Az aszályos Kelet-magyarországi területeken a parlagfű generatív fejlődése is felgyorsult, ezért napról-napra nő a virágzó növények mennyisége. A Dunántúlon a csapadékosabb időjárásnak köszönhetően a természetes vegetáció és a mezőgazdasági kultúrák fejlettek, jobban kordában tartják a parlagfüvet, de már ott is megjelentek a virágbimbós, virágzó növények.
A művelt területeken jellemzően még csak zöldbimbós fejlettségű növények fordulnak elő. Az Alföldön és a Dunántúl déli területein elkezdődött a gabona betakarítása, a gabonatarlón tömegesen megjelenő parlagfű évek óta komoly probléma, ezért figyelmet kell fordítani a tarlók ápolására, gyommentesítésre. A ruderális, de bolygatott területeken szintén fejlett növényeket találunk, melyek többsége már bimbós, illetve virágzik.
Az utak mentén folyamatosan kaszálnak, a főutak széle jól karban van tartva, csak a kis forgalmú alacsonyabb rendű utak szegélye gyomosabb, parlagfűvel fertőzött.
Rövidesen elkezdődik a parlagfű tömeges virágzása és levegőben a pollen koncentráció eléri az 50 pollen/m3 értéket mely már allergiás reakciókat okoz. Ezért az allergiásoknak célszerű már most felkészülni.
Az aktuális pollenhelyzetről a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján tájékozódhatunk.
A parlagfű irtását a virágbimbók kialakuláság el kell végezni, ezt az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI törvény 17. § (4) pontja előírja, amennyiben ez nem történik meg a földhasználó bírságra számíthat.
A parlagfű elleni védekezés össztársadalmi érdek, ezért az irtásban mindenkinek a lehetőségeihez mérten részt kell vennie.