Medgyesegyházán a dinnyetermesztés egyik fővárosában, ahol a polgármester is dinnyetermelő, jó szezonra számítanak, de termelői oldalról sajnos problémaként élik meg, hogy még most július első napján is – amikor már van hazai dinnye – sok importtal lehet találkozni az áruházakban.
Egy évtizeddel korábban Medgyesegyházán a lakosok 80 százaléka volt érdekelt a dinnyetermesztésben, most ez az arány 20-25 százalékra csökkent. A termelési volumen nem változott sokat, ám a termelői összetétel igen:
a kisebb területtel rendelkezők felhagytak a termeléssel. Ennek oka, hogy a kisebb területen termelő gazdák nem tudnak időszakos munkaerőt találni. Aki hosszabb távon, vagy egész évben tud alkalmazni munkavállalókat, ők jobb helyzetben vannak.
Az időjárás kegyes volt eddig
A dinnye szereti a meleget, és a meleg éjszakákat is – ez idén megadatott. Az elmúlt években nem volt olyan sikeres a dinnyetermesztésünk, mint 5-6 évvel azelőtt.
A dinnye egy kultikus növény, egy „többismeretlenes egyenlet”. Termeléskor és fogyasztáskor is jó időnek kell lenni. Ha ebből valamelyik hiányzik, nem lesz sikeres a szezon. Régen nem öntözték ezt a növényt, amióta öntözik azóta stabilizálódott a hozama.
Az új és modern fajták alkalmazásával és a technológiai színvonal emelkedésével a termésátlagok növekedtek, ami a tavalyihoz képest 15 százalékos termőterület csökkenést nagyrészt ellensúlyozza. Idén hazánkban 3000 hektáron termesztenek dinnyét, amiből 2600 ha görög és a 400 ha sárga.
Görögdinnyéből idén 130-140 ezer tonna termésre számítanak, ha több kötés lesz, akkor ez a mennyiség magasabb lehet – mondta Mártonffy Béla, a NAK országos kertészeti és beszállítói osztályának az elnöke.
Ez egy zöldségként termelt és gyümölcsként fogyasztott növény, vámtarifaszáma gyümölcs, ebből szoktak félreértések lenni az értékesítések során. A békés megyei egy tradicionális termesztési körzet, a területalapú támogatások alapján 1100 hektárnyi dinnye területet jelentettek innen. Békés megye után Szabolcs-Szatmár-Bereg megye következik, ott most 600-800 hektárra esett vissza a termelés. A hevesi Jászságban 200 hektárnyit ültettek a termelők. A Tolna-, és Fejér megye körzetben 300 hektáron termelik e gyümölcsöt. A baranyai körzetben pedig 180 hektárnyit ültettek, ez, és a békési körzet adja a legkorábbi dinnyéket, innen indul a szezon, emelte ki a szakember.
A szedés utáni pár nappal fogyasztott dinnye a legjobb, nem a mediterrán területről ideutaztatott. A magyar dinnyében a sav-cukor arány kedvezően alakul így nem csak az édes ízt, hanem az aromaanyagokat is jól kialakítja a gyümölcs – mondta Mártonffy Béla.
A sárgadinnye szezon már két hete tart
A sárgadinnye termesztés egyharmada Bács-Kiskun megyéhez köthető. A görögdinnye mellett szinte minden termelő foglalkozik sárgával is. A sárgadinnye szezonja már két hete elindult, 15 ezer tonnás termést várnak ebből a gyümölcsből.
A magyar dinnye exportja az elmúlt 4-5 évben lecsökkent, de most optimizmusra okot adó jelek láthatók a piacon.
A megemelkedő szállítási költségek miatt esélyes, hogy a környező országok nagyobb mennyiséget vásárolnak majd hazánktól. A korábbi negatív néhány év után most egy pozitív évet sejtenek a szakemberek. Az év jól indult, folyamatos lesz az ellátás, az elvesztett export egy része is visszaszerezhető, remélhetőleg a napégés sem okoz majd károkat, hangzott el a sajtótájékoztatón.
Sok változata terjed
Hazánk zöldség-gyümölcs forgalmazásának a 60 százalékát az áruháza láncok adják. Itt a kisebb méretű fajtákat, a hűtőszekrénybe beférő méretűeket keresik, és a mag szegény változatok a népszerűek. Más helyeken (zöldségkereskedések, alkalmi árusítóhelyek) a nagyobbakat is kedvelik, akár felezve. A minidinnye is nagy jövő előtt áll, ez már Nyugat Európában megjelent, 4-5 éven belül ez hazánkban is elterjedt lesz, az egyszemélyes háztartásokban hamar kedveltté válik majd.
A dinnye egészséges termék, rendben tartja a vízháztartást, Szomáliában a vad alapfaját is vízpótlásra fogyasztják. Az immunrendszerre is jó hatással van, emellett a citrullin tartalma potencianövelő hatású, tud segíteni a férfiak jókedvén is, tért ki Mártonffy Béla e gyümölcs számos kedvező élettani hatására.
Eladni sem kis művészet
A termelői szervezettség még alacsony hazánkban, emiatt jelentkezhetnek problémák, valamint konstans, jó minőséget kell biztosítani. 15 éve még a világ 3. legnagyobb dinnye exportőrei voltunk, ennek visszaszerzése a cél. Mártonffy Béla szerint tarthatatlan, hogy az a termelői szerveződés, ami az unióban jól működik, az nálunk csak botladozik, ezen szeretne majd a kamara változtatni a most kezdődő ciklusában. E szerveződéseknek a kulcsa, hogy a termelőknek jól kell járni, ha nem jár jól, kilép a szerveződésekből. A szervezettségi szintet az determinálja, hogy a TÉSZ-eknek nem csak az értékesítés a feladata. A termékek közös értékesítése mellett a vidékfejleszési programok átültetése a termelők részére és a hozzáadott érték biztosítása (csomagolás és logisztika) is kiemelten fontos.
A TÉSZ-en belül a termelőnek kötelezettsége az, hogy az előzőleg megtervezett termelésiprogram szerint termeljen és ezt vigye be a TÉSZ-be, ne értékesíthessen máshol. Majd a szervezet a bevitt terménnyel elszámol a tagja felé az értékesítés után. Hazánkban a termelőtől számlával veszi meg a TÉSZ-ek többsége a terményt és így a felvásárló tevékenység irányába ment el a feladatkörük súlypontja, emiatt épülnek le a termelői szervezetek és ezért nem tudnak az áruházláncokkal hatékonyabban tárgyalni, védeni a termelők érdekeit – mondta Mártonffy Béla.
Már nagy légterű termesztőházakban is nevelik
Egyre többen nagy légterű termesztőházakban is termelnek, ez a technológia két héttel előrébb hozza a magyar dinnyeszezont. Fontos, hogy a szezon ne rövidüljön, hanem minél hosszabb legyen – mondta Göcző Mátyás a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének az elnöke.
Minden termeléshez szükséges anyag ára megdrágult, ezért nagy szükség van rá, hogy a magyar dinnyét ne a „nyár olcsó gyümölcsének” tekintsük, hiszen, ha a termelést fenn szeretnénk tartani hosszabb távon akkor az áraknak tükrözniük kell a költségeket. Ha a fogyasztók ezt nem fizetik meg, akkor a termőterület továbbra is szűkülni fog. A munkaerő is drágul, és a hozzáférése sem egyszerű.
Az áruházláncokat arra kéri az egyesület elnöke: fontolják meg milyen ár versenybe bocsátkoznak egymással, milyen akciókat indítanak, mert ezek sokszor ártalmasak a magyar dinnyetermesztés jövedelmezőségére, ezzel együtt az ágazat jövőjére is, említette Göcző Mátyás kiemelve, hogy akkor lesz termelői oldalról jó a szezon, ha a görögdinnye kiskereskedelmi ára nem megy 179 forint alá a szezonban semmikor.
Az agrárkamara népszerűsíti a magyar dinnyét
A NAK-nak fontos, hogy a magyar termelők terményeit népszerűsítsék, hiszen ezek rövid úton jutnak el a fogyasztóhoz, így ízletesebbek, mint a külföldön, nem a megfelelő érettségi fokban szedettek, melyek még utaznak is a célországig. Fontos, hogy a lakosság tudja, mikor melyik magyar zöldség gyümölcs szezonja kezdődik. A dinnye szezonja kezdődik most, ami Békés megye szempontjából kiemelten fontos – mondta Kozsuch Kornél a NAK Békés Megyei Szervezetének az elnöke.
Sok külföldi fajta van jelen hazánkban, melyek divatosak és a fogyasztók igényeit szolgálják. Gyerekkora óta neki a nagy méretű dinnye a legjobb dinnye, de a mai gyerekek már a mini dinnyékkel, a magszegény és sárgabélűekkel is megismerkednek, ám a vásárlók többsége még a hagyományos típusokhoz ragaszkodik, mondta a szakember.
A NAK az élelmiszerláncok áruházaiban is tart majd dinnyekóstolókat, internetes kampányokban is népszerűsítik majd ezeket a gyümölcsöket.
Gyorsan változó divatok
A nyolcvanas-kilencvenes években még lékelték a dinnyét és íz alapján dönthetett a vevő, hogy megveszi-e. A kétezres évek elején eltűnt a lékelés divatja, a köztudatba jórészt tévesen az került, hogy ennek oka, hogy az új szabályok szerint tilos lékelni a dinnyét, ami csak fél igazság volt. Az EU csatlakozásunkkor szigorodtak az élelmiszer biztonsági előírások, melyek betartása egy út szélén történő dinnyeárusításkor a lékelés, vagy a darabolt dinnye esetén elég nehezen betartható, hiszen itt nincs mosogatásra, hűtésre lehetőség. Itt a kézmosási és más higiéniai feltételek sem maradéktalanul biztosítottak.
A görögdinnyében a trend az egyre kisebb méretű, könnyen hazavihető tömegű gyümölcsöt termő fajták felé indult meg pár éve, ám egy újabb irányváltás következett be, és most újra egyre kedveltebbek a nagy gyümölcsű fajták, melyeket felezve, negyedelve árusítanak. Ennek oka, hogy a vásárlóknak nagyobb a bizalma ha látják a dinnye belsejét, a gyümölcshús és a magok színét ezért a kisebb gyümölcsű fajták helyett újra inkább egy nagyobbnak a darabolt, lefóliázott szeletét választják sokan, ami haza szállításkor kissé nehezebben kezelhető, de mégis nagyobb eséllyel jó, mint mint egy kisebb méretűt, amibe nem látnak bele.
A dinnye optimális időben történő szedésétől nagy mértékben függ az íze, és ha kicsit korábban lett leszedve az optimálisnál a magasabb ár reményében, vagy esetleg a munkaerőhiányból adódó nem profi szedők válogatják a területen a szedésre a gyümölcsöt, az hamar elveheti a vevők kedvét a következő váráslástól.
