Back to top

A Nádor és a Kondás Martonvásáron

„Az idei őszibúza-fajtabemutató ugyan nem a legszebb, de nem is a legrosszabb a martonvásáriak életében” – így foglalta össze véleményét Vida Gyula, a Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója június elején, a kis híján Medárd napján tartott bemutatón.

Az MV Nemere korai, bőtermő, termésstabilitása kiváló, betegség-ellenálló képessége jó
Az MV Nemere korai, bőtermő, termésstabilitása kiváló, betegség-ellenálló képessége jó
Az időjárás hűséges maradt a hagyományokhoz, mert a zárt teremben még sikerült meghallgatni a szakmai értékelést, ám magát a terepi fajtaismertetőt már megzavarta az eső – az a tényező, amit ebben az évben is minden létező beszámolóban az elsők között említenek. Na nem úgy, hogy sok volna belőle, hanem hogy némi elfogadható termésre azért idén végre van kilátás – a kevés eső dacára.

Az utóbbi időszakban igen sokat lépett előre mind a búzanemesítés, mind a búzatermesztés, ennek ellenére még mindig óriási fejlődést kellene megvalósítani 2050-re, hogy képesek legyünk kielégíteni az emberiség igényeit: a népesség alakulására vonatkozó előrejelezések szerint 2005-höz képest valamennyi gabonaféle hozamát meg kell kétszerezni 2050-re.

Eszerint 2014 és 2050 között legalább 45–71 százalékkal nagyobb termést kell elérni, hogy elég élelmiszer legyen.

Ez nem lesz könnyű: az ENSZ előrejelzése szerint 2048-ra 9 milliárd ember lesz a Földön. Ráadásul az igény növekedése mellett nehezítő körülmények is akadályozni fogják e cél elérését. Néhány növény esetében visszaesés várható, ahogy a szója és a búza esetében az 1990-es évek közepéig már megtörtént: a korábbi dinamikus növekedést a hozamnövekedés ellaposodása követte.

Az MV Ménrót egy középkorai malmi búza, a harmadik legnagyobb területen szaporítják
Az MV Ménrót egy középkorai malmi búza, a harmadik legnagyobb területen szaporítják
A többletigény kielégítésének ellene hat a klímaváltozás. Hazánkban a tavaszi csapadék várhatóan minimálisra esik a hatására, a hőmérséklet pedig számottevően emelkedik. Azzal is tisztában kell lenni, hogy a jelenlegi vetésterületet aligha tudjuk megtartani, sőt, a felület csökkenésével számolhatunk. Ide tartozik az Európai Unió által meghirdetett zöld megállapodás, ami szerint a műtrágyahasználatot 20, a növényvédőszer-használatot 50 százalékkal kellene mérsékelni a köztermesztésben, a biotermesztés arányát pedig 25 százalékra kellene növelni.

Továbbra is a nemesítés nyújt lehetőséget mindezek megvalósítására.

Azon belül a nemesítők feladata olyan fajták előállítása, amelyeknek minden eddiginél jobb a tápanyag-hasznosító képessége és a betegség-ellenálló képessége, ha a jövőben kevesebb műtrágyával és vegyszerrel kell még többet termelnünk.

A vetőmag-szaporító terület 22 százalékán MV Nádort termesztünk; intenzív gazdálkodásban is versenyképes
A vetőmag-szaporító terület 22 százalékán MV Nádort termesztünk; intenzív gazdálkodásban is versenyképes
A búza helyzete jelenleg egyszerre reménykeltő és riasztó. Hihetetlenül magas az értékesítési ára, 150 ezer forint tonnánként, viszont az inputárak még többet drágultak. Napjainkban nagyon sokba kerül a munkaerő, az energia, a műtrágya, az eszközök, a növényvédő szerek, ezért arra kell számítani, hogy magasabb szinten állapodik meg a költség és az árbevétel egyensúlya.

Különös helyzetben van a búzával a vetőmag szektor: egyelőre nem találja a helyét. Ennek ellenére szakmailag változatlanul érvényes, hogy e téren is meg kell fizetni a többletmunkát! Ha ezt a piac nem hajlandó elismerni, nagyon sokan felhagynak a tevékenységgel, ami rövidesen érzékelhető hiányhoz vezet.

Mikó Péter, a martonvásári intézet kalászosgabona-nemesítési osztályának vezetője tájékoztatott minket a legújabb martonvásári eredményekről.

Mint elmondta, a fajta-előállításra vonatkozó céljaik megfogalmazásakor döntő tényező egyrészt a termesztéstechnológia, másrészt a fajtaválasztás, ugyanakkor ha a gazdaságosságot, a piacképességet is nézzük, akkor olyan fajtákat kell produkálni, amelyek termőképessége minél jobb a mostaniakénál.

Az EU által megfogalmazott célok miatt felértékelődtek a jobb ellenálló és tápanyag-hasznosító képességű fajták a köztermesztésben, márpedig Martonvásár már most is fel tud mutatni nagy termőképességre képes intenzív búzákat.

A bőtermő, korai MV Seuso malmi minőséget ad, és a fajtakísérletben 9 százalékkal múlta felül a standardot
A bőtermő, korai MV Seuso malmi minőséget ad, és a fajtakísérletben 9 százalékkal múlta felül a standardot

Ezek egyike az MV Kondás. Hatalmas termést ad – igaz, csupán keksz minőséget produkál. Hasonlóan nagy sikerre számítanak az MV Seusóval, ami tavaly 11 tonnát meghaladó hektáronkénti termést adott, ráadásul nemcsak a legjobb termőhelyeken, hanem a gyengébbeken is. Ebbe a kategóriába tartozik továbbá az MV Nemere, az MV Ménrót és az MV István. Napjainkban már „sláger” és biztos piacvezető az MV Nádor. Igen jó a termésstabilitása, és ezt a stabilitást alacsony befektetési szinten is képes hozni.

A mennyiség elsődlegessége mellett minőségi követelményeknek is meg kell felelnie a nemesítésnek. Továbbra is fontos a sikér mennyisége és erőssége, a búzából készíthető liszt reológiai tulajdonsága, vagy ha speciális igényt kell kielégíteni, mint amilyen a keksz- és a sörgyártásé.

A Martonvásáron nemesített búzákra általában igaz, hogy a farinográfos vizsgálatban mért értékük jó vagy igen jó. Általában megbízhatóan produkálnak mal­mi 1 vagy malmi 2-es minőséget.

Az MV Suba még mindig javító minőségre képes, pedig már 20 éve kapott állami minősítést. Szintén ebbe a kategóriába tartozik az MV Kolo, az MV Mente és az MV Felleg.

Az MV Kondás egy hatalmas termésre képes, speciális minőségű fajta, betegség-ellenállósága kiváló
Az MV Kondás egy hatalmas termésre képes, speciális minőségű fajta, betegség-ellenállósága kiváló

Kekszbúzaként ismert a nagytermő MV Kondás, az MV Karikás és a B2 malmi minőséget produkáló MV Káplár. Ugyanakkor a nagy sikértartalmú búzák korszaka leáldozott. Ilyen volt az MV Kolompos és az MV Magdaléna, amiket tavaly már nem szaporítottak, mert nem volt rá igény.

A malmi minőségű búzákkal szemben külön követelmény, hogy extra koraiak legyenek, elkerülendő az éréskori megszorulást. Magyarország vetőmag-szaporító területét nézve, az első helyen az MV Nádor áll, a harmadik helyezett az MV Ménrót, a nyolcadik az MV Nemere.

A búzanemesítés harmadik kritériuma, hogy a fajták jól ellenálljanak az abiotikus stresszhatásoknak, tehát a hidegre és a szárazságra is megfelelően reagáljanak. Az elvárás egyértelmű magyarázata az idei időjárás: Martonvásáron 28 százalékkal elmaradt az idei csapadék mennyisége a 30 éves átlagtól, június 9-ig összesen 92 milliméter hullott.

Az MV Felleg korai, a prémium sütőipari kategóriát közelítő malmi búza, az MV Kolóból nemesítették
Az MV Felleg korai, a prémium sütőipari kategóriát közelítő malmi búza, az MV Kolóból nemesítették

Május 21-én még úgy nézett ki a növényzet, hogy 2022 az aszálykárral írja be magát a történelembe, de aztán csak megérkezett a csapadék, ami valamelyest javított a helyzeten.

A szárazság idén a hűvösebb időjárással jött, aminek a következtében csökkent a növények párolgása. Márciusban 1,5 Celsius-fokkal, áprilisban 3 Celsius-fokkal alacsonyabb volt a hőmérséklet a több éves átlagnál, ezért a búza 7–10 nap késéssel kalászolt ki májusban. De legalább a kikalászolás robbanásszerű volt – igaz, a csapadékigény robbanásszerű kielégítését is megkívánta volna. Márpedig a talaj nedvességtartalma a megszokott 30 százalék helyett csak 24 volt az idén, sőt, április végére már kritikus szintre, 21 százalék alá csökkent.

A martonvásári nemesítés fő sodorvonalába tartozik a betegség-ellenálló képesség javítása. Minden évben tesztelik erre a fajtákat, és csak azokat jelentik be állami minősítésre és kerülhetnek a köztermesztésbe, amelyek ennek a kívánalomnak megfelelnek. Az elmúlt 51 esztendő során 158 kalászos gabonát nemesítettek, amiből 114 búzafajta volt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aszálykárt is túl kellene élni

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének információi szerint is jelentős károkat okoz az aszály a szántóföldi növénytermesztőknek. Máhr Andrással, a MOSZ főtitkárhelyettesével és Csősz Tiborral, a MOSZ tanácsosával arról beszélgettünk, milyen károk keletkeztek és mivel kell szembenézniük a termelőknek.

Fűszerpaprika a fóliasátrakban

Az őrléshez nélkülözhetetlen elektromos áram drágulása, a munkaerőhiány, a környezeti feltételek és a vásárlói szokások megváltozása a fűszerpaprika-termesztés átalakulását eredményezi. A szabadföldi termesztés biztonsága romlik, emiatt mind többen termesztik fóliasátorban, és kísérleti jelleggel már kőzetgyapotra is ültetik.

Talajgyakorlat az AXIÁL és a Phylazonit vezényletével

Az AXIÁL és a Phylazonit július végén-augusztus elején öt különböző helyszínen szervezett nyári roadshow-t, amelyeken szakértők bevonásával a talaj termőképességének javítását és megőrzését vették górcső alá.

Ne dobja el a banánhéjat, készítsen belőle sütit!

A banánhéjnak nem feltétlenül a szemetesben vagy a komposztban van a helye. Egyre többször kerülnek az emberek tányárjéra. A "pulled peel" szendvicsekben például a sertéshúst helyettesítik vele, de egyébiránt a "bacon"-t is pótolhatjuk ezzel.

Északra tolódott a termésátlagok növekedési súlypontja

Az ELTE Természettudományi karának friss tanulmánya szerint 1981 és 2017 között az európai mezőgazdasági területek felén jelentősen csökkent a talajnedvesség a nyári félévben. Ha az éves átlagot vesszük alapul, akkor ez a tendencia egész Európára igaz.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

Aszály a köbön

Az utóbbi egy hónapban több mint húsz trópusi nap volt a Vajdaságban, amikor a hőmérséklet meghaladta a 30 fokot. Április óta elkerülik a térséget a nagyobb kiterjedésű esőfelhők, csak lokális jellegű záporok áztatták a földet. Ennek eredményeként térségenként és határrészenként igen eltérő képet mutatnak a vetések.

Az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része

Az Északi-sarkvidék az elmúlt 40 évben közel négyszer gyorsabban melegedett, mint a bolygó többi része - derül ki a nemrég közzétett kutatásból, amely szerint az éghajlati modellek alábecsülik a sarkvidéki felmelegedés mértékét.

Magyar egynyári virágfajták értékelése

A csemői Marosi Díszfaiskola évek óta foglalkozik Dr. Kováts Zoltán dísznövény nemesítő szakmai örökségének fenntartásával. A híres nemesítő virágfajtáinak magtermesztésével, a fajták szelektálásával és egyöntetűvé tételével arra törekednek, hogy mind több település virágágyi kiültetésében helyet kapjanak a hazai klímára nemesített, kíváló díszítő értékű növények.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.