Back to top

A hőstressz veszélyeztetheti a borjakat

A nyarak egyre hosszabbak és melegebbek lesznek, így a napsütéses órák száma is emelkedik. Szélsőségessé vált időjárásunkra mi emberek tudatosan fel tudunk készülni, azonban az állatok nem minden esetben tudnak ez ellen küzdeni. A borjak kevésbé képesek szabályozni testhőmérsékletüket, így a hőstressz életveszélyessé válhat számukra. Milyen intézkedéseket érdemes hozni a hőstressz esetén?

Milyen hatással lehet a hőstressz a borjakra?

Hazai és világirodalmi adatok sora foglalkozik a hőmérséklet szarvasmarhákra gyakorolt hatásával. A NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet és az Agrárminisztérium által megjelent információk szerint, amikor a hőmérséklet 26 °C fölé emelkedik, az állatok szervezetének hőtermelése akár 40%-kal is csökkenhet; növekedést mutat a vér kreatinin tartalma a jerseyk rektális hőmérséklete fokozatosan 40,6 °C-ra, a holstein-frízeké pedig 38–40 °C, környezeti hőmérsékleten 42,2 °C-ra emelkedhet.

A borjak hőstresszénél nemcsak a külső hőmérséklet a döntő, a páratartalom szintén fontos szerepet játszik.

A hőmérséklet-páratartalom indexben (THI - a THI a hőmérséklet és a páratartalom kombinációja, ami annak a mértéke, hogy az egyén milyen kényelmetlenséget tapasztal meleg időben; eredetileg kényelmetlenségi indexnek hívták), a levegő hőmérséklete és páratartalma egy kulcsszámban egyesül. A szakemberek szerint jelenleg nincs közös álláspont, illetve egyetértés abban, hogy pontosan milyen THI érték felett beszélhetünk hőstresszről.

A borjak nehezebben szabályozzák testhőmérsékletüket, mint a tejelő tehenek. Vagyis egy láncreakciót elindítva nagyobb veszélynek teszik ki magukat a hőstressz alatt.

A szervezetük nem a hőhullámokra összpontosít, számukra a 17-22 °C lenne a megfelelő hőmérséklet szabadtéren. A hőség hatására az állatok teste több vizet tart vissza. Mint megtudtuk, ez azt eredményezi, hogy a toxinok hosszabb ideig maradnak a szervezetben, és nem ürülnek ki az anyagcserén és a májon keresztül. Ez a stressz tejsavas acidózishoz és az úgynevezett szivárgó bélhez vezet. A tejsavas acidózis a pufferelés hiányának következménye, mivel a szervezetben nincs elég víz. Ezenkívül a hőstressz során a vért egyre inkább a test felszínére pumpálják, hogy lehűljenek. Ez viszonylagos oxigénhiányt okoz a bél sejtfalán, ami a sejtfal sejthálózatának meglazulását okozza. Különösen az intercelluláris falakon valódi lyukak képződnek, amelyeken keresztül a bélből származó toxinok belépnek a vérbe, és hatalmas gyulladásos tüneteket okozhatnak.

Hogyan lehet felismerni a borjak hőstresszét?

A fiatal állatok feltűnő viselkedést mutatnak, légszomjuk növekszik. Ezenkívül fokozott hasi légzést produkálnak, amelyet gyakran húzásnak vagy szivattyúzásnak neveznek.

A tejelő tehenekkel ellentétben a hőstresszben szenvedő borjak nem mutatnak szájlégzést és nyálat még kevésbé. Ha hőstressz gyanúja merül fel, a gazdáknak az általánosnál jobban oda kell figyelni az állatokra, többször meg kell mérni a testhőmérsékletüket. A hőstressz rejtett fertőzésekre is utalhat, mert a hőstressz-reakció miatt az állatok immunrendszere gyengül. Ha a hőstressz és a fertőzések együttesen jelentkeznek, a borjak testhőmérséklete 41–42 °C lehet, ami életveszélyes.

Ha a borjak a hőstressz ezen erős hatásaitól szenvednek, a gazdálkodóknak azonnal sürgősségi intézkedéseket kell hozniuk. A borjakat ki kell terelni a forró levegős helyszínről, és hűvös, árnyékos helyre kell vinni. A régi épületek gyakran alkalmasak erre, mivel nyáron hűvösek maradnak, és jól védik a hőt. Langyos borítékok segítségével, amelyek lassan hidegebbé és hidegebbé válnak, a borjak testhőmérséklete lassan lehűlhet.

A borjaknak sok friss vizet kell kínálni, amelyet elektrolitokkal érdemes gazdagítani.

Ezek egyrészt az állatok számára ízletessé teszik a vizet, másrészt támogatják a tejsavas acidózis pufferkapacitását. Mindezentúl a borjaknak nyalogató sót is fel lehet ajánlani.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Egyre többfelé tapasztalható nagyfokú aszály

Az ország nagy részén rendkívül száraz időjárás gyorsította fel a gabonák és a repce érését, és a nyári növények is nagyon megsínylik a júniusi aszályt és a forróságot. Sajnos az előttünk álló napokban is csak elszórtan lehet záporokra, zivatarokra számítani. Számottevő visszaesés a hőmérsékletben csak a jövő hét közepén valószínű, akkor kissé növekszik a záporok esélye is.

Együttműködik a Talentis Agro Zrt és az Állatorvostudományi Egyetem

Az Állatorvostudományi Egyetem és a Talentis Agro Zrt. közötti együttműködési megállapodást írt alá június 29-én Budapesten Sótonyi Péter rektor és Makai Szabolcs vezérigazgató.

Kategóriájában harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.