Ökológiai igénye 8-10 °C éves átlaghőmérséklet, a tenyészidőszakban 14-16 °C. Télen elviseli a mínusz 20-25 °C-ot, viszont hideghatásra is szüksége van a virágzáshoz, mégpedig legalább 600 óra 7,2 °C alatti hőmérsékletre. Csapadékigénye 600 milliméter, amit átlagosan meg is kap Magyarországon, de az utóbbi években 400 és 800 milliméterre is volt példa. Ezért is kellene öntözni a meggyet, sorolta az alapvető tudnivalókat Kaponyás Ilona szaktanácsadó.
Tavasszal például Kecelen mínusz 2-4 °C volt a meggyvirágzás körüli időszakban, amit bírniuk kellett volna a fáknak, de a vízhiány és a hosszan tartó (este 8-tól reggel 6-ig) hideg együttesét nem viselték el. A fák erőnlétét rontó száraz időszak tavaly óta tart, emlékeztetett a szaktanácsadó, ezért ősszel kellett volna ellátni a növényeket bórral és mikroelemekkel, hogy az idén tavasszal jó kondícióban legyenek és bírják a hideget.
Kalciumellátás kötődéstől
Hazánkban a legnagyobb területen Érdi bőtermőt, Újfehértói fürtöst és Debreceni bőtermőt termesztenek, sajmeggy alanyon. Ez az erős növekedésű alany jól viseli az újratelepítést is, de elég vízigényes. Saját gyökéren kevésbé szenvednek a meggyfák a szárazságtól. A meggy enyhén meszes, középkötött vályogtalajon fejlődik a legjobban, ehhez képest homokon meg agyagon termesztjük, mondta Kaponyás Ilona.
A tápanyag-utánpótlás sarkalatos pontja a termesztésnek, különösen az említett homoktalajokon. Május közepe a csonthéjkeményedés időszaka, azután indul meg a következő évi termőrügyek kialakulása, akkor van szükség a jó növénytáplálásra. Öntözéssel segíthetjük a tápanyag-felvételt, és lombon keresztül is érdemes táplálni a meggyet, különösen az öntözetlen ültetvényekben.
Magyar eredmények szerint egy tonna gyümölccsel 2,6 kilogramm nitrogént, 0,9 kilogramm foszfort, 4,4 kilogramm káliumot és 3 kilogramm kalciumot viszünk ki az ültetvényből, ezeket a mennyiségeket kell pótolnunk. Ősszel alaptrágyaként juttathatjuk ki a foszfort és a káliumot, tavasszal két menetben a nitrogént. Ha mindent megadunk a növényeknek, a mai műtrágyaárakon közel negyedmillió forintba kerül a tápanyag- utánpótlás egy hektáron, ennyit senki nem költ a meggyre. Pedig figyelni kell a foszfor- és különösen a kalciumpótlásra.
A megfelelő kalciumszint javítja a húsállományt, kevésbé reped a gyümölcs és jobban bírja az áruvá készítést. Kötődés után kell elkezdeni a kalciumadagolást, hívta fel a figyelmet Kaponyás Ilona, mert azt a csonthéjasok még az almástermésűeknél is lassabban építik be a gyümölcsbe. Lombon keresztül juttassuk ki kalcium-klorid formájában, legalább négy-öt alkalommal.
Biostimulátorokat a stresszhelyzetek kezelésére lehet és érdemes használni, ezt nagy hideg, meleg, szárazság és egy sor más tényező okozhatja.
Legnagyobb gond az antraknózis
Ritkán kerülnek szóba a meggyet is megbetegítő vírusok, pedig több is van belőlük és némelyik komoly kárt okoz. A meggyet is fertőzi a cseresznye magyarországi érdeslevelűsége vírus, a cseresznye levélsodródás vírus, a cseresznye klorotikus gyűrűsfoltosság vírus és a cseresznye klorotikus-nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus. Ezek a beteg szaporítóanyaggal terjednek, némelyiket fonálférgek vagy pollen is terjeszti.
Ugyancsak szaporítóanyaggal hurcolható be az agrobaktériumos gyökérgolyva, a Pseudomonas syringae viszont sebzésen keresztül fertőzheti meg a fákat, és ágelhalást, végső soron a fa pusztulását is okozhatja.
A gombás betegségek sora sokkal hosszabb, kezdve a bioültetvényben előfordult tafrinás levélsodródással, a mikoszferellás és a blumeriellás levélfoltosságon, fómán és koniotíriumon át a varasodásig, a moníliáig és a glöospóriumos gyümölcsrothadásáig. A Venturia cerasi fertőzi a cseresznyét és a meggyet, szerencsére elég ritkán. Szüret után a magukra hagyott fákon szokott elhatalmasodni a blumeriellás levélfoltosság, ami súlyos lombhullást vált ki, ha nem lépünk időben.
A virágzáskor bekövetkezett fertőzés a hajtások elszáradásával is járhat, mindenképpen védekezzünk ellene, ha hűvös, párás az idő, hangsúlyozta a szaktanácsadó. A virágzás ideje alatt háromszor kell permetezni ellene, váltott hatóanyagú szerekkel, hogy elkerüljük a rezisztencia kialakulását. A legnagyobb kárt a glöospóriumos gyümölcsrothadás vagy antraknózis okozza meggyben. Kórokozója virágzás után fertőz, és hosszan kell védekezni ellene, ugyancsak váltogatva a különböző hatásmódú készítményeket.
Biotermesztésben is meg lehet védeni a meggyet a betegségektől, mondta Kaponyás Ilona, igaz, kevesebb termésre számíthatunk, mint a hagyományos növényvédelem esetén. A moníliák ellen felszívódó rezet tartalmazó lombtrágyákat (Sergomil, Cuperdem, Scudo) lehet használni, illetve sok kórokozót lehet távol tartani mésztej és réz-hidroxid kombinációjával.
Szaporodnak a kártevők
A rovarok közül a cseresznyelégy okoz gondot a meggyben is, ellene a Mospilan, a Karate Zeon és a Judo szereket használhatjuk, az éréshez közeledve pedig az Exirel jöhet számításba.
Az érési táplálkozást folytató cseresznyelegyek szívesen fogyasztják a fehérjetartalmú csalianyagot és azzal együtt a rovarölő szert, így biztosan elpusztulnak és jóval kevesebb rovarölő hatóanyagra van szükség.
A környezetkímélő, célzott növényvédelem hátrányokkal is jár, ilyen például a pajzstetvek utóbbi időben tapasztalható előretörése a meggyültetvényekben. Mészkénleves lemosópermetezéssel védekezhetünk ellenük a nyugalmi időszakban, és ez a kezelés hatásos a vértetvek és az atkák ellen is. Növényi olajokkal is lehet védekezni e kártevők ellen.
A fekete cseresznye-levéltetű biomeggyben szokott feltűnni, ellene virágzás előtt a Neem Azal nevű szerrel védekezhetnek a biotermesztők, a többiek a Mospilant és a Teppekit is bevethetik. Virágzás előtt egy alapos, apró cseppekkel végzett rovarölő szeres kezelés jó alapot ad a későbbi védekezéshez, mert sok kártevőt eltakarít.
Üdítősflakonból magunk is elkészíthetjük a csapdát, csak arra figyeljünk, hogy 2 milliméternél ne legyenek nagyobbak rajta a lyukak. Ha egyetlen muslicát is találunk a csapdában, védekezzünk Karate Zeonnal, Exirellel.
A takácsatkák ellen folyamatos kénes kezeléssel is védekezhetünk, a lombosfa- fehérmolyra szüret után kell figyelnünk, zárta átfogó előadását Kaponyás Ilona.
Biológiai megoldások
Biotermesztéshez adott tanácsokat Hodász Ádám, a Kertcenter munkatársa. A portugál Asfertglobal készítményeit ajánlotta a résztvevők figyelmébe, amelyekkel kis adagban serkenthetjük a növény életfolyamatait. A már említett Cuperdem szerves kötésű rezet tartalmaz, ami felszívódik a növénybe és két-három hétig megtartja a hatását a gombák és baktériumok ellen. Adagja 1,5-2 liter hektáronként, virágzáskor azonban csak egy liter.
A gyümölcsminőségre is kedvezően hat, ezért meggyben érés előtt kétszer ajánlott használni, félliteres adagban.
Többféle biostimulátort is bevethetünk a gyümölcsméret növelésére. Virágzás után a Foralg BMo segítségével lehet élénkíteni a fotoszintézist és a sejtosztódást. A készítmény tengerialga-kivonatot, bórt és molibdént tartalmaz. A zöld gyümölcs állapottól érdemes kijuttatni az Enermax biostimulátort, ami 40 növényi kivonatot tartalmaz.
A gyümölcs kalciumtartalmát növelhetjük a Kiplant Ca készítménnyel a temésfejlődés kezdetétől, 2-3 kilogrammos adagban, lombtrágyaként. Vízoldható kalciumon kívül bór található benne.
Két-három ismétlésben használjuk. Növényi olajokkal gombák (botrítisz, fuzárium, szklerotínia) és atkák, tripszek, levéltetvek ellen is védekezhetünk, a Microil készítményben narancs- és fahéjolaj található.
Hodász Ádám felhívta a figyelmet a mikorrhizák fontosságára is, amelyeket telepítéskor érdemes a gyökerek közelébe juttatni. A Mycoshell termékcsaládban négyféle formulációban kaphatók mikorrhiza gombák, mikroelemekkel és huminsavakkal együtt.
Előző cikkünk a témában: