Back to top

Károlyi gróf: „Reményeim lassan valóra válnak”

A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújult a füzérradványi Károlyi-kastély és parkja. A pompásan helyreállított épület és a gyönyörű százhektáros angolpark eredeti jellegét idézve született újjá. A rekonstrukciót Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész könyve dokumentálja, amelynek személyes hangú előszavát maga Károlyi László gróf írta. A nagy idők 91 esztendős tanújával emlékeiről beszélgettünk.

A háború után született generációknak ismeretlen a hajdanvolt főnemesi világ. Filmek, olvasmányok nyomán sejthetünk valamit a letűnt korok arisztokratáinak életéről. Ezért is ritka alkalom első kézből, hiteles hírmondótól betekintést nyerni e különös „magántörténelembe”. Károlyi gróf úr a fóti kastélyban fogad, ahol 1995-ös hazatérte óta él a feleségével. Az ő sorsa – akárcsak családi kastélyaik története – tele van meglepő fordulatokkal.

A nagy múltú dinasztia sarja 13 esztendős koráig élte gondtalan gyerekéveit szüleivel, testvéreivel és nevelőivel mesébe illő díszletek között.

Ahogy visszaemlékezik, kastélyaikban élénk társasági élet zajlott, előkelő vendégek, nemesi rokonok fordultak meg a szülők, gróf Károlyi István és Windischgrätz Mária Magdolna birtokain. Az ifjú László a lovaglásban és a gyakori falkavadászatokban lelte legnagyobb örömét. A háború hirtelen vetett véget mindennek. 1944 őszén az orosz csapatok áttörték a fővárost védő gyűrűt, így eljött a menekülés ideje. „Egyedül hagytam el az országot, Csehországba, a Szudétákba küldtek anyám testvéréhez. A család csak később jött utánam” – idézi a nehéz időket. – „Onnan veszélyek közepette bajor rokonokhoz menekültünk tovább. Én aztán Svájcba kerültem tanulni, anyámék meg a háború után visszatértek Magyarországra, ahol a füzérradványi kastélyszállót működtették.”

A nyughatatlan fiatalember sorsa 16 évesen ismét nagyot fordult: kivándorolt a messzi Argentínába, ahol Buenos Airesben éltek rokonai. A következő évben már Chilében dolgozott, de idővel az összes latin-amerikai országban megfordult.

„A legkedvesebb mind közül Peru volt. Sokáig éltem ott, megkaptam a perui állampolgárságot is. Vállalkozásba fogtam, kávéültetvényt telepítettem az Andokon túl, az őserdő mélyén. A legközelebbi kisvároska Tingo Maria volt.

Egy kalibát építettem, abban laktam. Sok arrafelé a kígyó, vigyázni kellett, mert bemásztak az ágy alá, az ágyba. Az indiánok megtanítottak, hogyan kell elkerülni a marásukat.”

Bizonyságul egy fénykép is előkerül: a fakunyhó előtt hetyke fiatal férfi, a nyakán átvetve a két kezében tart egy élő kígyót. Ahogy mondja, az egyik legerősebb mérgűt fogta, amit az őslakók csucsupénak neveznek. Persze gyerekkori szenvedélyéről sem mondott le, az ottani nagymacskákra és szarvasfélékre vadászott. A kávéüzlet másfél évtizedig virágzott, majd mikor a kávé világpiaci ára leesett, újabb kalandba vágott. 1967-ben áttelepült Angliába, és a pénzügyi világban találta meg a helyét. „A húgom Londonban volt orvos, én is ott kezdtem az új, európai életet. Ami épp azzal járt, hogy angol és amerikai tőkeérdekeltségeket képviseltem főleg Afrikában. Sokat dolgoztam és mellette sokat vadásztam Kenyában, Tanzániában.” A fogadóteremben, ahol beszélgetünk, körben a falakon különböző afrikai gazellák trófeái. Amire házigazdánk a legbüszkébb, az a nagy buffalo, vagyis kafferbivaly, ami az afrikai Big Five, azaz Nagy Ötös egyik képviselője. De kissé szomorúan megjegyzi:

„Egyetlen oroszlánt lőttem, amit el is hoztam magammal, szerettem volna itthon, a kastélyban kiállítani. Ám a beköltözés napjaiban egyszerűen eltűnt, ellopták. Ami a legfurcsább, egyetlen mancsa megmaradt.”

Fóton született és ide tért haza
Fóton született és ide tért haza

A bánatos oroszlánláb látható bűnjelként valóban ott függ a falon. Története hasonlít a kastélyéra, aminek értékes berendezését a család kényszerű távozása után idővel széthordták. Mikor visszavonult az üzleti élettől, Károlyi László úgy döntött, megvalósítja régi álmát, és hazatér Magyarországra. „Bármerre jártam, jól éreztem magam. Izgalmas kalandokban és változatos munkákban volt részem, nem unatkoztam soha. Ötven évig jártam a világot, de közben nem felejtettem el, hogy magyar vagyok. Sokszor jutott eszembe, milyen szép volna egyszer hazajönni a szülőföldemre. Nem gondoltam, hogy ez meg fog történni. És kérem, mégis megtörtént, itt vagyok! Ebben a házban, ahol születtem és gyerekkoromat töltöttem”– mondja meghatottan az idős gróf. Körbemutat a falon, ahol festményeken az ősök portréi. A családi örökségből ezt sikerült az édesapjának megmentenie, és a fiatal László megőrizte, vitte tovább magával mindenhová, még az őserdei kunyhóba is.

Az elmúlt évtizedeket pedig arra tette fel, hogy a leromlott állapotú, kifosztott kastélyokat megmentse, a régi értékeket újraélessze.

Feleségével, Kenyeres Erzsébettel alapítványt hozott létre a család szellemi és tárgyi örökségének felkutatására, muzeális, nemzeti közkinccsé tételére. Erőfeszítéseit rangos állami kitüntetéssel, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el.

Szép emlékeket őriz a radványi kastélybirtokról
Szép emlékeket őriz a radványi kastélybirtokról

Búcsúzóul azt tudakolom a gróf úrtól, milyen volt viszontlátni annak idején, az emlékeiben fél évszázadon át dédelgetett gyermekkori otthont. „Azt kerestem, amire emlékeztem. Talán a természeti táj változott legkevésbé, az épületek is megmaradtak, bár romhalmazként. És embereket is találtam, régi ismerősöket, akikkel öröm volt a találkozás. Itt születtem, és jórészt itt éltünk Fóton, de sokat voltunk a zempléni, radványi kastélybirtokon is. Szép volt hajdan a park, gyerekként nagyon szerettük, és jólesett látni, hogy a 300 éves nagy platánfák ma is élnek. Föl-följártunk a közeli Lászlótanyára, amit még nagyapám építtetett a határ mellett. A nyári hónapokat ott töltöttük. Volt egy másik birtokunk is Kőkapun. Havas teleken remek volt arrafelé síelni.

De legjobban a vadászatokat élveztem. Hétéves koromtól megengedték a szüleim, hogy velük tartsak. Először egy fiatal szarvasbikát ejtettem el, büszke voltam rá.

Vadban gazdag volt a környék. A lovas életem háromévesen kezdődött Dorka pónival, rajta tanítottak meg lovagolni a szüleim. Nagyon megszerettük egymást, és később a falkavadászatokon is Dorkával vettem részt. Hétvégeken gyakran szerveztek falkavadászatot, olyankor sok vendég jött, még külföldről is. A terítéken javarészt nyúl, meg róka volt.” A gróf úr ekkor nagyot sóhajt, mert a napokban is éppen Radványra készülnek szalonkázni, de méltatlankodva jegyzi meg: „Remélem, hogy megengedik a nővérek, mert nagy szigorúság van. Nem ülhetek lóra. Mindentől eltiltanak, amit szeretek.”

A szobában csendben üldögélő ápolóhölgy vidáman válaszolja: „Ne tessék panaszkodni, mert 8 nő veszi körül a gróf urat, egész háreme van!” Mindannyian nevetünk, Károlyi gróffal az élen, aki aztán elárulja, pár éve épp egy lovasbaleset következtében combnyaktörést szenvedett, és a rehabilitációval szigorú szabályokat kell betartania. Majd mosolyogva mondja:

„91 leszek, nem sietek elmenni, még maradok egy darabig. És dolgozom tovább a terveimért. Nem adom fel! Pacemakerem van, bottal járok, nem jól vagyok, de jól leszek! Boldog és elégedett ember vagyok.”

Sándor Mária
Fotók: Csatlós Norbert

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elmerült figyelem

Úszó, lebegő tárlatként újították meg a halászati kiállítást a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Részben azért, hogy érvényesülni tudjon az eddig tablókkal takart gótikus épületbelső. Mi az, ami különösen figyelemre méltó a halászatban egy néprajzos muzeológus számára? Erről is beszélgettünk Balpataki Katalin kurátorral.

Őszi Füvészkert-ajánló

Ezen a hétvégén sivatagi növényes tematikus szakvezetést tartanak a budapesti Füvészkertben, de már meghirdették a nagyon viccesnek ígérkező, október végi Halloween-programot is. Ezenkívül ősszel is várja a 3-10 éveseket a Szamóca Kiskertész Tanoda.

Arborétum az egykori kukoricaföld helyén

Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.

Sopron csak egy lépésnyire van

Egymás megismerését szolgálta a közelmúltban szervezett „határ menti” tanulmányút. A Soproni Borút Egyesület borászai, a borvidék szakmai szervezetei színes programmal várták a szakújságírókat.

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…

Ebzárlat várható - indul az őszi rókavakcinázás

A déli és keleti megyékben 2022. október 1-jén kezdődik az őszi repülőgépes rókavakcinázás. A kampány a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az érintett térségekben ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. Ezek pontos időpontjáról a települések állategészségügyi és önkormányzati szervei tájékoztatják a lakosságot.

Műholdfelvételekkel mérték fel az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományát

Műholdfelvételek és 300 ezer önkéntes segítségével tudtak kutatók első alkalommal pontos becslést adni az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományáról - írta a The Guardian című brit lap.

Kevés orrszarvú ünnepli az orrszarvúk világnapját, szeptember 22-én

Szeptember 22-én van az orrszarvúk, vagy más néven rinocéroszok világnapja. Az orrszarvúk átlagosan negyven évig élnek - ha hagyják őket -, emiatt az összes fajt súlyos veszély fenyegeti.

Rendkívüli fejlesztés valósult meg az Aggteleki Nemzeti Parkban

Eddig példátlan fejlesztés valósult meg az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén a természeti értékek megőrzésének érdekében – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, kedden, Bódvaszilason.

Már csak két megyére vonatkozik a tűzgyújtási tilalom

A hűvös, csapadékos időjárásnak köszönhetően két megye kivételével megszűnik a tűzgyújtási tilalom 2022. szeptember 20-tól. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.