Mindazonáltal célszerű, hogy az érintettek minél hamarabb megismerjék a rendelkezéseket, hogy megfelelően alakíthassák a gazdaságátadók és a gazdaságátvevők kapcsolatát.
A két „főszereplő” a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő
Gazdaságátadó az az öregségi nyugdíjkorhatárt már elért, vagy legfeljebb 5 éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó lehet, aki legalább 10 éve saját nevében és saját kockázatára folytat mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet, és ebből igazoltan árbevétele származott. Továbbá a gazdaságátadási szerződésben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású földterület több mint
háromnegyedének a földhasználati nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett földhasználója, erdőgazdálkodói nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett erdőgazdálkodója, vagy az akként bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa.
Gazdaságátvevő az lehet, aki az a gazdaságátadónál legalább tíz évvel fiatalabb, az 50. életévét még nem érte el, mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki az átvenni kívánt gazdaság működtetésére a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel, és a gazdaságátadóval a törvényben meghatározott hozzátartozói láncolatban áll, vagy a gazdaságátadóval legalább 7 éve munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya van.
Mint látható, a törvény célja, hogy az átadott gazdaságot ne kelljen rövid időn belül újra átadni, továbbá az átadás egymást ismerő, egymással bizalmi viszonyban álló felek, családtagok, vagy hosszabb ideje együtt dolgozó személyek között menjen végbe.
A gazdaságátadás végbemehet adásvétellel, ajándékozással, tartási vagy életjáradéki szerződéssel, ezek kombinációjával, illetve úgy is, ha a gazdaságátadó a tulajdonában vagy használatában álló termőföldek használatát átengedi a gazdaságátvevőnek, aki a használatért valamilyen ellenszolgáltatást nyújt. Ajándékozási, tartási vagy életjáradéki gazdaságátadási szerződést csak közeli hozzátartozók köthetnek egymással. A gazdaságátadás során figyelemmel kell lenni a gazdaságátvevő oldalán a földtulajdoni, illetve a birtokmaximumra, viszont nem kell alkalmazni a különböző jogszabályok szerinti elővásárlási jogokat.
Az egyes engedélyhez kötött tevékenységek esetén a gazdaságátvevő a gazdaságátadó jogutódjává válik, azaz ezeket az engedélyeket át kell írni a gazdaságátvevő nevére, feltéve, hogy a gazdaságátvevő az egyes engedélyek tekintetében megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek. Ha esetleg nem felel meg, akkor az adott engedélyt módosítani kell.
A gazdaságátadási szerződésben tételesen fel kell sorolni a gazdaság elemeit, az azokhoz fűződő jogokat és kötelezettségeket és az egyes elemek pontos értékét. A szerződést közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, és a mezőgazdasági igazgatási szervnek jóvá kell hagynia. A mezőgazdasági igazgatási szerv eljárása során azt vizsgálja, hogy a felek, valamint maga a szerződés megfelel-e a törvényben foglaltaknak.
Ebben az esetben a szerződésben pontosan meg kell határozni az együttműködés időtartamát, az egyes felek jogait és kötelezettségeit, a költségek viselését és a nyereségből való részesedés mértékét. A gazdaság tulajdonjoga az együttműködési időszak végén, annak utolsó napján száll át a gazdaságátvevőre.
A törvény hatálybalépéséig még hónapok vannak hátra, addig várhatóan megjelenik majd a részletszabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet is. Mindenesetre, akik gazdaságátadásban vagy -átvételben gondolkodnak, már elkezdhetik összeállítani a szerződésüket.
