Back to top

Sertéságazati szakértők tanácskozása

Többnapos, zártkörű tanácskozáson tekintették át az InterPIG és az agri benchmark Pig Network globális sertéságazati szakértői hálózatok képviselői a közelmúlt világpiaci történéseit és a sertéságazat 2021. évi költség- és jövedelemviszonyainak alakulását tagországi szinten.

Külön szekciókban foglalkoztak többek között PMSG hormon alkalmazásának szabályozásával, az orosz-ukrán háború ágazati hatásaival, valamint a fiaztató kutricák használatával kapcsolatosan várható uniós jogszabályi szigorítások következményeivel.

A külföldi szakemberek megismerkedhettek a magyarországi sertéshús-termékpályával.

Fotó: Csatlós Norbert
A szektor szereplői közül prezentációt tartott egy nagy gazdaság, egy sertéselőállító szervezet, egy integrátor és egy sertésfeldolgozó húsipari vállalat is. Emellett a tanácskozás résztvevői megismerkedtek a mangalicával, továbbá megtekintették az MCS mohácsi vágóhidat.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) a koronavírus-járvány miatt két év halasztással rendezte meg Szekszárdon a két szakértői hálózat közös konferenciáját.

Az InterPIG független sertéságazati szakértők globális, nonprofit hálózata, amely 2002-ben alakult holland kezdeményezésre.

Célja a szakismeret és információk megosztása, valamint egységes módszertan szerint a gazdaságok szintjén összehasonlítható ágazati termelési költségadatok gyűjtése és kiértékelése.

A szervezetet tagjai Ausztria, Belgium, Brazília, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Kanada, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és az USA.

Fotó: Csatlós Norbert

Az agri benchmark szervezetet a németországi von Thünen Institut működteti. Az agri benchmark egyik szakértői csoportja a Pig Network nemzetközi elemzői és információs hálózat, amely tagsága számára, az általuk szolgáltatott makro- (tenyésztés, hízlalás, termelési rendszerek és struktúrák, naturális mutatók, gazdasági teljesítmény stb.) és egységes módszertan szerint gyűjtött, reprezentatív mikro-szintű ökonómiai adatokra alapozva összehasonlító elemzéseket készít. Tagjai Bulgária, Brazília, Dánia, Dél-Afrika, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Kanada, Kína, Lengyelország, Németország, Spanyolország, az USA és Vietnám.

Magyarország mindkét szervezethez 2016-ban csatlakozott, és bennük hazánkat az AKI képviseli.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

A Dunántúl legszebbjei

A térség gazdálkodói számítanak arra, hogy tenyészállataikat a Kaposváron szemlézik, bírálják. Szükségük van ugyanis a visszajelzésre, hogy a munkájuk vajon a jó irányba halad-e.