Back to top

Széllel együtt, nem szemben

Új laboratórium létesült Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájához. A szélcsatornával nemcsak a 70-80 km/h sebességű szél ereje tapasztalható meg, vagy egy repülőgép szárnyszegmens aerodinamikai tesztelése követhető nyomon. A Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban a légköri áramlások hatásait egyaránt vizsgálják a természetes földfelszínre és az ember alkotta objektumokra.

Fotó: Pixabay
Új laboratórium létesült Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájához. Az „Atmoszférikus Áramlások Laboratórium kialakítása” című projektben a BME kutatómérnökei a Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájának helyet adó AE épületben alakítottak ki korszerű laboratóriumot épület- és környezeti aerodinamikai vizsgálatokra.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki, Építőmérnöki és Gépészmérnöki Kara 2017 júniusában 411,24 millió Ft támogatást nyert el az „Atmoszférikus Áramlások Laboratórium kialakítása” című projekt megvalósítására a Széchenyi 2020 program Versenyképes Közép-Magyarország operatív programjában. A támogatás 75%-át az Európai Unió, 25%-át a magyar állam fedezte.

A légköri áramlások a természetes földfelszínre – pl. mezőgazdasági területekre, tavakra, erdőkre –és az ember alkotta objektumokra – pl. közlekedési műtárgyakra, hidakra, építményekre – egyaránt hatással vannak,

ennek megfelelően az Atmoszférikus Áramlások Laboratórium (AÁL) egyszerre nyújt kutatási lehetőséget építészmérnökök, építőmérnökök, gépészmérnökök és meteorológusok számára.  

Mint megtudtuk, a projekt keretében a BME a középső campus AE épületében található, 1938-ban létesült Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumot – benne Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájával – élvonalbeli szintre fejlesztette úgy, hogy az alkalmas legyen atmoszférikus áramlások nemzetközi színvonalú vizsgálatára.

A BME kutatómérnökei a Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájának helyet adó AE épületben alakítottak ki korszerű laboratóriumot épület- és környezeti aerodinamikai vizsgálatokra.

A szélcsatornák két típusa használatos a kutatásban: labor és terepi szélcsatorna vizsgálatok. A laboratóriumban így a projekt eredeti céljaival összhangban álló kutatási programok biztonsággal elvégezhetők.

A szélcsatorna alkalmas a légköri szennyezőanyagok terjedésének modellezésére is, valamint városok, városrészek átszellőzésének elemzésére.

A vizsgálatokkal megállapítható a talaj porosodásának mértéke és szintje, ami figyelemre méltó problémát jelent, hiszen a jó minőségű csernozjom talaj termőképessége a folyamat hatására csökken. Emellett tavaink vízbiztonságának fokozásához a szélhatás pontosan meghatározható valós domborzati, érdességi viszonyok között.

Fotó: Youtube

A szélcsatorna fontos eszköze a rohamosan fejlődő áramlástani numerikus szimulációs szoftverek pontosításának, megbízhatóságuk növelésének. A laboratórium így nemzetközi színvonalú kutatási hátteret biztosít a következő évtizedek építész-, építő- és gépészmérnöki kutatásainak a földközeli légköri áramlások vizsgálatában, egyúttal segíti a magyar szakemberek bekapcsolódását a nemzetközi kutatói hálózatokba.

A szakemberek a hagyományokat folytatva, de korszerű eszközökkel képes szélre érzékeny szerkezetek, magas épületek, hidak vizsgálatára is. A mérési eredmények ismeretében a szerkezetek üzembiztonsága fokozható, a kivitelezési költségek csökkenthetők, vagy meglévő épületek, például történeti, bonyolult tetőformájú épületek rekonstrukciója során a kockázatcsökkentő intézkedések könnyebben tervezhetővé válnak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.

Egy hét a csillagok alatt - már elindultak a programok

Augusztus 5. és 14. között országszerte több mint 80 helyszínen várják csillagászati bemutatókkal amatőr és hivatásos csillagászok az érdeklődőket az Egy hét a csillagok alatt elnevezésű programsorozaton.

Először alkottak tudósok "szintetikus embriót"

Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket "rá lehet venni" arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található - írta a The Guardian online kiadása a Cell tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

400 éves élesztőgomba maradványból feltámasztott ecuadori sör

Egy régi tölgyfahordóban Javier Carvajal ecuadori biomérnök megtalálta szerencsehozó gombáját: egy 400 éves élesztőgombát, amelyet azóta sikerült feltámasztania és felhasználnia a vélhetően Latin-Amerika legrégebbi sörének reprodukálására.

Pontosan méri a gyümölcsök és zöldségek vitaminszintjét egy eszköz

A gyümölcsökben és zöldségekben lévő vitaminok számának valós idejű mérése a terepen hamarosan valósággá válik, köszönhetően egy olcsó, könnyen használható bioszenzornak, amelyet német, belga és holland tudósok fejlesztettek ki.

A jövőben többször várható egyszerre aszály és hőség

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére - hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az ELTE tudományos munkatársa.

Élmények a pásztorok és madarak földjén

Az ország első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park egész nyáron várja látogatóit gazdag programkínálatával, melyben mindenki megtalálja a megfelelőt, akár a természetbe vágyik, akár a kulturális értékeket kutatja.