Back to top

Lombtrágyázás: legyen hatékony növényélettani és gazdasági szempontból is

Az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedtek az energia- és műtrágyaárak, ami mellett az ukrán-orosz katonai konfliktus miatt a mezőgazdasági termékek piaca is bizonytalanabbá vált. A nyereséges termelés érdekében a szokottnál is fegyelmezettebb, precízebb technológiát kell alkalmazniuk a szántóföldeken és az ültetvényekben.

Lombon keresztül is juttatható tápanyag a növényeknek
Lombon keresztül is juttatható tápanyag a növényeknek
Fotó: wikipedia
A Vitafer Hungária Kft. a lombtrágyázással kivédhető káros hatások és az ebből eredő gazdaságossági kérdésekkel kapcsolatban hívta fel a figyelmet néhány dologra.

A gazdálkodók számos módon próbálják kivédeni a piaci bizonytalanságok, az áremelkedések és a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények okozta negatív hatásokat. Néhányan átmeneti időszakként kezelve, ezúttal a szokásosnál kevesebb műtrágyával próbálják átvészelni a szezont. Mások például a vetésszerkezetüket alakítják át, új növényeket, emelnek be a gazdálkodásukba, melyek az új klimatikus körülményeket jobban elviselik. Azonban egyértelműen felértékelődött a növénykondicionálók, lombtrágyák szerepe a szántóföldeken és a gyümölcs-, valamint szőlőültetvényekben is.

Számos tényező kedvezőtlen hatása kivédhető a lombtrágyákkal

A növények jelentős része, így a termesztett kultúráink is elsődlegesen a gyökereiken keresztül veszik fel a tápanyagokat.

Bár a leghatékonyabb tápanyag-utánpótlási módszer a talajhoz kötődik, számos alkalommal, időjárási helyzetben vagy hiánytünet esetén kiváló megoldás a rendkívül változatos összetételű lombtrágyák levélre permetezése.

Hosszantartó szárazság idején hiába található meg a talajban minden szükséges tápanyag, azokhoz csapadék nélkül a növények nem jutnak hozzá. Ugyanakkor gyors beavatkozást, azonnali tápanyag-pótlást is elsődlegesen lombtrágyázással érhetnek el a termelők. Ezzel a módszerrel elsősorban a mikroelemek, mint például a bór, a réz, a cink, a molibdén, a mangán, és a mezoelemek, mint a kén, a kalcium, a magnézium pótolható. Előfordulhatnak azonban olyan esetek is, amikor érdemes a makroelemeket is a növény levelére kijuttatni. Jó példa erre az idei szezon, amikor a szilárd, nitrogénalapú műtrágyákat többszörös áron lehetett megvásárolni, valamint a hasznosuláshoz szükséges csapadék is hiányzott.

A hatékony megoldásoké a jövő

Bár a gyökér az elsődleges tápanyagfelevevő szerv, egy kiterjedt lombkoronán keresztül gyorsan lehet beavatkozni tápanyaghiány esetén
Bár a gyökér az elsődleges tápanyagfelevevő szerv, egy kiterjedt lombkoronán keresztül gyorsan lehet beavatkozni tápanyaghiány esetén
Fotó: wikipedia
„Az előrejelzések azt mutatják, hogy a betakarítási szezonra magas terményárak várhatók. Így tehát egyáltalán nem mindegy, hogy egy adott területen mekkora mennyiségű, és milyen minőségű árualapot állítanak elő a gazdálkodók.” – hívta fel a figyelmet az aktuális helyzetre dr. Gerda Anikó, a szuszpenziós lombtrágyákat forgalmazó Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója.

A szakember hozzátette: idén a lombtrágyákkal kezelt kultúrnövények sokkal tovább bírják a csapadékhiányt, és bár az idei áprilisi eső az utolsó pillanatokban megérkezett, a permetezőgépekkel kijuttatott készítmények segítségével heteket nyerhettek a gazdálkodók, ami a terméseredményekben is érződni fog.

A lombtrágyákkal a növénynek átvészelik a kedvezőtlen időszakokat

Ahogy az emberi szervezet esetében, úgy a növényeknél sem mindegy, hogy egy stresszhatás milyen egészségi állapotban éri az állományt. A jó kondícióban lévő, egészséges növény sokkal ellenállóbb a környezeti káros hatásokkal és a betegségekkel szemben is. Ez igaz szántóföldi kultúrákban, de hasonló a helyzet a gyümölcsösökben is. Kálium kijuttatásával csökkenthetjük a kora tavaszi fagyok által kiváltott stresszt. A hideg időjárás miatt a talajban lévő foszfor nem felvehető a növények számára (tünete: ellilult levelek), ezt levélen keresztül pedig szintén pótolhatjuk.

A lombtrágyáknál nem csak a hatóanyag tartalom a lényeg

A lombtrágyák bármennyire is hatékonyak, nem csodaszerek. A gazdálkodóknak a technológiájuk más elemeire is oda kell figyelniük, az eredményesség csak komplex, átgondolt megoldásokkal érhető el. Ráadásul az sem mindegy, hogy a termelők milyen lombtrágyát választanak.

„A legfontosabb talán a készítmények hatóanyag-tartalma, és az, hogy ezek milyen formában vannak jelen a lombtrágyában: melyek a pontos összetevők, és ezek mennyire könnyen vehetők fel a növények számára. Előnyös ha a termék termék szuszpenziós oldat, mert ebben a formában magasabb a hatóanyag-tartalom, jobb a vízben oldhatóságuk, nagyobb a kémiai aktivitásuk és hatékonyabb a felszívódásuk a növényekben” – javasolta dr. Gerda Anikó, a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója. A termelőknek minden esetben azt kell mérlegelniük, hogy a különböző megoldásoknak, technológiai elemeknek mennyi hozadéka van, és a ráfordított költségek megtérülnek-e.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

Óvatosan szerződtek a gazdálkodók

A szaktárca a közleményben azt írta, hogy a gazdálkodókat több korábban megalkotott jogszabály is segíti az olyan helyzetekben, mint az idei – sokak szerint száz éve nem látott – szárazság. A jogszabályok közül a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívta fel a gazdálkodók figyelmét a minisztérium.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

Új színes narancsfajta

A citrus tristeza virus (CTV) megjelenése nagyon súlyosan érintette a citrusfélék termesztését Szicíliában. Nincs olyan régió, ahol ne fertőzött volna meg szinte teljes ültetvényeket a kórokozó, a gazdák bevételei meredeken zuhannak.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.