A kifejlett növény 1,2-2 méter magas, szabályos gömbölyded alakú bokor. Hamvaszöld levelei 3-7 cm hosszúak és 1-3 cm szélesek, enyhén viaszosak. Tavasszal párosával nyíló virágai krémfehérek, illatosak. Kék bogyóinak igen vékony a héja, méretük és alakjuk igen változatos, jellemzően kissé szögletes, de alapvetően a kék áfonyára emlékeztet, ahogyan az íze is. Éppen azért azoknak ajánlják a termesztését, akik a talajadottságaik miatt nem ültethetnek áfonyát a kertjükbe.
Enyhe szárazságban is megél, a túl sok nedvesség, tartós vízborítottság viszont pusztuláshoz vezet, ne ültessük tehát nehéz, kötött talajba. Az északi sarkvidékről származó növény, ezért teljesen fagyálló, akár a mínusz 40 °C-ot is átvészeli károsodás nélkül, viszont a terméshozáshoz szüksége is van hideghatásra. Virága mínusz 7 °C-on sem károsodik. Nyáron a nagy meleg hátráltatja a fejlődését, 30 °C-on már szenved a növény.
Illatos virágai vonzzák a pillangókat, poszméheket és más rovarokat. Kora tavasszal virágzik, termései tavasz végén, nyár elején érnek. A hamvaskék bogyókat akkor szedjük le, ha a húsuk is bíborszínű vagy kékes, mert zölden nagyon keserűek. Az érett bogyó érezhetően puhább is, mint az éretlen.
Általában nem lehet egyszerre leszedni a termést, bár vannak egy időben érő fajtái is, amelyeket kimondottan üzemi termesztésre nemesítettek. Frissen vagy feldolgozva fogyaszthatjuk. Kellemes édes-savas, aromás, nehezen leírható íze van. Elég sok, a paradicsoméra emlékeztető alakú magja van, de annyira puhák, hogy nem érzékelhetők fogyasztáskor. Sajnos nem nagyon tárolható, ezért amit nem tudunk megenni, abból főzzünk lekvárt vagy készítsünk szörpöt, esetleg gyümölcsbort.
Mindenképpen két különböző fajtát ültessünk, mert többet terem, ha egy másik fajta porozza. Sövény telepítésére is javasolják, gyors növekedése miatt hamar jól takar, és még gyümölcsöt is szedhetünk róla. Egy bokor 6 kg termést adhat.
Tavasszal telepítsük, az első három évben csak a sérült vagy keresztbe növő vesszőket vágjuk le, termő korban is csak ritkítani kell a bokrot, a túl sűrű ágakat vágjuk ki tőből. Elősegíthetjük a virágok képződését, ha visszacsípjük a hajtások végét. Hosszú életű növény, legalább 50 évre teszik az élettartamát. Kevés károsítója ismert, a legtöbbször a lisztharmatot említik.
Kanadában, Lengyelországban, Szibériában, Kína és Japán északi területein őshonos loncféle. A Lonicera caeruela különböző alfajai eredetileg kesernyés ízűek, a 20. században indult meg a gyümölcs intenzív nemesítése az USA-ban, Kanadában, valamint orosz, lengyel és japán fajtái is vannak.
Mindez a benne található antioxidáns hatású anyagoknak, elsősorban a flavonoidoknak köszönhető. Ezeknek az anyagoknak a mennyisége és pontos összetétele nemcsak a fajtától, hanem a termőhelytől is függ: ahogy nő a hozam és javul az íz, úgy szorulnak vissza ezek az összetevők a gyümölcsben. Igen sok C-vitamint tartalmaz, japán mérések szerint 3-10-szer annyi antocianin van benne, mint az áfonyában, kalciumtartalma pedig 13-szorosa az almáénak.
Hazai nagykövete is vanA Kerti Kalendárium laptársában, a Kertészet és Szőlészetben jelent meg cikk a mézbogyó hazai nagykövetéről, Vincze Ambrusról, aki Dabason 1300 négyzetméteren termeszti és vizsgálja ezt a hazánkban alig ismert bogyós gyümölcsöt. Friss gyümölcsként is értékesíti, feldolgozva lekvár, ivólé és liofilizált gyümölcs formában kaphatók a termékei, valamint telepítésre alkalmas növényeket is árul. Jelenleg összesen 15 fajtát tart, amiből négy adja az eladás jelentős részét, és további 6-10 fajta behozatalát tervezi még.
Hazai tapasztalatok alapján elmondható, hogy ha az időjárás kedvezőtlen, néhány fajta a lisztharmat és napégés tüneteit mutatja. A kártevők közül molyra, levéltetűre vagy takácsatkára lehet számítani száraz kontinentális nyarak alkalmával. Esetenként pajzstetvek is megjelenhetnek, de szerencsére a kék mézbogyó ritkán esik kórokozók és kártevők áldozatául. |