0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

A világgazdasági helyzet, az energia és az inputanyagok drágulása, az orosz-ukrán háború a paradicsomot hajtató kertészeket is érzékenyen érinti, miközben e nehéz helyzetben újabb kapuk is nyílhatnak előttük, például a kereskedelemben. A támogatások és a hitelezés változása mellett így a szakmai napon szó esett az exportlehetőségekről, versenytársak kilátásairól, és persze a hatékonyságot fokozó technológiai, technikai újításokról éppúgy, mint a paradicsom barna termésráncosodás vírus elleni fajtanemesítésről.

Az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, Juhász Anikó azt hangsúlyozta, hogy a kertészet a jövőben is kiemelt termékpálya lesz. 

A kertészek továbbra is számíthatnak beruházási támogatásokra,

bár azok feltételei várhatóan szigorodnak. Arról is beszélt, hogy továbbra is támogatják a termelői csoportok megalakulását, de jut a forrásból a díszkertészeti kisvállalkozásoknak, valamint a zöld beruházásokra is. Utóbbiaknál cél az üzemek energia-önellátásának növelése és az energiafüggőség csökkentése, az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, a szén-dioxid-kibocsátás, valamint az energiafelhasználás mérséklése. 

A gazdasági környezet most nem a legkedvezőbb a beruházásra, akik azonban már fejlesztettek, most helyzeti előnyben lesznek, hangsúlyozta Hollósi Dávid is. Az MKB Bank Nyrt. Takarékbank Zrt. Agrár és Élelmiszeripari üzletág ügyvezetője szerint a Covid és a háború miatt a fogyasztók a jövedelmükből az eddiginél többet költenek élelmiszerre, Nyugat-Európában még inkább, mint nálunk, ami ösztönözheti a paradicsom exportját is. 

A mezőgazdaság hitelállománya hatalmasat nőtt az utóbbi 15 évben, de még most is alulfinanszírozott a Nyugat-Európához képest.

Nőtt a bankok bizalma, hite a mezőgazdaság iránt, és az élelmiszer-gazdaság felértékelődése újabb befektetőket vonz.

Lengyel és holland versenytársaink szenvednek a magas energiaárak miatt. Lengyelországban a paradicsomhajtatás összes költsége a kétszeresére nőtt az utóbbi egy évben. A növényházakat ugyanis főként szénnel fűtik, aminek az ára nagyon megugrott, sőt nem is mindig elérhető, akadozik a szállítás Oroszországból. A hektárra vetített fűtési költség így már eléri a 200 ezer eurót, az összes költségnek a bő 40 százaléka. Ugyancsak jócskán emelkedett a munkabér, valamint a csomagolás költsége, az áruházak ugyanis kartonban kérik a paradicsomot. A lengyelek így várhatóan a szokásosnál később fognak ültetni, az eddig vásárolt palántát pedig maguk nevelik meg, és szeretnének a csomagoláson is változtatni, tudtuk meg Wojciech Sekalskitól, a Grodan közép-európai igazgatójától.

Egy felmérés szerint Hollandiában az üvegházas termelők 40 százaléka véglegesen vagy ideiglenesen felhagy a tevékenységével az energiaválság miatt. Komoly pénzügyi nehézségeik vannak és sokaknak már nem futja más energiahordozóra való átállásra. Az energia ára idén januárra a kétszeresére, márciusra a háromszorosára emelkedett a 2015-ös bázishoz képest. Ráadásul a gázszolgáltatók már nem is kötnek fixáras szerződéseket a lejárók után. Mivel a holland gázmezőkét bezárták földrengés-veszély miatt, az ország külföldi gázra szorul. Készül a gáz vészhelyzeti terv, az azonban még várhatóan nem érinti a kertészeteket.

A Magyar Paradicsom Napjára a Kertészet és Szőlészet hetilap tematikus számmal készült. A 26. számból mindent megtudhat, amire a paradicsomhajtatással kapcsolatban kíváncsi.

A helyzetet súlyosbítja amunkaerőhiány, és az, hogy a költségek emelkedését már nem tudják áthárítani a kereskedőkre, fogyasztókra, növekszik az áruházakban az olcsóbb termékek mennyisége.

Nagy a bizonytalanság, ezért a vetésterület csökkent, a klímaügyi és mezőgazdasági miniszter azonban lépéseket ígért a kertészetek megmentésére, mondta videóelőadásában Pápai Edit hazánk hollandiai nagykövetségének külgazdasági és tudománydiplomáciai attaséja. 

Hazánkban a jelenlegi 3450-3500 hektáros zöldséghajtató felületből 220-250 hektár üvegház – ebből 25-30 hektár palántanevelő berendezés –, 600-700 hektár blokkfólia és 750-850 hektár fóliasátor. A hajtatásból származó 480-500 ezer tonna zöldségből pedig 130-140 ezer tonna a paradicsom. 

A még tartó 2014–2020-as Vidékfejlesztési Program 2016-tól megnyílt pályázatainak keretén belül 110-120 hektár korszerű üvegház épül meg, és 80-85%-ukban paradicsomot hajtatnak, vagy azt fognak hajtatni. A paradicsom többségét ma már korszerű üvegházakban hajtatják. A modern műszaki megoldásoknak köszönhetően a fajlagos hozamok számottevően emelkedtek, éves termelés esetén fürtös, bogyós fajtákkal négyzetméterenként 55-65 kilogrammot szednek. A diffúz üveggel borított házakban pedig akár 70 kilogrammot. 

A bogyós paradicsomot zömmel leváltotta a fürtös, és négy-öt éve jelentősen növekszik a cherry, a koktél és a snack típusok termesztése. A paradicsom 90-95%-a belföldi piacon értékesül. Március közepe és november vége között önellátók vagyunk paradicsomból. Trendi a paradicsom, a kiváló minőségnek és a termelői szervezetek erejének köszönhetően megy a piac, és az új beruházásokból eredően növekvő kínálatból már exportra is juthat. Ebben a malmunkra hajtatja a vizet, hogy a szállítási költségek növekedése miatt javul a versenyképességünk a szomszédos piacokon, többek között a lengyel és holland kertészek említett gondjai miatt.

A geotermikus energia (termálvíz) felhasználásunk is helyzeti előnyt jelent a drága gázzal vagy szénnel fűtő külföldi kertészetekkel szemben

– hangsúlyozták a rendezvényen. A jövedelmezőség azonban a Magyar Paradicsom Napján is ismertetett korszerű megoldásokkal tovább növelhető. (Ezekről bővebben a Kertészet és Szőlészetben írunk.)

Forrás: Kertészet és Szőlészet