatkozik iránta. A magyar vetőmagexport évről évre Európa és a világ vetőmag-kereskedelmének meghatározó hányadát adja, mi, magyarok a vetőmagágazat élen járó nemzetei közé tartozunk. A nemzetközi vetőmagpiacon Magyarországnak ismertséget, versenyelőnyt jelent korábbi szárazságtűrő nemesítési programjaink sikere, és az is, hogy deklaráltuk a GMO-mentes termesztéstechnológiát.

Már itt erős az érdeklődés
Már itt erős az érdeklődés

A vetőmagipar versenyképességét az európai és a világpiacon számos tényező befolyásolja, a termőhelyi és klimatikus adottságoktól kezdve, a finanszírozási lehetőségeken át az állami szerepvállalásig.

A vetőmag-előállítás kutatási és tudásintenzív innovációs terület, ahol a folyamatos versenyképességnek a megújulóképesség és az intenzív K-F-I-tevékenység a záloga.

Az innovatív szemlélet és gondolkodás kialakítása, a tudomány határainak a továbbszélesítése, a vetőmagágazat előtt álló szakmai kihívások megoldása a minőségi szakemberképzésen, a minőségi oktatáson múlik. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem e területek éllovasa kíván lenni. A szakkönyvkiadás eljelentéktelenedése miatt az egyetem e könyv megjelenítését is magára vállalta, és a jövőben is hasonló könyvek megjelentetésére kíván törekedni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A precíziós gazdálkodás lehetőség: a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az inputanyagok optimális felhasználására, és mindezek eredményeként a vidék jövedelemtermelő képességének fokozására. A Bakodpusztai Gazdafórumon példákon keresztül és számokkal alátámasztva mutatták be a precíziós gazdálkodás előnyeit.

Növényi étrenddel csökken a bélrák kockázata a férfiaknál

A növényi alapú étrend 22 százalékkal csökkentheti a férfiak bélrákkockázatát egy új kutatás szerint - idézte a The Guardian online kiadása egy nagyszabású amerikai tanulmány eredményeit.

Veszítenek illatukból a virágok

A növények többek között virágillattal vonzzák beporzóikat. Ám a hőmérséklet növekedésével veszíthetnek illatukból a virágok. Egy kutatócsoport 5 °C-os felmelegedést szimulált, és ennek több haszonnövényre és rovarfajra gyakorolt hatását tanulmányozta. A hatás a szamóca esetében volt a legerősebb.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

Terjed az évelő rizs Kínában és Ugandában

Pár évvel ezelőtt sikerült egy bőtermő évelő rizsfajtát létrehoznia az Illinoisi, a Yunnani és a Queenslandi Egyetem közös kutatócsoportjának. A fajta létrehozásához egy háziasított ázsiai egynyári rizst keresztezek egy Afrikából származó, ott vadon élő évelő rizzsel.

Aszálycsillapítók: a jövő agrármenedzserei

A MATE és a Debreceni Egyetem vegyes csapata, az Aszálycsillapítók nyerték az idei Agrovirtus vetélkedőt. Az ágazat tehetséggondozó programjába összesen háromszáz agrárhallgató kapcsolódott be. Az első helyezett összeállítás egymillió, a második 500 ezer, a harmadikak pedig 300 ezer forintot nyert.

Mezőgazdasági kockázatkezelés

A 2012-ben indult komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében négy pillér segíti a mezőgazdasági termelőket.

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.