Back to top

Sertéságazati szakértők tanácskozása

Többnapos, zártkörű tanácskozáson tekintették át az InterPIG és az agri benchmark Pig Network globális sertéságazati szakértői hálózatok képviselői a közelmúlt világpiaci történéseit és a sertéságazat 2021. évi költség- és jövedelemviszonyainak alakulását tagországi szinten.

Külön szekciókban foglalkoztak többek között PMSG hormon alkalmazásának szabályozásával, az orosz-ukrán háború ágazati hatásaival, valamint a fiaztató kutricák használatával kapcsolatosan várható uniós jogszabályi szigorítások következményeivel.

A külföldi szakemberek megismerkedhettek a magyarországi sertéshús-termékpályával.

Fotó: Csatlós Norbert
A szektor szereplői közül prezentációt tartott egy nagy gazdaság, egy sertéselőállító szervezet, egy integrátor és egy sertésfeldolgozó húsipari vállalat is. Emellett a tanácskozás résztvevői megismerkedtek a mangalicával, továbbá megtekintették az MCS mohácsi vágóhidat.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) a koronavírus-járvány miatt két év halasztással rendezte meg Szekszárdon a két szakértői hálózat közös konferenciáját.

Az InterPIG független sertéságazati szakértők globális, nonprofit hálózata, amely 2002-ben alakult holland kezdeményezésre.

Célja a szakismeret és információk megosztása, valamint egységes módszertan szerint a gazdaságok szintjén összehasonlítható ágazati termelési költségadatok gyűjtése és kiértékelése.

A szervezetet tagjai Ausztria, Belgium, Brazília, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Kanada, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és az USA.

Fotó: Csatlós Norbert

Az agri benchmark szervezetet a németországi von Thünen Institut működteti. Az agri benchmark egyik szakértői csoportja a Pig Network nemzetközi elemzői és információs hálózat, amely tagsága számára, az általuk szolgáltatott makro- (tenyésztés, hízlalás, termelési rendszerek és struktúrák, naturális mutatók, gazdasági teljesítmény stb.) és egységes módszertan szerint gyűjtött, reprezentatív mikro-szintű ökonómiai adatokra alapozva összehasonlító elemzéseket készít. Tagjai Bulgária, Brazília, Dánia, Dél-Afrika, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Kanada, Kína, Lengyelország, Németország, Spanyolország, az USA és Vietnám.

Magyarország mindkét szervezethez 2016-ban csatlakozott, és bennük hazánkat az AKI képviseli.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új vezérigazgatója lesz júliustól a Penny Magyarországnak

Mathias Mentrop lesz a Penny Magyarország vezérigazgatója július 1-jétől, aki a csehországi hálózat operatív igazgatója jelenleg - közölte a diszkontáruházlánc csütörtökön az MTI-vel.

Kiemelt figyelmet fordít az útmenti növényzet kaszálására a Magyar Közút

Idén kiemelt figyelmet fordít az útmenti növényzet kaszálására a Magyar Közút Nonprofit Zrt. - közölték pénteken az MTI-vel, rámutatva: ennek nemcsak esztétikai, hanem közlekedésbiztonsági szerepe is van.

Az őzgidák megmentése kaszáláskor állatvédelmi kötelesség - ebben is segíthet a drón

Május közepétől a gazdálkodók elkezdik lekaszálni a lucernásokat, réteket széna, illetve szenázs készítés céljából. Ugyanekkor a mezőgazdasági területeken élő állatok szaporodási, utódnevelési időszaka is ekkor zajlik.

Az EU megkettőzi nyáron az erdőtüzeket oltó légiflottáját

A nyári szezonra készülve az Európai Unió megkettőzi az erdő- és bozóttüzek oltására felkészített légiflottáját - tájékoztatott az Európai Bizottság kedden.

A Corteva Agriscience vezetői változást jelentett be Magyarországon

Mivel az európai mezőgazdasági piac dinamikus és kihívásokkal teli környezethez való alkalmazkodást igényel, a Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági kutató-fejlesztő vállalat változást jelent be magyarországi vezetőségében: 2023. június 1-jén Borsos László ügyvezető igazgató leköszön tisztségéről, és helyét Sergii Kharin veszi át.

Az állatok hozzájárulása a klímaváltozáshoz

Az állattenyésztő hajlamos a klímaváltozásra úgy tekinteni, mint aminek elszenvedője az ágazat, a szélsőséges klímavédők pedig épp ellenkezőleg, az állattenyésztést, illetve a húsevést tartják minden probléma okának. Bár ez azért túlzás, mindent összevetve igenis hatással van az állattartás, -tenyésztés a Föld klímájának megváltozására – elsősorban a globális felmelegedésre.

Életbe vágó vízügyek

Az elmúlt évek tendenciáit figyelve azt gondolhatnánk, darázsfészekbe nyúl, aki a vízgazdálkodással akar foglalkozni. Főleg, ha teszi ezt törvényi szinten.

Több mint 171 milliárd forint értékben támogat új beruházásokat az Agrárminisztérium

A 80%-os nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetőn 2021-től 1300 milliárd forint értékben támogatott a kormány mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat, ezen felül a napokban újabb 400 projekt részesül 171,5 milliárd forintban a Vidékfejlesztési Program keretében – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Szeretjük az izgalmakat: struccfarm Kemenesszentpéteren

A könyvelőként végzett Nemes Fédra és a kőművesnek tanult Müller Gábor Kanadában töltötte húszas éveit. Kalandvágyból indultak útnak, de egy idő után már nagyon hiányzott a család, így 2001-ben hazatelepültek. Biztosak voltak benne, hogy farmot szeretnének, mivel Gábor vidéken nőtt fel és mindig szeretett volna saját állatokat.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A jó idő beköszöntével egyre többen keresik fel a természetet. Ilyenkor a kirándulók, túrázók, kutyasétáltatók könnyen egy szorosan kötődő „baráttal” lehetnek gazdagabbak hazatértükkor, a kullanccsal. Ezekről a pókszabásúakról kért általános tájékoztatást az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaitól Bányavölgyi Donáta, az AgroTime műsorvezetője.