Back to top

Országos Borverseny: a magyar borok rangadója

Az érzékszervi minősítésnek több szintjét különböztetjük meg: a kötelező hatósági minősítésen túl kiemelt szerepe van borversenyeknek, a kereskedelmi minősítéseknek, minőségbiztosítási intézményeknek, valamint szakmai kiadványok által felkért bizottságok, vagy szakértők pontozásán alapuló minősítési eredményeinek. Összességében valamennyi minősítés a fogyasztó tájékoztatására hivatott.

Budapesten, a Groupama Arénában rendezte meg a 41. Országos Borversenyt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). A kétnapos eseményen az ország 22 borvidékéről, 824 tétellel, 232 pincészet nevezett az ország legnagyobb hagyományú bormustrájára.

Az Országos Borverseny (OBV) egyedisége, hogy egy háromszintű kiválasztási rendszeren alapul. Az országos megmérettetést megelőző hegyközségi, borvidéki borversenyek komoly szereppel bírnak a nevezett tételek előzetes minősítésében. Ezt az egyediséget növeli, hogy a rendezvény egy szakmai találkozót is jelent mind a bírálat, mind pedig az eredményhirdetés alkalmával.

Fotó: viniczai

Az elmúlt két évben a felmenő rendszeren alapuló országos bormustra megrendezésének hiteles feltételei nem voltak adottak. A bírálók egészségének védelme érdekében a HNT mind 2020-ban, mind 2021-ben elhalasztotta a rendezvény megszervezését.

A bírálatot családi borászatok tulajdonosai, üzemi pincészetek szakértői végzik, kiegészítve az oktatás, kutatás, szakújságírás, kereskedelem és gasztronómia képviselőivel.

Az OBV egyúttal eleget tesz a legmagasabb nemzetközi szakmai elvárásoknak. A magas követelmények az előkészítés, a bírálat és az értékelés folyamatában is érvényesülnek.

„A legnagyobb hagyományokkal bíró borverseny, ami a szakmáról, a szakmának szól, de emellett a fogyasztók tájékoztatásában is fontos a szerepe”

- szögezte le Légli Ottó a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és az OBV elnöke nyitó beszédében. A szakember hozzátette: „Az Országos Borversenyt a folyamatos szakmai fejlődés jellemzi. Szervezése nem öncélú, kiemelt szerepe van abban, hogy a HNT valós információval bírjon a magyar borpiacról. Minden bírálat célja, hogy az elért eredmények, pontszámok visszajelzést jelentsenek a termelőknek, és inspirálja őket saját birtokuk minőségi fejlődési irányának meghatározásában. A 2022. évi Országos Borverseny egyben egy nagyobb szakmaközi vállalásunk előkészítését is jelenti. Terveink szerint 2023-ban megindul az a szakmaközi bormarketing aktivitás, amelynek minőségi kiválasztási rendszerének alapját jelenti az OBV.”

Fotó: viniczai

Nagy István agrárminiszter, az OBV fővédnöke köszöntőjében kiemelte: „A borászok kiválóan alkalmazkodnak a változásokhoz, úttörői a mezőgazdasági újításoknak, és utat mutatnak az egész magyar agrárium számára. A borászok számíthatnak az agrárkormányzat együttműködésére és segítségére. Reményeink szerint minőségi előrelépést jelent az ágazat életében az új borpiaci szabályozás is, amely a hatósági eljárások újragondolásával és elektronikus ügyintézési lehetőséggel segíti az ágazat adminisztrációs terheinek csökkentését. Az elektronikus ügyintézés lehetősége 2023. február 1-jétől nyílhat meg. Kötelezővé ugyanakkor csak később, várhatóan jövő augusztustól válik, és csak a nagyobb ültetvényeket használó, nagyobb piaci szereplők számára. A kormányzati segítségnyújtás mellett

szükség van az ágazati összefogás erősítésére, a minőség folyamatos javítására, a versengés mellett az együttműködésre, valamint az eredményes bormarketing-programok végrehajtására.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának kezdeményezése is a közösségi bormarketing erősítését szolgálja. Az idehaza előállított és forgalomba hozni kívánt borászati termékek után literenként fizetendő egy forintos járulék teremti meg ennek az alapját, amely további 70%-os támogatási forrás kiegészítésével éves szinten csaknem 1 milliárd forintos bormarketing keretet biztosít az ágazat számára.

Fotó: viniczai

Az esemény megnyitóján Molnár Péter a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanszékvezetője mutatta be az egyetem munkatársai által összeállított kötetet – Görög Demeter grinzingi szőlőbirtokán ültetett szőlőfajták 1829 -, amelyben több mint 500 szőlőfajta le írása szerepel.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Dolgoznak az erdészetek a tűzifaigény kielégítésén

Jelenleg 800 brigád, több mint 3000 fakitermelő és csaknem 1000 erdészeti munkagép dolgozik az igények mielőbbi teljesítésén a Tűzifaprogramban – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Az ország legnagyobb részén már elkezdődtek a szállítások is. A főváros környékén, illetve az Alföldön a legnagyobb az érdeklődés.

Nehéz időkben össze kell fogni

Idén szeptemberben rendezte meg tizenegyedik alkalommal az RMGE Maros szervezete a Marosszéki Gazdanapot a mezőpaniti sportpályán. A rendezvény traktorfelvonulással kezdődött, majd a különböző gazdakörök és a szervezet által felkarolt marosszéki termelők, kézművesek sátrai, vásárral egybekötött kiállítása, illetve a Maros Gazda kft. partnereinek bemutató standjai várták az érdeklődőket.

Brüsszel javaslatai az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményezik

A közepes méretű állattartó telepek működtetéséhez előírni tervezett új szabályok az állattenyésztési ágazat, a növényvédőszer felhasználás fűnyíróelv-szerű felére csökkentése pedig a növénytermesztési ágazat számára jelent nehézséget - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülését követően.

A természet megóvása kiemelt feladatunk

Rendkívül nagy szükség van a védett természeti területekre, hiszen ezek fizikai és mentális egészségünk zálogai – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 34. Természetjárók Napján, Dobogókőn.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

A megbecsült agrárium képes a minőségi termékek előállítására

A magyar agrártársadalom képes hagyományos értékei megtartása mellett, a kormány támogatását élvezve, az új idők kihívásaival szembenézve, megfelelő mennyiségű, minőségű és biztonságos élelmiszerrel ellátni a lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor a Magyar Közgazdasági Társaság 60. közgazdász vándorgyűlésén, Szegeden.

Szoros küzdelemmel zárult az Ifjú Kócsagőr Program döntője

A kilencedik éve meghirdetett országos vetélkedőn az egyes nemzeti park igazgatóságok legjobb ifjú kócsagőrei mérték össze rátermettségüket és szakmai ismereteiket – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 2022. évi Ifjú Kócsagőr Program záróünnepségén, Dévaványán.