Back to top

Adria a nappaliban - Tengeri akvárium

Dr. Puly István régi vágású természetbúvár volt. Minden érdekelte, ami a természettel kapcsolatos. Vadászott, horgászott, professzionális csiga-, kagyló- és kőzetgyűjtő volt, különleges díszmadarakat tartott, s emellett volt egy pompás tengeri akváriuma is. Tőle tanultam meg, hogy a tengeri akvarisztika nem ördöngösség, de nagy odafigyelést és némi pénzt is igényel.

Dr. Puly István imádta a tengert. Idős korában is minden évben meg­lá­to­gatta az Adriát, ahonnan akvá­riu­mába számos csodalényt hozott magával. Műanyag ládákban szállította a sziklákat, ter­mészetesen a rajtuk élő élőlényekkel együtt.

Az első években több kannányi ten­gervizet is hozott, mivel akkoriban a tengeri akvarisztika gyermekcipőben járt, és nem, vagy csak aranyáron lehetett ten­geri sóhoz (mármint az akvarisztikában használatos tengeri sóhoz) jutni.

Később per­sze ő is átállt a „mesterséges” ten­ger­víz­re, részleges víz­cse­rénél már ezt használta. Mesélte, hogy hobbi­jában sokat segített neki Dr. Ország Mihály és Perényi József, lévén hiányzott a szak­irodalom is, kevés volt a hozzáértő szakember. Mindez igen­csak megnehezítette azok hely­zetét, akik egy darabka tengert szerettek volna a nappa­li­juk­ba varázsolni.

Fotó: Kovács Zsolt

Az első tengeri herkentyűk

Egyik útját követően nekem is felajánlott néhány állatot. Persze szabadkoznom kel­lett, hiszen nem volt megfelelő méretű akvá­riumom, felszerelésem, tengervizem, talajom, vagy éppen biológiailag fontos, hasznos baktériumokkal és algákkal teli úgy­ne­vezett élőkövem. Az pedig csak hab volt a tortán, hogy addig csak édesvízi akváriumom volt – az is évekkel azelőtt. Mindezek ellenére, néhány nap múlva mégis lett tengeri akvá­riu­mom, hiszen idős barátom mindennel ellátott, amire szük­sé­gem volt. Egyedül az akváriummal volt némi gondom – kezdetben csak egy vi­szony­lag kisméretűre futotta. (Ám ezt sze­ren­­csére később sikerült kicserélnem egy ideális nagyságú, 160 literesre). Így aztán berendeztem a kis tengeri ak­vá­riu­mot, és elsőként vettem egy lég­komp­resszort. Öröm­mel vittem haza a két kivá­lasz­tott bíbor­rózsát, egy garnélát és két reme­terákot. No és persze a tengervizet és az élő­kö­veket. Másnap pedig elhoztam még egy gyűrűs aktíniát, amely egy remeterák csiga­ház­pán­célján csücsült. Amint alkalmam adódott, az akvárium technológiáját kiegé­szí­tettem egy szűrővel, és persze a meg­felelő világítás sem váratott sokáig magára. Később, krétai családi nyaralásunk során sikerült újabb állatokat be­gyűjtenem: nyálkáshalat, bíborrózsákat, csi­gá­kat, gar­né­lákat.

Mivel agyforraló hőség volt, az állatokat szállítóedényestől betettem a panzió hűtőszekrényébe. Hazautazáskor innen a hűtőtáskába kerültek. Persze ag­gód­tam a testi épségükért, de szerencsére min­den­ki egészségesen hazaérkezett.

Ké­sőbb Dr. Ország Mihály a bíborrózsák szállí­tá­sára azt az egyszerű módszer javasolta, hogy szállítsuk őket víz nélkül, jól átned­ve­sí­tett WC-papír­ban. Állítólag ez a módszer a legbiz­ton­sá­gosabb. Az akvárium fény­ko­rá­ban öt nyál­káshal, egy géb, két viaszrózsa, néhány ék­kö­ves rózsa, két tarisznyarák, öt remeterák és két porcelánrák lakott benne.

A remeterákok időről időre lecserélik „házukat”, ezért mindig kell, hogy legyenek üres, megfelelő méretű csigaházak az akváriumban
A remeterákok időről időre lecserélik „házukat”, ezért mindig kell, hogy legyenek üres, megfelelő méretű csigaházak az akváriumban
Fotó: Kovács Zsolt

A túlmelegedéstől óvni kell

Az Adriai-, a Földközi- vagy a Fekete-ten­ger­ből származó állatok számára viszonylag egyszerű megfelelő mesterséges élőhelyet biz­tosítani. Az egyik legfontosabb szem­pont, hogy minél nagyobb legyen az ak­vá­ri­um. Aljzatként hozzunk tengeri homokot, ame­lyet a helyszínen, tengervízben mos­sunk ki, vagy vegyünk a tengeri akvarisztikai üzletek­ben megfelelő talajt! Ez utóbbi saj­nos elég drága. A már említett élőkövekre is feltétlenül szükség van. Vizet hozhatunk is, de ez ma­cerás, inkább magunk keverjünk meg­fe­lelő sűrűségű tengervizet!

Mivel a tengervíz pá­rolog, a medence vize egyre sűrűbb lesz, ezért az elpárolgott mennyi­sé­get édesvízzel utána kell tölteni!

A leg­egy­sze­rűbb, ha az akvárium oldalán bejelöljük az ideális víz­szin­tet, s amikor látjuk, hogy a vízállás az alatt van, utánatöltjük a szük­sé­ges mennyiséget. Emellett természetesen a vízsűrűséget időről időre fajsúlymérővel ellenőrizni kell! Annak ellenére, hogy a kör­nyező tengerekben élő állatok nem szeretik a magas hőmérsékletet, fűtőre is szükség van, és szerezzünk be hozzá hőszabályozót is. A 20 °C körüli hőmérséklet megfelelő. Mos­tan­ság a mind erőteljesebb kánikula okozhat galibát, ezért jó, ha van lég­kon­di­cio­náló abban a szobában, ahol az akvá­rium helyet kapott. A nagy hőséget nem, vagy csak ideig-óráig viselik el az Adria és a többi közeli tenger lakói. Egy jó minőségű külső szűrő aranyat ér és elengedhetetlen fontosságú. A szűrő kapacitása legyen mi­nél nagyobb! Emellett nagy szükség van még az úgynevezett fehérjekicsapóra is, amelynek tölcsérjéből időnként ki kell ön­teni a zsírossá vált vizet. Jó szolgálatot tesz az áramoltató is. A világítás hajdan a ten­geri akvaristáknak sok fejtörést okozott, fény­csövekkel kellett kísér­letezniük, válta­ko­zó sikerrel. Manapság már kaphatók ten­geri akváriumokhoz való spe­ciális, ener­gia­ta­karékos LED lámpák. Napi 12 órát üze­mel­tessük a világítást!

A viaszrózsa (Anemona sulcata) a tengeri akvárium egyik leglátványosabb lakója
A viaszrózsa (Anemona sulcata) a tengeri akvárium egyik leglátványosabb lakója
Fotó: Kovács Zsolt

Ugróbajnok halacskák

Az akváriumot fedjük le, mégpedig két okból! Ezáltal megakadályozzuk a nagy­mér­vű pá­rol­gást, másrészt pedig egyes halak kiu­gor­hatnak az akváriumból. Külö­nö­sen igaz ez a nyálkáshalakra, amelyek a ter­mészetben apály idején kis tócsákban rekedhetnek. Ha a pocsolyák elkezdenek kiszá­radni, akkor a ha­lacs­kák igyekeznek átug­rani egy másik, na­gyobb tócsába – ma­gya­rán jó ugrók. A reme­terákokhoz min­dig tegyünk néhány üres ten­gericsiga­-héjat a medencébe, mert időnként a már meglévő „házukat” na­gyobbra cserélik. A garnélák rendkívül látványos lakói a tengeri akváriumoknak, ám a kisebb Adriában élő fajok, a tapasztalatom szerint, rövid életűek. A viaszrózsáknak pedig többnyire sok fény­re van szükségük.

A tengeri élőlények örömmel fo­gyaszt­ják az apró tonhal- és kagylódarabkákat, esetleg a fagyasztott rákokat, de létezik már kife­je­zetten a számukra gyártott haltáp is.

A ten­geri rózsák a természetben leg­in­kább plank­tonevők. Ezért kiváló nekik a plank­ton­pótló táp, de nem baj, ha nem tudjuk ezt besze­rezni, mert az apóra vágott, előbb felsorolt eledelek is megfelelőek a számukra. A ha­la­kat etessük naponta, a virágállatokat viszont elég hetente kétszer! Ilyenkor a „kinyílt” ró­zsák­hoz irányítsuk a darabkákat! Általában este-éjjel nyílnak ki, ami megnehezíti a táp­lálásukat. Én ilyenkor egy műanyag csi­pesszel odakormányoztam a hús­da­rab­kákat a „szir­mok­hoz”. A bíbor­rózsák nappal leg­in­kább rózsaszínű krump­lira em­lé­kez­tet­nek, ekkor bizony nem iga­zán ékei a meden­cének. Fontos, hogy ne ad­junk túl sok eledelt, mert az el nem fogyasztott táplálék végzetesen tönk­re­te­heti a vizet, így állataink is elpusz­tulhatnak. Ezért jó, ha van garné­lánk, vagy reme­te­rákunk, mert ők segítséget nyújtanak a maradék eltakarításában.

A viaszrózsák akvá­riumi körülmények között sajnos nem hosszú életűek, bár élettartamuk jelentősen megnőtt, mióta megfelelő vilá­gítást tudunk biztosítani számukra. A bíbor­rózsák viszont meglepően hosszú ideig élnek,

Dr. Ország Mihály egyik bíborrózsája például 16 évig élt, s ekkor is egy baleset áldozat lett. Való­szí­nűleg fémmel érintkezett az a tengervíz, amelyet az utolsó vízcseréhez használt. A virágállatok (ahova a bíborrózsa is tartozik), ha jól érzik magukat, akkor egy kőhöz tapad­va gyakran kinyílnak. Ám ha az akvá­rium­ban valami rendellenesség jelent­kezik, mászkálni kezdenek és össze­tö­pörödnek. Leg­gyak­rab­ban a víz sűrűsödik be, vagy a bom­lás­ter­mékek hal­mozódnak fel a meg­en­ge­dettnél nagyobb mennyi­ségben. Ilyen­kor részleges vízcserével azon­nal or­vo­solni kell a prob­lé­mát!

A barna korallsügér (Chromnis chromnis) hossza elérheti a 15 centimétert. A fiatalok – 2 centiméteres korig – kobaltkékek
A barna korallsügér (Chromnis chromnis) hossza elérheti a 15 centimétert. A fiatalok – 2 centiméteres korig – kobaltkékek
Fotó: Kovács Zsolt

Mielőtt begyűjtenénk bármilyen tengeri herkentyűt, néhány kérdésről minden­kép­pen tájékozódjunk! Az egyik a hatályos jog­sza­bályok ismerete. Tudnunk kell például, hogy az egyes országból mit hoz­hatunk haza, nem sértünk-e törvényt a gyűj­téssel. A másik pedig az, milyen állatok bírják jól az akváriumi körülményeket, és mely fajok tarthatók együtt. És persze legyünk mér­ték­le­tesek: egy tengeri akváriumban, azonos vízmennyi­ségben sokkal kevesebb állat tart­ha­tó, mint egy édes­ví­zi­ben!

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Miben különbözik a városi denevér a vidéki denevértől?

Egyes denevérfajok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő városokban, mint vidéken. Egy tudományos csoport most azt vizsgálta, hogy mely tulajdonságok jellemzőek a városi, illetve a vidéki denevérekre.

Egy szarvasmarha-tenyésztő célja a legnagyobb marhahúsüzem felépítése

Egy ötödik generációs szarvasmarha-tenyésztő azt tervezi, hogy Dél-Dakotában építi fel az Egyesült Államok legnagyobb marhahúsüzemét, amely napi 8000 szarvasmarha levágására lesz képes. Az 1,1 milliárd dolláros projekt segíthet kezelni a Biden-adminisztráció aggodalmait az emelkedő élelmiszerárakkal és a húságazatban a verseny hiányával kapcsolatban, bár legalább 2026-ig nem indul el a termelés.

Az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része

Az Északi-sarkvidék az elmúlt 40 évben közel négyszer gyorsabban melegedett, mint a bolygó többi része - derül ki a nemrég közzétett kutatásból, amely szerint az éghajlati modellek alábecsülik a sarkvidéki felmelegedés mértékét.

Ami szín, az itt tarka

Bonyhád büszke az itt született bonyhádi vöröstarka szarvasmarha tájfajtára. A város ezért idén már huszadik alkalommal rendezett Tarka Marhafesztivált. A vígasság idején pedig minden évben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szakmai találkozót szervez.

Újra mentes az ország a madárinfluenzától és már nem kötelező zártan tartani a baromfikat

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától való mentességét. Tekintettel a járványügyi helyzet kedvező alakulására az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó rendelkezését, azonban a megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás a jövőben is országszerte kötelező.

Őshonos magyar halfajok tenyésztését tökéletesítették

Három őshonos magyar halfajta, a ponty, a süllő és a harcsa tenyésztéstechnológiájának komplex fejlesztését végezte el csaknem egymilliárd forint európai uniós támogatással az ország vezető mezőgazdasági kutatóintézményeit magában foglaló konzorcium - közölte Horváth Ákos projektvezető szerdán az MTI-vel.

Takács Péter: Kakasdomb

„A családunkban nemzedékekre visszanyúlik a természet szeretete, így pályaválasztáskor, mondhatni, megpecsételődött a sorsom, erdész lettem, hasonlóan nagyapámhoz. Majdhogynem három év dombóvári hivatali munkát hátrahagyva, 2011-ben mindenszentek ünnepén kerültem a Bakonyerdő Zrt. Monostorapáti Erdészetéhez kerületvezető erdésznek."

Kimentették a szajnai delfint - de végül nem élte túl

Szerda hajnalban egy hat órán tartó művelettel sikerült kiemelni a Szajnából a belugát, mely múlt hét csütörtökön bukkant fel a folyóban.

Lehet agárral vadászni

Július 29-én megjelent az az agrárminisztériumi rendelet, amely a vadászvizsga-tanfolyam és maga a vadászvizsga, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral és a magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga szabályozásáról szól. A rendelettel a magyar agárral történő vadászat elől az utolsó akadály is elhárult.