0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Tankönyv vetőmagtermesztőknek

Új szakmai kiadvánnyal gazdagodott a magyar vetőmagtermesztés. Az Izsáki Zoltán és Kruppa József által szerkesztett Szántóföldi növények vetőmagtermesztése című könyvet június 21-én mutatták be Szarvason, és a bemutatón felszólalt Gyuricza Csaba, a MATE rektora is. A három kötetből álló könyvben 52 szerző írásait gyűjtötték össze. Terjedelmén kívül az sem mindennapi, hogy a művet 25 éves gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakember lektorálta.

A Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudomány Kara által rendezett, a szarvasi vetőmag-gazdálkodási szakmérnökképzés négy évtizedéről tartott 2019-es szarvasi jubileumi tanácskozáson fogalmazódott meg az igény egy új, korszerű szakkönyv megalkotására. A mű már azt a helyzetet rögzíti, ami Magyarország EU-csatlakozását követően alakult ki a vetőmag-előállításban és -forgalmazásban.

Külön értékelik benne a jogszabályi hátteret, foglalkoznak a vetőmagtermesztést megalapozó tudományos ismeretekkel, és elemzik benne azt is, hogy milyen változások történtek a termesztéstechnológiában és a vetőmag-feldolgozásban.

A vetőmag-minősítés és a fajtaelismerés múltjáról, jelenéről és az előttük álló feladatokról szól Lukács József és a könyv készítése közben elhunyt kollégánk, Bódis László értekezése. A hazai vetőmagtermesztés helyzetét Ertseyné Peregi Katalin és munkatársai elemzik, nemzetközi kitekintést is adva. A növényfajták állami elismerésével Csapó József és Lukács József közös írásban foglalkozik, a nemzeti és a közösségi növényfajta-oltalom és a jogdíj-érvényesítés hazai gyakorlatáról pedig Kókai-Kunné Szabó Ágnes és Ari Zoltán írtak teljes körű tájékoztatást. A vetőmag-előállítás követelményeiről Lukács József, Roszík Péter és Károlyi Gyula munkájából tudhatunk meg szinte mindent, a vetőmag fémzárolásával és értékmérő tulajdonságainak vizsgálatával, továbbá a magbiológiával pedig Ertseyné Peregi Katalin foglalkozik külön is. A vetőmag-termesztés növénynemesítési, genetikai és biotechnológiai alapjairól, a nemesítés, a fajtafenntartás módszereiről Kruppa József és Pauk János ad számot a könyvben. A XXI. század elejének szántóföldi növénynemesítési eredményeiről Matuz János és Kruppa József közösen írtak, a vetőmag-feldolgozást Huszár István elemzi. Egy avatott tollforgató, Bíró János foglalkozik a könyvben a vetőmagmarketinggel és -kereskedelemmel.

Gyuricza Csaba rektor úgy fogalmazott, hogy a vetőmagtermesztés olyan a mezőgazdaságban, mint az autóversenyzésben a Forma-1. A vetőmag nemcsak a növénytermesztés, hanem egyben az állattenyésztés alapja, tehát a minőségi élelmiszerek ellátásának előfeltétele. Mint ilyen, stratégiai jelentőségű termék.

A minősített vetőmag genetikai erőforrás, nagy hozzáadott értéket megtestesítő, csúcstechnológiára épülő produktum, a mezőgazdasági termelés és a vidék fejlődésének kulcsa. Az ilyen értékes termékek előállítása időigényes – hosszú út vezet odáig, hogy a magot elvessük.

A vetőmag-előállítás kimagasló technológiai és szaktudást igényel, aminek Magyarországon évszázados hagyományai vannak. Hazánk Európa legjelentősebb vetőmag-előállítóinak egyike. A vetőmag kiemelkedő exportcikkünk, töretlen nemzetközi kereslet mutatkozik iránta. A magyar vetőmagexport évről évre Európa és a világ vetőmag-kereskedelmének meghatározó hányadát adja, mi, magyarok a vetőmagágazat élen járó nemzetei közé tartozunk. A nemzetközi vetőmagpiacon Magyarországnak ismertséget, versenyelőnyt jelent korábbi szárazságtűrő nemesítési programjaink sikere, és az is, hogy deklaráltuk a GMO-mentes termesztéstechnológiát.

A vetőmagipar versenyképességét az európai és a világpiacon számos tényező befolyásolja, a termőhelyi és klimatikus adottságoktól kezdve, a finanszírozási lehetőségeken át az állami szerepvállalásig.

A vetőmag-előállítás kutatási és tudásintenzív innovációs terület, ahol a folyamatos versenyképességnek a megújulóképesség és az intenzív K-F-I-tevékenység a záloga.

Az innovatív szemlélet és gondolkodás kialakítása, a tudomány határainak a továbbszélesítése, a vetőmagágazat előtt álló szakmai kihívások megoldása a minőségi szakemberképzésen, a minőségi oktatáson múlik. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem e területek éllovasa kíván lenni. A szakkönyvkiadás eljelentéktelenedése miatt az egyetem e könyv megjelenítését is magára vállalta, és a jövőben is hasonló könyvek megjelentetésére kíván törekedni.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu