Back to top

Az adatelemzés akár életmentő is lehet a versenylovaknak

A versenylovak esetében a legtöbb sérülés nem egy nap alatt alakul ki, eltekintve azoktól a ritka kivételektől, amikor valamilyen baleset (például kerítésnek fut a ló) miatt sérülnek meg. A tréningek során fellépő terhelés hosszú időn át terheli a csontozatot, mire látható eredménye lesz.

Korábban a lovak sérülésének előre jelzése annyira volt megbízható, mint egy érmét feldobni. A lóversenyek alatti baleset bekövetkezése kétváltozós egyenlet – a ló vagy megsérült, vagy nem.

A legtöbb lóversenyen bekövetkező katasztrofális sérülést vizsgálva azt találták, hogy korábbi csontsérülés áll mögötte - írja a Phys.org.

A károsodás mértéke az edzések és a versenyek alatt egyre nő, mivel folyamatosan terhelik az állat mozgásszervrendszerét.

Minden egyes lépéssel, amit a ló közepes sebességű vágtában megtesz, a mérések szerint akár négy tonnányi nyomás is hathat a lábszárízület felszínére.

A csontok csak egy bizonyos mértékig képesek elbírni ekkora terhelést, és minden egyes lépés, amit nagy sebességnél megtesznek, egyre nagyobb nyomást gyakorol erre a területre. Általában a sérülés felismerése akkor kezdődik, amikor a ló elbukik, vagy a sántaság jeleit kezdi mutatni. Ez már azt jelenti, hogy a sérülés a csont károsodását okozta.

Ahelyett azonban, hogy ezt megvárnák, a Melbourni Egyetem állatorvosai úgy döntöttek, hogy kidolgoznak egy olyan módszert, amellyel mérni lehet a lovak fiziológiai reakcióit az edzések és versenyek okozta terhelésre.

Az adatalapú lóversenyek korszakának kezdete

Az egész 2010-ben kezdődött, amikor Tasmánia fő versenyhatósága, a Tasracing, partnerségre lépett a StrideMASTER-rel, egy feltörekvőben lévő technológiai céggel, amely edzésfigyelő rendszereket fejleszt a versenyipar számára.

Ők álltak elő az egyik első versenynapi időmérő rendszerrel, amely GPS és precíziós mozgásérzékelő adatok felhasználásával működik. Az adatok eredeti célja a versenylovak valós idejű szakaszos időmérése és pozícióadatai voltak, amelyeket aztán a közvetítésben és a fogadásban kívántak felhasználni.

Peta Lee Hitchens a Melbourni Egyetemről korábban már dolgozott a Tasracinggel, és 2016-ban újra felvette velük a kapcsolatot. Mivel a cég büszke az adatalapú megoldásaira, ez a megközelítés egy lehetséges megoldást kínált a lovak sérülésének előrejelzésére.

A biometrikus adatokhoz - például a versenyló sebességéhez, lépéshosszához és lépésgyakoriságához - való hozzáféréssel mérni lehet a lovak versenykarrierje során bekövetkező változásokat, amelyek azelőtt jelezhetik a sérülés bekövetkezését, mielőtt túl késő lenne.

A lassuló lóra kell figyelni

A kutatás először a StrideMASTER biometrikus adatait vetette össze a Tasracing által 2011 és 2016 között szolgáltatott egyéb versenypálya-információkkal és állatorvosi megállapításokkal.

Először modellezték egy olyan statisztikai módszerrel a lépésjellemzők változását az egymást követő versenyek során, melyet korábban még nem használtak ilyen környezetben, majd modellezték a sérülés bekövetkezése előtti versenyindítások számát.

Végül a két modellt egy úgynevezett "közös modellben" integrálták, hogy meghatározzák, hogy a lépésjellemzők megfigyelt változásai képesek-e előre jelezni a sérüléseket. Az válasz pedig egyértelmű: igen.

Azt figyelték meg, hogy a versenyen megsérült lovaknál az azt megelőző körülbelül hat futamnál már látványosan csökkent a versenytempójuk, és rövidült a lépéshosszuk is.

Hitchens kollégája, Chris Whitton professzor megjegyezte, hogy bár

számítottak arra, hogy a sérülést megelőző versenyeken a sebesség és a lépéshossz változását látják, meglepő, hogy ezeket a változásokat már ennyivel korábban is ki lehetett mutatni.

A kutatók szerint azoknál a lovaknál azonban, melyek a pályafutásuk elején sérülnek, és nem több versenyt követően, további megfigyelésekre lehet szükség az edzésekről, hogy legyen elég adat a normális lépésjellemzőikről.

Egy ló sérülésveszélye 18 százalékkal nőtt, ha a sebességét másodpercenként 0,1 méterrel csökkentette, illetve 11 százalékkal, ha a lépéshosszát csak 10 centiméterrel rövidítette meg az egyes versenyek utolsó szakaszában.

Ezek az eredmények még akkor is szembetűnők maradtak, ha figyelembe vették a sebességet és a lépéseket befolyásoló tényezőket, például a versenytávot és a pálya körülményeit.

Bár a változások aprónak tűnhetnek, egy egyedi, sajátos mozgásrendszerrel rendelkező lovon belül jelzik, hogy valami nem stimmel. A változás oka lehet, hogy nem bírja a terhelést, fájdalmat érez, vagy más módon kompenzálja fiziológiailag a felhalmozódott csontkárosodást.

Az Equine Veterinary Journal című tudományos lapban publikált tanulmány megmutatja, hogyan lehet az adatok segítségével javítani a versenylovak jólétét és biztonságát. A szerzők szerint

a versenyhatóságoknak vezető szerepet kellene vállalniuk, és szorgalmazniuk kellene a mozgásérzékelő technológia szélesebb körű bevezetését, amely mind az edzéseket, mind a versenyeket figyelemmel tudja kísérni.

Ez lefedné azokat az elemeket, amelyekkel kapcsolatban még mindig nem vagyunk tisztában - például azt, hogy a sebesség lassulása és a lépések rövidülése az edzés során is megtörténik-e.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

Geográfusok segíthetik az erdőtüzek előrejelzését és megfékezését

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága a hét elején az MTI-t.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

A legjobb és a legrosszabb diéta a koleszterinszintre nézve

Különböző egészségügyi tényezők számítanak a koleszterinszint és a szívbetegségek kockázata szempontjából, de vitathatatlan, hogy a táplálkozás központi szerepet játszik. Egy vezető amerikai kardiológus megosztja a legjobb és a legrosszabb étrendet, amelyet az egészséges koleszterinszint érdekében követni, illetve kerülni kell.

Rosszul adták be a vakcinát, elpusztultak az állatok

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint Vietnam illetékesei megállapították az afrikai sertéspestis elleni új vakcina beadása után elpusztult sertések elhullásának okát. A vietnámi tisztviselők jelentése alapján közölték, hogy a sertéspusztulás „az irányelveknek meg nem felelő vakcinázási eljárások” miatt következett be.

Veszett rókát találtak

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt kilőtt rókánál. Az idegrendszeri tüneteket is mutató állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község területén ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

A 7 legjobb étel az egészséges agyműködés fenntartásához

A kognitív hanyatlás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk: a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban minden kilencedik felnőttből egy érintett. Szerencsére a kutatások szerint számos mindennapi szokás csökkentheti a demenciához hasonló betegségek kockázatát - többek között az, hogy odafigyelünk arra, milyen ételek kerülnek a tányérunkra.