
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki, Építőmérnöki és Gépészmérnöki Kara 2017 júniusában 411,24 millió Ft támogatást nyert el az „Atmoszférikus Áramlások Laboratórium kialakítása” című projekt megvalósítására a Széchenyi 2020 program Versenyképes Közép-Magyarország operatív programjában. A támogatás 75%-át az Európai Unió, 25%-át a magyar állam fedezte.
A légköri áramlások a természetes földfelszínre – pl. mezőgazdasági területekre, tavakra, erdőkre –és az ember alkotta objektumokra – pl. közlekedési műtárgyakra, hidakra, építményekre – egyaránt hatással vannak,
ennek megfelelően az Atmoszférikus Áramlások Laboratórium (AÁL) egyszerre nyújt kutatási lehetőséget építészmérnökök, építőmérnökök, gépészmérnökök és meteorológusok számára.
Mint megtudtuk, a projekt keretében a BME a középső campus AE épületében található, 1938-ban létesült Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumot – benne Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájával – élvonalbeli szintre fejlesztette úgy, hogy az alkalmas legyen atmoszférikus áramlások nemzetközi színvonalú vizsgálatára.
A BME kutatómérnökei a Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájának helyet adó AE épületben alakítottak ki korszerű laboratóriumot épület- és környezeti aerodinamikai vizsgálatokra.
A szélcsatornák két típusa használatos a kutatásban: labor és terepi szélcsatorna vizsgálatok. A laboratóriumban így a projekt eredeti céljaival összhangban álló kutatási programok biztonsággal elvégezhetők.
A vizsgálatokkal megállapítható a talaj porosodásának mértéke és szintje, ami figyelemre méltó problémát jelent, hiszen a jó minőségű csernozjom talaj termőképessége a folyamat hatására csökken. Emellett tavaink vízbiztonságának fokozásához a szélhatás pontosan meghatározható valós domborzati, érdességi viszonyok között.

A szélcsatorna fontos eszköze a rohamosan fejlődő áramlástani numerikus szimulációs szoftverek pontosításának, megbízhatóságuk növelésének. A laboratórium így nemzetközi színvonalú kutatási hátteret biztosít a következő évtizedek építész-, építő- és gépészmérnöki kutatásainak a földközeli légköri áramlások vizsgálatában, egyúttal segíti a magyar szakemberek bekapcsolódását a nemzetközi kutatói hálózatokba.
A szakemberek a hagyományokat folytatva, de korszerű eszközökkel képes szélre érzékeny szerkezetek, magas épületek, hidak vizsgálatára is. A mérési eredmények ismeretében a szerkezetek üzembiztonsága fokozható, a kivitelezési költségek csökkenthetők, vagy meglévő épületek, például történeti, bonyolult tetőformájú épületek rekonstrukciója során a kockázatcsökkentő intézkedések könnyebben tervezhetővé válnak.