Back to top

Az állatok „vegyészösztönei” - Megeszik a mérgezőt?

Vajon az állatok ösztönösen megtalálják a számukra gyógyhatású növényeket a legelőn vagy a takarmányukban, és hogyan kerülik el a mérgezőket? Mekkora ebben a véletlen szerepe? Mivel nem tudjuk megkérdezni őket, így csak kutatásokra hagyatkozhatunk…

A farmakognózia (pharmacognosia) görög eredetű szó (farmakon: gyógyszer, gig­noszko: megismerés), természetes eredetű gyógyszerekkel foglalkozó tudományág, ami állati, növényi és gombaeredetű drogokkal és anyagokkal, valamint azok másodlagos anyagcseretermékeivel foglalkozik.

A vadon élő állatok esetenként olyan növényeket fogyasztanak, amelyek beteg­ségük vagy tüneteik kezelésére alkalmasak. E jelenség tudományos megnevezése a zoo­phar­macognosia, erre vonatkozóan számos népi megfigyelést lejegyeztek.

Dr. Eloy Rodriguez, a Harward Egyetem főemlősökkel foglalkozó kutatója gorillákkal és csimpánzokkal végzett kutatásai során megállapította, hogy az állatok nem csupán kiválogatják az antiparazitikus növényeket, hanem ezekből olyan mennyiséget fogyasztanak, ami már hatásos, de rájuk nézve még nem okoz mérgezéses tüneteket.

Korábban olyan kísérletet is végeztek, amelyben egy bizonyos tápanyag szempontjából hiányosan táplált patkányokat figyeltek, amik addig keresték az eledelükben a számukra hiányzó aminosavat tartalmazó táplálékot, amíg meg nem találták.

Lehet, hogy megeszik a mérgezőt is?

De vajon a természetben élő állatok honnan tudják, hogy melyik növény mérgező? Ezt nem feltétlenül tudják, mégis viszonylag ritka, hogy mérgezés legyen a legelés vége.

A növények okozta mérgezések súlyos­ságát több tényező befolyásolja. Lényeges, hogy milyen mérgező hatású növényt fogyaszt el az állat, hiszen vannak enyhe tüneteket okozók, és akadnak erősen mérgező hatású anyagokat tartalmazó növények is. A növény különböző részeiben változó a hatóanyag-tartalom, és a növény életének fenofázisaiban is eltérő lehet a mérgező anyag jelenléte, mennyisége.

A mérgező anyagok közül sok rossz ízű, ami segíthet abban, hogy az állatok ne egyenek belőle nagyobb mennyiséget.

A mérgező anyagok egy része képes felhalmozódni a szervezetben, más anyagok gyorsan kiürülnek. Az állat által elfogyasztott mennyiség szerepe is jelentős, mérgezés kialakulásához az erősebb hatásúból 300, enyhébből 2500 grammnyi növényi mennyiség elfogyasztása már okozhat tüneteket.

Az állatoknak is vannak tapasztalati botanikai ismereteik

Egy vegyes növényi összetételű széna esetén – ha abba belekerültek mérgező növények – annak is van jelentősége, hogy az állat mennyire éhes. A kiéhezett állatok mohón esznek, emiatt kevésbé válogatnak, így elfogyasztanak olyan növényeket is – legyen szó legelésről, vagy szénaként adott táplálékról –, amelyet mohóság nélkül kiválogatnának.

Mérgezés, dózis és társai…

Érdemes megismerkedni a témához kapcsolódó fogalmakkal. A mérgek olyan anyagok, amelyek kis mennyiségben bejutva a szervezetbe fizikai, kémiai, biokémiai, vagy kórélettani hatásaikkal az életfolyamatokat befolyásolják, és ezzel az egészségi állapotot időszakosan, vagy tartósan megzavarják, akár halált okoznak. A mérgezés az a szer­vezetben lejátszódó tünetegyüt­te­sek összessége, amelyeket a mérgező anya­gok nem kívánt, toxikus hatásaik révén létrehoznak. A tünetek pedig az adott dózis mellett, az élő szervezetnek a károsítás hatására kialakuló, érzé­kelhető válaszreakciói. A dózis a szerve­zetbe jutó méreg mennyisége, amitől a mér­gek által előidézett megbetegedés mér­téke függ. Ezt mennyiség és test­súly­kilogramm arányában adják meg. Dó­zisra több mérőszám is vonat­kozik: a DTM (Dosis tolerata maxima) az a méreg­­mennyiség, amelyet a szervezet káros következmények nélkül eltűr; a DT (Dosis toxica minima) a küszöbdózis, az a legkisebb mennyiség, amely már mérgező hatást fejt ki; a DLC (Dosis lethalis certa) a biztosan halálos adagot jelöli. Az LD50 a közepesen halálos dózis, ami a kísérleti állatok felének az elhullását eredményezi – ez toxikológiai szempontból fontos mérőszám.

Azt is megfigyelték, hogy azok az állatok, amelyek rendszeresen ugyanarra a legelőre vannak kihajtva, idővel megismerik annak növényi összetételét, azaz felismerik a számukra ízletesebb fajokat. Ha máshonnan kerül állat ugyanebbe a csapatba, az először nem ismeri még a legelő növényzetét, emiatt az újonnan vásárolt állatok gyakrabban mérgezik meg magukat, mint a helyi viszonyokat már ismerő, régebb óta a legelőre szokott társaik.

Az állatok érzékenysége is változó

A különböző állatfajok idegrendszerének fejlettsége eltérő. A fejlettebb idegrendszerűek érzékenyebbek a növényi mérgekre, ezeket kisebb mennyiség elfogyasztása is megbetegíthet. Az állatok érzékenysége a mérgező növényekre csökkenő sorrendben a következő: szamár, öszvér, ló, macska, kutya, sertés, baromfi, szarvasmarha, juh, nyúl.

A kérődzők kisebb érzékenységének oka az emésztőrendszerük felépítésében keresendő, a bendőben lezajló bakteriális emésztésüknek köszönhető.

A fiatal állatok többnyire érzékenyebbek és egyúttal tapasztalatlanok is, ezért gyakrabban jelentkezhet náluk mérgezés. Az idős állatok is érzékenyebbek, aminek oka az immunrendszerük és az anyagcseréjük nem tökéletes működésében keresendő. A vemhes állatok is érzékenyebbek, ezért gyakori következménye a növényi mérgezésnek az elvetélés. Az éhes és a rossz állapotú állatok kisebb mennyiségű méreg elfogyasztásától is megbetegszenek.

Az emlősöknél a szopós állat (és az ember) a tejjel is megbetegedhet, erre példa, amikor az őszi kikerics és a pipacs hatóanyagai átjutottak a tejbe. Az újszülött állatok ismeretlen eredetű hasmenésének is okozója lehet az anyaállat takarmányának kedvezőtlen növényi összetétele.

Az állat testtömege is befolyásolja, mekkora mennyiségű mérgező növényi rész elfogyasztása után jelentkeznek tünetek.

Minél nagyobb a testtömeg, általában annál nagyobb mennyiségű méreganyagot tud még tolerálni a szervezet. A mérgezés szempontjából az emésztőcsatorna nyálkahártyájának épsége is lényeges.

A mérgezés súlyos tünet, de elesettség is jelezheti

A legeltetés során ritkán fordul elő növényi mérgezés, mivel a tapasztalt, idősebb állatok elkerülik a mérgező növényeket, és lehetőségük van a legelőn válogatni a növények között. Kaszált zöldtakarmány vagy széna etetésekor gyakrabban jelentkezhet mérgezés, mint legeltetéskor – előbbiekben kisebb a válogatási lehetősége az állatnak. Ennek oka szintén, hogy a legelő állatok a nap folyamán bármikor ehetnek, ellenben zárt tartásban az állat a takarmányozás idején eszik, amikor már többnyire éhes. Szénából az állat nem tud válogatni, mint a szabadban legeléskor, de egyes takarmány-előkészítési folyamatok miatt az adott növényeknek az íze is változhat az eredetihez képest. Például a silózással ízletesebb takarmány állítható elő, amit szintén mohóbban esznek az állatok.

Akkor érdemes növényi mérgezésre gyanakodni, ha takarmányváltást követően, vagy legelőre hajtás után egyszerre több állaton hasonló tünetek jelentkeznek.

A tünetek lehetnek súlyosak, de az is jellemző, hogy a mérgezésben szenvedő egyedek elesettek, testhőmérsékletük eltérő a normálistól.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

Érdeklődő diákok nélkül hamar bedőlne az agrárium

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt korábban évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Miután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átvette a kaposvári intézmény működtetését, kötelességének érezte a rendezvény hagyományának ápolását. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója kérdezte.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Rosszul adták be a vakcinát, elpusztultak az állatok

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint Vietnam illetékesei megállapították az afrikai sertéspestis elleni új vakcina beadása után elpusztult sertések elhullásának okát. A vietnámi tisztviselők jelentése alapján közölték, hogy a sertéspusztulás „az irányelveknek meg nem felelő vakcinázási eljárások” miatt következett be.

Október elejétől ebzárlat és legeltetési tilalom Békés megyében

Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el október 1. és 21. között Békés megye közigazgatási területén a Békés Megyei Kormányhivatal, mert a rókák veszettségének megelőzése érdekében csalétek-vakcinákat helyeznek ki repülőgépes kiszórással - közölte a békési önkormányzat kedden az MTI-vel.

Veszett rókát találtak

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt kilőtt rókánál. Az idegrendszeri tüneteket is mutató állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község területén ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Szója helyett rovarfehérje

Nagy-Britannia negyedik legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Morrisons szénsemleges „Planet Friendly” (bolygóbarát) védjegyes tojásokat kezdett forgalmazni. A tojásokat előállító gazdaságok szójafehérje helyett rovarral etetik a tyúkokat, a rovarokat pedig az áruházlánc pékségeinek és zöldség-gyümölcs osztályának hulladékával táplálják.

Brüsszel javaslatai az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményezik

A közepes méretű állattartó telepek működtetéséhez előírni tervezett új szabályok az állattenyésztési ágazat, a növényvédőszer felhasználás fűnyíróelv-szerű felére csökkentése pedig a növénytermesztési ágazat számára jelent nehézséget - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülését követően.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.