Back to top

Tojásrakó teknős maradványai kerültek elő Pompeji romjai közül

Tojásrakásra készülő teknős maradványait fedezték fel régészek az ókori Pompeji romjai között.

A nőstény egy Kr. u. 62-ben, földrengés következtében összeomlott ház romjai között keresett menedéket, majd a Vezúv kitörésének hamuja és törmeléke alatt lelte halálát.

A 14 centiméter hosszú görög teknőst és tojását az ókori város egy olyan részén fedezték fel, amelyet földrengés tett a földdel egyenlővé, majd a területen közfürdőket kezdtek építeni - idézte az olasz hatóság közleményét a The Guardian.

Pompejit nem sokkal a földrengés után, Kr. u. 79-ben a Vezúv kitörése pusztította el. A régészek úgy vélik, a Dél-Európában elterjedt teknős egy lakóház helyén maradt törmelékben keresett menedéket magának.

A Pompeji Régészeti Park igazgatója, Gabriel Zuchtriegel szerint mivel a tojása még nála volt, a teknős elpusztult, mielőtt biztonságos helyet talált, ahol lerakhatta volna.

"A maradványok arra vetnek fényt, mi történhetett a városban a földrengés és a tűzhányó kitörése között: sok otthont újjáépítettek, az egész város építési területté vált, és néhány területet nyilván annyira elhanyagoltak, hogy vadak kezdtek beköltözni a romok közé, és volt, amelyik tojást is próbált rakni" - magyarázta.

Nem ez az első teknős, amelynek a maradványai előkerültek Pompejiben. Zuchtriegel elmondta, hogy a jelenlegi ásatások és kutatások egyik fontos iránya a városközponton kívüli területek szerves és mezőgazdasági anyagainak vizsgálata.

A Stabiane-fürdők területének feltárását a Berlini Szabadegyetem, a Nápolyi L'Orientale Egyetem és az Oxfordi Egyetem tudósai végzik a Pompeji Régészeti Park kutatóival együtt.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon (EMN), melynek során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mind a 19 megyében és Budapesten 61 helyszínen várja az érdeklődőket.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Élelem a belek számára: az emberi mikrobák növényi cukrokkal táplálkoznak

Egy új kutatás szerint a bélrendszerünkben élő baktériumok számára táplálékforrásként szolgál egy olyan szénhidrát, amely általában növényi fehérjékhez kötődik.

Az egészséges öregedés újradefiniálása élelmiszerekkel

Dr. Catherine Kwik-Uribe, a Mars Edge tudományos kutatásért felelős alelnöke összefoglalta a világ népességének elöregedésével foglalkozó mélyreható tanulmány kezdeti megállapításait; kiemelve a legfontosabb tudnivalókat az étrendünkben található bioaktív anyagok egészségügyi előnyeiről.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.