Back to top

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

Feltette nekik azt a kérdést is, hogy az innováció tükrében hogyan látják a magyar galambtenyésztés és galambhús-feldolgozás jövőjét.

Innovatív „sült galamb” – magyar fejlesztésű gasztroélmény | Barabás János, Nagy Maricá | MMG-Direkt

Az Inno d’Or versenyen 2022 élelmiszeripari innovációjának választották a konyhakész sült galambot. A termék otthoni elkészítése igen egyszerű: a szárnyast csak pár percig kell sütni mindkét oldalán, majd pár percig pihentetni a felszolgálás előtt. Még fűszerezésre sem szorul, kivéve, ha egyedi ízt szeretnénk adni neki.

Magyarország galambos háziasszonya, Nagy Marica szerint a galambhús „rendkívül egészséges vörös hús. Nagyon magas a vastartalma, nemhiába, ugye, hogy nagyanyáink idejében még a kismamák, a gyermekágyasok, a betegek étele volt. Azt mondták, még a halottat is feltámasztja egy jó galambleves.”

Több hazai és külföldi élelmiszeripari kiállításon bemutatták már a nagyközönségnek a szuvidált galambot. A vélemények nagyon megoszlanak róla, érdekes módon inkább fiatalok és gyerekek vállalkoznak a kóstolására.

„A mi korosztályunk inkább arra emlékszik, hogy vasárnap a mama galambot főzött – főleg levest, és most, hogy a standon sütve is megkóstolják, sokan mondják, hogy tényleg ugyanolyan finom.

Ezzel próbáljuk tudatosítani, hogy a gyerekkor ízét hozzuk vissza” – fűzi hozzá Nagy Marica.

A szuvidált galamb története azonban még 2018 decemberére nyúlik vissza. Barabás János akkor hallott először a Szárnyaló Gazdaság Nemzeti Húsgalamb Programról, és azonnal meglátta benne az üzleti lehetőséget. Azonban ahhoz, hogy hazánk újra a világ harmadik galambexportőre legyen, vagy hogy a magyar galambhústermelés újra elérje, sőt meghaladja az 1980-as évek 2 millió levágott, 100 százalékban exportált madarát, először a vágóhídi kapacitást bővítésére volt szükség. Jelenleg ugyanis alig van olyan vágóhíd, ahol hivatalosan galambot lehet vágni. Ezt a „hiányosságot” pótolja a Görbeházán épülő galambvágóhíd, és e célt szolgálja a mellette épülő takarmányüzem is. Az alapkövét idén áprilisban tették le, és amikor elkészül, évi 1 millió galamb levágására lesz képes.

„Számításaim szerint már 70-80 ezer pár galamb ki tudja szolgálni a vágóhidat, de az volna a cél, hogy minél hamarabb a teljes kapacitását ki tudjuk használni, hogy integrációt lehessen építeni rá”

– mondja Barabás János, aki a folyamatos vágás érdekében jövőre már legalább tízezer pár árutermelő galambbal kíván termelni, a munkatársaival közösen.

„Kezdetnek már 140-150 ezer darab tenyész- és vágógalamb lesz, éves szinten. Ha a csillagok szépen összeállnak, és marad az ágazat kormányzati támogatása, akkor három éven belül el tudjuk érni az 1 millió darab galambot.”

Ez az integráció más rendszer lesz, mint a régi volt, hiszen ma már nincsenek felvásárlók, akik folyamatosan járták az országot, és már két-három 50 dekagrammos galambot is megvettek, akár texán, akár szováti kék volt, vagy bármilyen más fajta. Manapság a piac csak az év minden egyes napján egységes minőségű árut fogadja el, és az árát is csak az ilyennek lehet megkérni. Tehát csak egy húsgalambfajta jöhet szóba.

Barabás Jánosék a világ legkeresettebb fajtáinak egyikét, a Grimaud cég Myrtis vonalát tenyésztik, tartják, és az integrációba is az e fajtát tenyésztőket várják.

„Ha azonos minőségről beszélünk, akkor azonos fajtát és takarmányozást jelent – mondja Barabás János. - Tehát aki az integrációban részt vesz, az megkapja a takarmányt és a technológiát is, mivel prémium minőségű terméket kívánunk forgalmazni. Akkor ha versenyképesen akarjuk bevezetni a piacra, a gyógyszerhasználattól kezdve az élelmiszerbiztonságig nagyon sok mindenre oda kell figyelni.”

Az exporttételek nagyok lesznek: Barabás János számításai szerint egy konténerbe 200 ezer darab galamb fér, aminek 300-400 millió forint az értéke.

Ezt olyan országokba szállíthatjuk, mint például Izrael, ahol igen kényesek a minőségre. Ha egy konténerben akár csak egy galamb minősége is rosszabb a kelleténél, az egész tétel mehet a kukába. Épp ezért csak olyan termelőket várnak az integrációba, akik kellően nagy állománnyal rendelkeznek - legalább 200 szülőpárral -, és akik vállalják az előírt tartás- és takarmányozási technológia betartását.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elkészültek a Takarmányszállítási támogatás részletei

Az Agrárminisztérium az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs döntése alapján kidolgozta annak a 3 milliárd forint értékű támogatásnak a koncepcióját, amely a történelmi léptékű aszály miatt ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozásában nyújt segítséget – közölte Nagy István agrárminiszter.

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Horog útja - Szoktatás a környezethez, a feladatokhoz

Miközben kutyánk szocializációjával megalapozzuk a kiegyensúlyozott közös életet, elkezdhetjük tanítani neki a különböző feladatokat. A két folyamat párhuzamosan halad fokozatosan előre, egymást erősítve, segítve.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

Kevesebbet vásárolnak

Az Egyesült Királyság fogyasztói kezdenek kételkedni a szupermarketben kínált élelmiszerek minőségében, vásárlási szokásaik pedig látványosan változnak az elmúlt negyven év legmagasabb inflációja miatt.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Sportlovak és őshonos fajták

Egyes ősi vagy régi lófajtáink fennmaradása – az állami ménesek feloszlatása után – az úgynevezett köztenyésztésnek volt köszönhető. Jelenleg is van olyan őshonos fajtánk, amelynek a jövője csak a magántenyésztők elhivatottságán múlik. Erről is beszélgettünk Fekete Balázzsal, a Hód-Mezőgazda Zrt. állattenyésztési és kiállítási igazgatójával, aki maga is furioso-north star tenyésztő.

Szelekció a legimpozánsabb agancsokra

Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.