A strucctenyésztés Dél-Afrikában terjedt el, míg Európában pár évtizede léteznek strucc farmok, de például Franciaországban sok éve már jelentős a strucc hús gasztronómiai értéke. Hazánkban is vannak struccgazdaságok, igaz egy kézen megszámolható e gazdaságok száma.
A kemenesszentpéteri Müller tanyán hajnalban indul az élet. A tanya tulajdonosa ellátja a gazdálkodás alapját adó 70 fős struccállományt, majd a gazdaság többi állatfaját. A vállalkozás 2013-ban indult, azzal, hogy valamilyen más állatfajt szerettek volna tartani, mint a falu többi gazdája. Ez volt Nemes Fédra és Müller Gábor közös vállalkozásának a kiindulóponta. Majd utánaolvastak, milyen különleges állatfajták tarthatók haszonállatként, így jött a strucc ötlete, majd ezen belül a kéknyakú strucc, mert ennek a fajtának a legjobb a húskihozatala.
Majd, ausztriai és országon belüli madarakkal frissítettük a tenyészállományt” – mesélte lapunknak Nemes Fédra, aki a 25. Pápai Expo és Agrárpikniken a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara díját vehette át.
A vállalkozás ma már a feldolgozást is végzi, de ehhez hosszú tanulóút vezetett. Mint, azt Nemes Fédra elmondta, az elején Szlovákiába, egy Pozsony közeli vágóhídra vitték a madarakat, jelenleg a Pásztói vágóhídra viszik. Szerencséjükre korábban a szlovákiai vágóhídra tanulási szándékkal beengedték őket, így ott megtanulhatták a madár izomcsoportjainak felépítését és szakszerű feldolgozását.
Saját feldolgozás, nem nagyüzemi
Struccgazdálkodásuk csak a magyar piacra állít elő termékeket. Ennek az állatfajnak szinte minden része felhasználható. Bőre krokodilbőr kategóriába tartozik, luxus-bőrtáskák, pénztárcák, sőt, még luxuskocsik belső kárpitja is készül belőlük. „Dolgozunk együtt bőrdíszművessel, aki a madarak bőréből készít termékeket” – tudatta Nemes Fédra.
Füstölt kolbászt, füstölt sonkát, májpástétomokat készítenek, emellett tőkehúsokat, a strucc nyakát, máját is értékesítik, valamint steak hús részét. A színhús kilója náluk 7900 Ft körül mozog, a belsőség 4500 Ft körül. „Saját kis feldolgozó épületben zajlik a feldolgozás, nem nagyüzemi keretek között. Nem adjuk ki a kezünkből a munkát. A füstölt áruk házi füstöléssel készülnek bükkfával, nem nagyüzemi mesterséges füsttel, hanem régi hagyományos módon”– emelte ki Nemes Fédra.
A cikk bővebb változatban a Kistermelők júliusi számban olvasható.