Back to top

Az állatok „vegyészösztönei” - Megeszik a mérgezőt?

Vajon az állatok ösztönösen megtalálják a számukra gyógyhatású növényeket a legelőn vagy a takarmányukban, és hogyan kerülik el a mérgezőket? Mekkora ebben a véletlen szerepe? Mivel nem tudjuk megkérdezni őket, így csak kutatásokra hagyatkozhatunk…

A farmakognózia (pharmacognosia) görög eredetű szó (farmakon: gyógyszer, gig­noszko: megismerés), természetes eredetű gyógyszerekkel foglalkozó tudományág, ami állati, növényi és gombaeredetű drogokkal és anyagokkal, valamint azok másodlagos anyagcseretermékeivel foglalkozik.

A vadon élő állatok esetenként olyan növényeket fogyasztanak, amelyek beteg­ségük vagy tüneteik kezelésére alkalmasak. E jelenség tudományos megnevezése a zoo­phar­macognosia, erre vonatkozóan számos népi megfigyelést lejegyeztek.

Dr. Eloy Rodriguez, a Harward Egyetem főemlősökkel foglalkozó kutatója gorillákkal és csimpánzokkal végzett kutatásai során megállapította, hogy az állatok nem csupán kiválogatják az antiparazitikus növényeket, hanem ezekből olyan mennyiséget fogyasztanak, ami már hatásos, de rájuk nézve még nem okoz mérgezéses tüneteket.

Korábban olyan kísérletet is végeztek, amelyben egy bizonyos tápanyag szempontjából hiányosan táplált patkányokat figyeltek, amik addig keresték az eledelükben a számukra hiányzó aminosavat tartalmazó táplálékot, amíg meg nem találták.

Lehet, hogy megeszik a mérgezőt is?

De vajon a természetben élő állatok honnan tudják, hogy melyik növény mérgező? Ezt nem feltétlenül tudják, mégis viszonylag ritka, hogy mérgezés legyen a legelés vége.

A növények okozta mérgezések súlyos­ságát több tényező befolyásolja. Lényeges, hogy milyen mérgező hatású növényt fogyaszt el az állat, hiszen vannak enyhe tüneteket okozók, és akadnak erősen mérgező hatású anyagokat tartalmazó növények is. A növény különböző részeiben változó a hatóanyag-tartalom, és a növény életének fenofázisaiban is eltérő lehet a mérgező anyag jelenléte, mennyisége.

A mérgező anyagok közül sok rossz ízű, ami segíthet abban, hogy az állatok ne egyenek belőle nagyobb mennyiséget.

A mérgező anyagok egy része képes felhalmozódni a szervezetben, más anyagok gyorsan kiürülnek. Az állat által elfogyasztott mennyiség szerepe is jelentős, mérgezés kialakulásához az erősebb hatásúból 300, enyhébből 2500 grammnyi növényi mennyiség elfogyasztása már okozhat tüneteket.

Az állatoknak is vannak tapasztalati botanikai ismereteik

Egy vegyes növényi összetételű széna esetén – ha abba belekerültek mérgező növények – annak is van jelentősége, hogy az állat mennyire éhes. A kiéhezett állatok mohón esznek, emiatt kevésbé válogatnak, így elfogyasztanak olyan növényeket is – legyen szó legelésről, vagy szénaként adott táplálékról –, amelyet mohóság nélkül kiválogatnának.

Mérgezés, dózis és társai…

Érdemes megismerkedni a témához kapcsolódó fogalmakkal. A mérgek olyan anyagok, amelyek kis mennyiségben bejutva a szervezetbe fizikai, kémiai, biokémiai, vagy kórélettani hatásaikkal az életfolyamatokat befolyásolják, és ezzel az egészségi állapotot időszakosan, vagy tartósan megzavarják, akár halált okoznak. A mérgezés az a szer­vezetben lejátszódó tünetegyüt­te­sek összessége, amelyeket a mérgező anya­gok nem kívánt, toxikus hatásaik révén létrehoznak. A tünetek pedig az adott dózis mellett, az élő szervezetnek a károsítás hatására kialakuló, érzé­kelhető válaszreakciói. A dózis a szerve­zetbe jutó méreg mennyisége, amitől a mér­gek által előidézett megbetegedés mér­téke függ. Ezt mennyiség és test­súly­kilogramm arányában adják meg. Dó­zisra több mérőszám is vonat­kozik: a DTM (Dosis tolerata maxima) az a méreg­­mennyiség, amelyet a szervezet káros következmények nélkül eltűr; a DT (Dosis toxica minima) a küszöbdózis, az a legkisebb mennyiség, amely már mérgező hatást fejt ki; a DLC (Dosis lethalis certa) a biztosan halálos adagot jelöli. Az LD50 a közepesen halálos dózis, ami a kísérleti állatok felének az elhullását eredményezi – ez toxikológiai szempontból fontos mérőszám.

Azt is megfigyelték, hogy azok az állatok, amelyek rendszeresen ugyanarra a legelőre vannak kihajtva, idővel megismerik annak növényi összetételét, azaz felismerik a számukra ízletesebb fajokat. Ha máshonnan kerül állat ugyanebbe a csapatba, az először nem ismeri még a legelő növényzetét, emiatt az újonnan vásárolt állatok gyakrabban mérgezik meg magukat, mint a helyi viszonyokat már ismerő, régebb óta a legelőre szokott társaik.

Az állatok érzékenysége is változó

A különböző állatfajok idegrendszerének fejlettsége eltérő. A fejlettebb idegrendszerűek érzékenyebbek a növényi mérgekre, ezeket kisebb mennyiség elfogyasztása is megbetegíthet. Az állatok érzékenysége a mérgező növényekre csökkenő sorrendben a következő: szamár, öszvér, ló, macska, kutya, sertés, baromfi, szarvasmarha, juh, nyúl.

A kérődzők kisebb érzékenységének oka az emésztőrendszerük felépítésében keresendő, a bendőben lezajló bakteriális emésztésüknek köszönhető.

A fiatal állatok többnyire érzékenyebbek és egyúttal tapasztalatlanok is, ezért gyakrabban jelentkezhet náluk mérgezés. Az idős állatok is érzékenyebbek, aminek oka az immunrendszerük és az anyagcseréjük nem tökéletes működésében keresendő. A vemhes állatok is érzékenyebbek, ezért gyakori következménye a növényi mérgezésnek az elvetélés. Az éhes és a rossz állapotú állatok kisebb mennyiségű méreg elfogyasztásától is megbetegszenek.

Az emlősöknél a szopós állat (és az ember) a tejjel is megbetegedhet, erre példa, amikor az őszi kikerics és a pipacs hatóanyagai átjutottak a tejbe. Az újszülött állatok ismeretlen eredetű hasmenésének is okozója lehet az anyaállat takarmányának kedvezőtlen növényi összetétele.

Az állat testtömege is befolyásolja, mekkora mennyiségű mérgező növényi rész elfogyasztása után jelentkeznek tünetek.

Minél nagyobb a testtömeg, általában annál nagyobb mennyiségű méreganyagot tud még tolerálni a szervezet. A mérgezés szempontjából az emésztőcsatorna nyálkahártyájának épsége is lényeges.

A mérgezés súlyos tünet, de elesettség is jelezheti

A legeltetés során ritkán fordul elő növényi mérgezés, mivel a tapasztalt, idősebb állatok elkerülik a mérgező növényeket, és lehetőségük van a legelőn válogatni a növények között. Kaszált zöldtakarmány vagy széna etetésekor gyakrabban jelentkezhet mérgezés, mint legeltetéskor – előbbiekben kisebb a válogatási lehetősége az állatnak. Ennek oka szintén, hogy a legelő állatok a nap folyamán bármikor ehetnek, ellenben zárt tartásban az állat a takarmányozás idején eszik, amikor már többnyire éhes. Szénából az állat nem tud válogatni, mint a szabadban legeléskor, de egyes takarmány-előkészítési folyamatok miatt az adott növényeknek az íze is változhat az eredetihez képest. Például a silózással ízletesebb takarmány állítható elő, amit szintén mohóbban esznek az állatok.

Akkor érdemes növényi mérgezésre gyanakodni, ha takarmányváltást követően, vagy legelőre hajtás után egyszerre több állaton hasonló tünetek jelentkeznek.

A tünetek lehetnek súlyosak, de az is jellemző, hogy a mérgezésben szenvedő egyedek elesettek, testhőmérsékletük eltérő a normálistól.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

Napi egy alma az orvost távol tartja

Világszerte kísérletek folynak az élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek takarmányként való hasznosítására. Az Egyesült Államokbeli Cornell Egyetem kutatói a közmondást így módosították: szerint a közmondás az állatorvosokra is igaz. Kísérleteikben az almalégyártás melléktermékeit broilertakarmányként hasznosítva jutottak erre az eredményre.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.

Szójababot kukorica helyett?

A tavalyi aszály miatt az Egyesült Államok egyes területein a húsmarhák abraktakarmányában részben a szójabab lépett a kukorica helyébe. Kutatók azonban több dologra is figyelmeztetnek a szója etetésével kapcsolatban.

Letaszították a trónról a border collie-t

Az intelligencia és a kognitív képességek felmérése céljából új vizsgálatot végeztek a kutyák körében. A vizsgálat nem teljes körű, mivel csak 13 fajta 1002 egyedén végezték el a teszteket. A kutatás tanulmányában leírtak szerint a híresen kimagaslóan magas intelligenciával rendelkező border collie csak második lett, az első helyet egy másik fajta nyerte el.

5 tipp a szalmonella elleni védekezéshez baromfiban

Kezeljük prioritásként az Enteritidis, a Typhimurium és az Infantis szalmonellatörzsek megállítását! Az integrátorok és a termelők az emberi egészségre leginkább káros törzsek megcélzásával és kiiktatásával küzdhetnek leginkább az élelmiszer-eredetű szalmonellafertőzések ellen.

Új szabályokra kell odafigyelnie a gazdálkodóknak a támogatások érdekében

Az uniós előírásoknak megfelelően a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a fenntarthatóság, ugyanakkor a magyar kormány a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok – jelezte előadásában Feldman Zsolt csütörtökön, a Komáromban tartott fórumon.

A lucerna mint fehérjeforrás

A Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt. és a Debreceni Egyetem 2018-ban kezdett közös kutatást alternatív fehérjeforrások és fehérjetakarmányok előállítására, illetve azt lehetővé tévő újgenerációs technológia kidolgozására. Az öt éves a Protemill-projekt elindításáról, a tervekről és gazdaságossági számításról annak idején lapunk is beszámolt a „Veszteségből fehérjekoncentrátum” című cikkben.