Back to top

A juhászat öröklődik - Imrék a nyáj mellett

Aki ismeri a juhásztársadalmat, pontosan tudja, ki volt idősb Varga Imre, Varga Imre, ifjabb Varga Imre és ki az ötéves Varga Imre. A két idősebb Imre már nincs közöttünk, de bizonyára megnyugvással szemlélik fentről, hogy a juhászmesterséget (és a nevet) az utódok továbbviszik.

A Varga család apai ágáról közel 400 évre visszavezető juhász családfa jelzi, a név kötelez. Varga Imre nagyobb gyermekei, ha nem is a juhászként tevé­kenykednek, de állattartással fog­lal­koz­nak, a legkisebb Imi viszont óvoda helyett is a birkák közé menne. A hagyo­mány tehát foly­tatódik. A családban egyéb­ként az uno­katestvérek és a nagybácsik is juhászok.

– A családom Orgoványból származik; a nagyapám úgy került Dunavecsére, hogy az itteni földesúr juhászt keresett, ő pedig el­vál­lalta – idézi fel Imre a család huszadik századi történetét. – A téeszesítés során elvették nagyapám birkáit is, be kellett állnia TSZ-juhásznak.

Háztáji juhászként Szent György­től Szent Mihályig 6-700 falusi birkát legel­tetett. Mindig kinn aludt a nyáj mellett. Volt olyan, hogy reggelre a subáját belepte a hó, mégsem volt hajlandó a kunyhóba húzód­ni, csak mikor apámmal a subát elloptuk tőle.

id. Varga Imre 1985-ben kedvenc racka bárányával. Ezt írta róla az Alföldi Újság: Híresneves juhász, akiről ezt mondják: a kisujjában van az összes pásztortudomány. A falujában is megbecsült pásztorember – nyugdíjas, de ma is nyájjal bajlódik
id. Varga Imre 1985-ben kedvenc racka bárányával. Ezt írta róla az Alföldi Újság: Híresneves juhász, akiről ezt mondják: a kisujjában van az összes pásztortudomány. A falujában is megbecsült pásztorember – nyugdíjas, de ma is nyájjal bajlódik
Apám Gyomán juhásziskolát végzett, majd 1969-ben a dunavecsei TSZ-ben kez­dett dolgozni, majd 1972-től német hús­me­rinó tenyészettel foglalkozott. A ’90-es évek­ben leszázalékolták, onnantól ma­szek juhász volt. A családunknak mindig is voltak birkái, Dunaföldvár–Dögvölgy­pusz­tán tar­tot­tuk őket. A szövetkezet fel­szá­molásakor apámék nem hagyták vesz­ni az ottani törzstenyészetet és föl­de­ket, sőt legelőket is vettek és béreltek, ahogy én is – például egyházi birtokon is legeltetek.
Varga Imre a törzstenyészet megalapozója. Munkásságát Az év tenyésztője díjjal ismerték el és országos hírre tett szert birkapörköltjével is. Közel 11 éve nincs közöttünk, de hírneve, a juhászat fennmaradásáért tett erőfeszítése örökre megmarad
Varga Imre a törzstenyészet megalapozója. Munkásságát Az év tenyésztője díjjal ismerték el és országos hírre tett szert birkapörköltjével is. Közel 11 éve nincs közöttünk, de hírneve, a juhászat fennmaradásáért tett erőfeszítése örökre megmarad

Már kisgyerekként is dolgoztam az álla­tokkal, tehát mondhatom, beleszülettem a juhászatba. A tanult szakmám azonban ács, a Budai Várban több tető is az én kezem munkája. Eleinte őstermelőként tartottam az állatokat, hét éve pedig családi gazdaság vagyunk. Egy ideig a növénytermesztésbe is „belekóstoltam”, mert nem szerettem legeltetni, most viszont Imikével minden délután közösen legeltetünk. Igyekszem neki átadni a tudást és a hagyományt, amibe beletartozik a zsiványság is, mert a juhásznál nincs zsiványabb ember – mondja Varga Imre, aki állományáról csak annyit árult el, 500 fölötti, ugyanis nagyapjától azt tanulta, hogy egy igazi juhász nem mondja meg, hány birkája van. (Természetesen nap­­rakész nyilvántartásokat vezet – a te­nyésztés ezt megkívánja.)

A német húsmerinó törzstenyészetében 220 anyaállat és 56 növendék van. Imre hat vérvonalat visz. Tavaly elkezdett legelő­ker­teket is kialakítani, ahol jelenleg háremezés zajlik, mert a szabadon legeltetésükhöz 6 ember kellene, de annyi nincs.

Egyébként saját és bérelt földeken is gazdálkodik, kaszálás után 78 hektárra járhat az áru­ter­melő nyájjal, mert az is van a tenyészállatok mellett.

„Mióta apám meghalt, minden kiállítást megnyertem a német húsmerinóval” – Varga Imre kedvenc kosával
„Mióta apám meghalt, minden kiállítást megnyertem a német húsmerinóval” – Varga Imre kedvenc kosával

Ahogy a juhászkampóval kiemelte a nyáj­ból a kedvenc kosát, hogy azzal fotóz­zuk le, látszott, bizony ő sokkal többet tud a juhászatról, mint amit meg lehet tanulni. Számára az is magától értetődő, hogy – különösen melegben – a nyájat mozgatni kell, ne álljon össze, meg az is, hogy a birka széllel szemben akar legelni.

A Varga család a juhászhagyományokat nem csak elvben, tárgyakban is őrzi: Imre a nagyapja és az édesapja ezüstgombos juhászmellényére, kalapjára, botjára is félt­ve vigyáz, csengőgyűjteményüket pedig tovább gyarapította.

A hagyományokhoz való ragaszkodás látszik abban is, ahogy az őshonos állatokat szereti, tartja, legyen az magyar hidegvérű ló, juh vagy őshonos kutya – a puli nagyon loboncos, így a család­ban a fürgébb mudi a kedvelt juhász­kutya.

A becses csengőgyűjtemény darabjai
A becses csengőgyűjtemény darabjai
Árutermelő nyájában kecskeméti sár­ga­fejű fajtát is tart. Romániából hozott sár­ga­fejű berkét, mert az „szarvas birka”, ami Imre szerint masszívabb, keményebb állat. Ezekre teszi a csengőt is. A fajta valóban kemény és kitartó, Imre sokat megy velük, akár napi 8 kilométert is. Szerinte emiatt állatainak megerősödik az immunrendszere, egészségesebbek lesznek.

– Évente háromszor elletek: január 5-én, május 5-én és szeptember 10-én kezdődik a 6 hétig tartó elletési időszak, és persze 6 hétig űzetek. Az ellés a benti, istállóhoz közeli gyöpön zajlik, onnan lóval, autóval hordjuk be a fias birkát.

Ez szerintem egész­ségesebb az állatnak, mint ha a trágyára ellene, és persze átláthatóbb is, így nincs összeellés. Télen viszont az istállóban elle­tek – mondja a juhász. – A fias birkákat kizárólag lucernával etetem, és napi egy kiló abrakot is kapnak – reggel és délután 50-50 dekát. Az állomány többi része kizárólag télen 30 deka abrakot, tört kuko­ricaszemet is kap. A vemhes és az üres anyák­kal lucernát, éjszakára pedig szénát etetek.

Varga Imre és az 5 éves Varga Imre az egyik német húsmerinó háremmel
Varga Imre és az 5 éves Varga Imre az egyik német húsmerinó háremmel

A törzstenyésztésről szólva Varga Imre elmondta, hogy tenyésztőként termé­sze­tesen ki kell a vevőt szolgálnia, de a német húsmerinóra jellemző kopasz fejre és lábra nagyon vigyáz. „A német húsmerinóról azt tartják, hogy tejetlen, de ez ma már nem igaz. A németek a fajta modern tenyésztése során a jobb tejtermelésre is »szelektáltak«. Egy biztos, apám és nagyapám örökségét míg’ élek, viszem tovább, és remélem Imike is folytatja a hagyományt.”

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

Részegen ne másszunk galambdúcba

Megszállott és egészen ittas galambász járt pórul egy öt méter magas galambdúcban.

A gépi látás javíthatja a tojásszámlálás pontosságát

A gépi látástechnológia segíthet a tojásiparnak leküzdeni azokat a problémákat, amelyek nehezítik a pontos számlálást.

Páccal fűszerezni nem csak a nyári grillezéskor érdemes!

A fűszeres pácok alkalmazása ízesítésre szolgál, emellett tartósíthat és mindenképpen élvezeti értéket növelő konyhatechnikai eljárás.

A turizmust is a háborúhoz igazítják Ukrajnában

A háborús pusztítások helyeit, mint például Buča és Irpin, turisztikai célpontokká szeretnék tenni Ukrajnában.

A szerb sljivovica is felkerült az UNESCO szellemi világörökségi listájára

A tölgyhordóban érlelt szilvapárlat, a sljivovica csütörtökön felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szellemi világörökségi listájára.

Izgalmas videósorozatban mutatják be munkájukat az ELTE etológusai

A kutyák, malacok és gyerekek kutatását bemutató filmsorozattal jelentkeztek az ELTE Etológia tanszék kutatói.

Négy országban is értékesítették az illegális lóhúst

Illegális vágásból származó lóhús engedély nélküli értékesítése és ennek segítése miatt előállítottak 41 embert Spanyolországban, a húst a spanyol piac mellett Belgiumban, Németországban és Olaszországban értékesítették - közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) csütörtökön.