Back to top

Műanyag helyett lemosható csomagolás. Forradalmi megoldás a láthatáron

Vízzel mosható le az a védőréteg, amellyel az élelmiszereket permetezik be, a bevonat csomagolásként működik és növeli az eltarthatóság idejét. Egy amerikai kísérlet a műanyagok kiváltására.

Az amerikai Rutgers Egyetem kutatói olyan bevonatot hoztak létre, amelyet az élelmiszerekre lehet permetezni. Így a bevont termékek hosszabb ideig frissek maradnak.

Az általuk alkalmazott technológia az növényi hulladékból kinyerhető biopolimerek átalakításán alapul. A biopolimereket intelligens szálakká alakítják át, amelyek közvetlenül élelmiszertermékek bevonására használhatók. Ez az alternatíva nagyszerű megoldásnak tűnik a jelenlegi műanyagokkal szemben,

amelyek újrahasznosítása nem hatékony, és több száz évbe telik, mire lebomlanak a környezetben.

Természetesen az ilyen típusú technológiának jó néhány feltételnek meg kell felelnie ahhoz, hogy bekerüljön a mindennapi használatba. De vajon tényleg működik-e egy ilyen spray bevonat? Ha igen, milyen mértékben? Mint a kutatócsoport tagjai kifejtik, az új anyaggal bevont termékek körülbelül 50 százalékkal tovább maradnak frissek, mint a bevonat alkalmazása nélkül.

A spray poliszacharidokat, azaz az élelmiszerekben gyakran előforduló szénhidrátokból álló rostokat tartalmaz. Ezeket egy hajszárítóra hasonlító fűtőberendezéssel kezelik, majd az élelmiszerekre permetezik. A rostokat kakukkfűolajban, citromsavban és nizinben (policiklikus peptid) áztatják.

Mindezek az összetevők antibakteriális tulajdonságokkal rendelkeznek, és természetes módon fordulnak elő. Jelenlétüknek köszönhetően az élelmiszereket kisebb valószínűséggel támadják meg káros mikroorganizmusok.  

Fontos, hogy az alkalmazott bevonat nemcsak a korai romlás elleni védelmet biztosítja, hanem fizikai gátként is működik a sérülésekkel szemben. És ha például kedvet kapunk egy avokádó elfogyasztásához, csak annyit kell tenni, hogy leöblítjük vízzel. Maga az anyag pedig könnyen lebomlik, természetes körülmények között mindössze három nap alatt, állítják a kutatók.

Fotó: Rutgers/press

Senkit sem kell meggyőzni arról, hogy a műanyagszennyezés problémája egyre súlyosabbá válik. A tanulmány egyik szerzője, Philip Demokritou hozzáteszi, hogy

az elmúlt 50-60 évben mintegy 6 milliárd tonna műanyaghulladék került a környezetbe.

Ezek már az Antarktiszon is jelen vannak, ahol a hóval együtt a felszínre hullanak, mikroműanyagok formájában. Az emberi szervezetre gyakorolt hatásukat még nem ismerjük jól, de minden jel arra mutat, hogy ennek negatív következményei lesznek, amelyek az elkövetkező években válnak nyilvánvalóvá.

Forrás: 
focus.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fűszerpaprika a fóliasátrakban

Az őrléshez nélkülözhetetlen elektromos áram drágulása, a munkaerőhiány, a környezeti feltételek és a vásárlói szokások megváltozása a fűszerpaprika-termesztés átalakulását eredményezi. A szabadföldi termesztés biztonsága romlik, emiatt mind többen termesztik fóliasátorban, és kísérleti jelleggel már kőzetgyapotra is ültetik.

A hideg elviszi a banántermés nagy részét

Az ecuadori banántermelők komoly kihívásokkal küzdenek, mivel az ottani hideg időjárás miatt mintegy negyedével kevesebb banán termett, néhány ültetvény pedig növény-­egészségügyi karantén alatt áll.

A világ jelenlegi legnagyobb vertikális farmját építették föl Dubajban

Az új vertikális farm épületében évente közel 1 millió kilogramm zöldséget fognak termelni egy olyan országban, amely jelenleg szinte az összes élelmiszert importálja.

Miben különbözik a városi denevér a vidéki denevértől?

Egyes denevérfajok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő városokban, mint vidéken. Egy tudományos csoport most azt vizsgálta, hogy mely tulajdonságok jellemzőek a városi, illetve a vidéki denevérekre.

A mezőgazdaságról Bálványoson

Július 19–24. között tartották Tusnádon a 31. a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, közismert nevén a Tusványost. Idén több mint 400 programmal, tizenegy koncerttel és sok más kikapcsolódási lehetőséggel várták a látogatókat.

Hollandiában és Olaszországban is annyiba kerül a hagyma termesztése, mint nálunk

Európában országoktól függetlenül körülbelül azonos, 8000 euró a vöröshagyma termesztési költsége, amíg a termést a földön a pótkocsira rakják. Legföljebb a költségnemek aránya tér el a termőhelyi, gazdasági adottságok miatt. A termelői árak, de még az áruházak is árrése is hasonló, tudtuk meg Varga Istvántól, a FruitVeB alelnökétől, a szabadszállási Róna Szövetkezet kertészeti ágazatvezetőjétől.

Különös rostforrás

A karácsonyfát feldíszítjük, aztán lecsupaszítjuk..... majd megesszük. Nem, nem félreírás, úgy tűnik, mostantól valóban étel is készülhet a karácsonyfából. A nordmann fenyőből kinyert rostok hasznosításával készült fenyőkeksz csak egy, a sok újszerű és értékes lehetőség közül, amellyel a karácsonyfa újrahasznosítható az ünnepek után- állítja egy dán kutatónő, aki projektjével a közelmúltban rangos díjat is nyert.

Egy szarvasmarha-tenyésztő célja a legnagyobb marhahúsüzem felépítése

Egy ötödik generációs szarvasmarha-tenyésztő azt tervezi, hogy Dél-Dakotában építi fel az Egyesült Államok legnagyobb marhahúsüzemét, amely napi 8000 szarvasmarha levágására lesz képes. Az 1,1 milliárd dolláros projekt segíthet kezelni a Biden-adminisztráció aggodalmait az emelkedő élelmiszerárakkal és a húságazatban a verseny hiányával kapcsolatban, bár legalább 2026-ig nem indul el a termelés.

Az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része

Az Északi-sarkvidék az elmúlt 40 évben közel négyszer gyorsabban melegedett, mint a bolygó többi része - derül ki a nemrég közzétett kutatásból, amely szerint az éghajlati modellek alábecsülik a sarkvidéki felmelegedés mértékét.

Az Ikea és az Infarm együtt termesztenek egészséges növényeket

Az IKEA három németországi bútorüzletben teszteli az Infarm vertikális farmjait. Céjuk az, hogy a vásárlóit és az alkalmazottait egészségesebb és fenntarthatóbb életvitelre inspirálják.