Back to top

Szamócaszezon: reményeket meghaladó eredmények

Egy sikeres termesztési idény most sokkal többet jelent annál, mint hogy biztosítja-e vagy sem az érintett kárpátaljai család megélhetését. Sokkal nagyobb a tét, mert jelentősen hozzájárul a szülőföldön maradáshoz, hiszen azt bizonyítja, hogy a háborús helyzettel járó bizonytalanság ellenére van jövő.

Legkorábbi gyümölcsünk, a szamóca termesztésének több mint fél évszázados múltja van a megyében. A vidék kedvező földrajzi-éghajlati adottságait már a múlt század közepe óta kihasználták eleink, főként a Kárpátalja déli részén fekvő magyar falvak földművesei, akiknek utódai nagy hozamú és biztonsággal termeszthető fajták bevezetésével és korszerű technológiák meghonosításával igyekeznek lépést tartani a korral.

A magyar állam által támogatott Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program pályázatainak köszönhetően az utóbbi hét-nyolc évben egyre több szamócát nevelnek hajtatásban.

– 2022 még az előző két pandémiával terhelt évhez képest is rendhagyóan indult – emlékezik vissza Tihor Sárközi Mónika, a Pro Agricultura Carpatika falugazdásza. – Amikor a gazdák az előző év őszén elültették a szamócatöveket, egyikük sem gondolt arra, hogy milyen bizonytalanná válik a tavaszi kezdés. A rengeteg kérdőjel ellenére nagyon sokan sajnálták sorsára hagyni az állományt, és ha maga a gazda az ismert okok miatt nem is tudott részt venni a további munkafolyamatokban, de a gazdasszony vagy a család öregebb tagjai közül mindenkinél maradt itthon valaki, aki nem hagyta sorsára az ősszel beültetett fóliasátrakat, illetve a szabadföldi ültetvényket. Így a nagy bizonytalanság ellenére – vajon lesz-e piac, lesz-e, akinek el tudják adni a termést, lesz-e ára a termésnek vagy csak nyomott áron lehet majd eladni? – februárban megkezdődtek a munkálatok. Ekkor még senki nem számított arra, hogy a háború ellenére az ország középső és nyugati felében a piacok folyamatosan működnek majd, és minden zöldséget, gyümölcsöt, így a szamócát is értékesíteni tudnak, viszonylag jó áron.

A Borzsa partján fekvő Bene községben régóta termesztenek szamócát
A Borzsa partján fekvő Bene községben régóta termesztenek szamócát

Kialakultak-e már termelői kistérségek?

– Ha Kárpátalja vonatkozásában a szamócatermesztésről beszélünk, akkor a magyar lakta falvak közül mindig a tiszántúli régiót, azon belül Aklihegyet, Aklit, Nevetlenfalut, Péterfalvát emlegetjük. Ezekben a falvakban már több évtizede foglalkoznak a gazdák szamócatermesztéssel.

Egyre többen fóliasátrakban, bár sokan csak szabadföldön, és van, akiknek itt is, ott is van ültetvénye. De az utóbbi egy-két évben terjed a kultúra Nagydobronyban és környékén is.

Meg kell még említenünk a beregszászi járási Bene és Nagymuzsaly községeket, ahol szintén sok gazda foglalkozik a növény termesztésével.

Mi változott akár az elmúlt hat-hét év viszonylatában? Gondolok itt az Európában népszerű nagy hozamú piaci fajták elterjesztésére, valamint hogy miként valósult meg a modern technológia és újult meg a technikai felszereltség. Végső soron kimondhatjuk-e, hogy itt, Kárpátalján európai szinten termesztjük ezt a növényt? Ha nem, mire volna még szükség hozzá?

– Az elmúlt három-négy évben egyre terjed a frigós palánták használata, de az egyre nehezebb beszerzés és a magas költség miatt ma már nagyon kevés gazda vásárol ilyen palántát. A sok kipróbált szamócafajta közül a magyarlakta falvakban nagyon elterjedt az Alba hajtatása. Népszerűségének oka a hosszú pulton tarthatóság mellett az, hogy az egész szedés alatt egyforma nagyságú bogyókat terem, és nem hajlamos az elaprósodásra.

A szabadföldi állományokban egyre gyakrabban találkozunk a Rumba fajtával is, ami a helyi piacokon a legkelendőbb.

Természetesen, mindig van hová tovább fejlődni. A kérdés csak az, hogy a mostani piaci viszonyok között megéri-e az „űrtechnológiás” szamócatermesztésbe belevágni. Kárpátalján van néhány gazda, akik megpróbálkoztak az állványos szamócatermesztéssel mesterséges közegen (kókuszrost paplanokon), viszont ez akkora befektetést igényel, hogy mostanáig viszonylag kis területen, és inkább csak a költségfelmérés céljából történik ennek a technológiának a kipróbálása.

Jó árat fizetnek az újburgonyáért

A tavalyi ár duplájáért kelt el az újburgonya
A tavalyi ár duplájáért kelt el az újburgonya
Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbb, hogy az élelmiszer stratégiai árucikké válik – a háborúban ez a folyamat még egyértelműbb. A fegyveres konfliktus mindent felülír és mindent kiszámíthatatlanná tesz. A legfontosabb kérdés talán az, hogy egy jelentős anyagi és élőmunka-ráfordítással előállított terméket miképpen lehet piacra juttatni, és ha az sikerül, akkor van-e rá fizetőképes kereslet.

– Már a hónapos retek szezonja is jól sikerült, és az alapján kedvező folytatásban bíztunk – magyarázza Ráti Ferenc nagydobronyi gazda. – Ezekben a hetekben az újburgonya felszedése és értékesítése a legfontosabb feladatunk, s az eddigi tapasztalatok nagyon kedvezőek. A fóliaházban termett újburgonyáért a helybe jövő felvásárlók átlagosan 35–40 százalékkal többet fizettek, mint tavaly, a szabadföldi pedig mostanáig az elmúlt évi összeg duplájáért kelt el.

A megnövekedett keresletet és a vele járó magasabb árat a szakemberek több okkal magyarázzák, egyebek mellett azzal, hogy a harcok miatt az ország déli megyéiből nem érkezik ilyen termék a nyugati régiókba.

Mostanság mennyire népszerű a szamóca fóliaházi termesztése?

– Örvendetes módon az utóbbi néhány évben egyre több fóliasátorban termesztenek szamócát. A gazdák tisztában vannak vele, hogy egyrészt két héttel előbbre hozhatják vele a betakarítást, másrészt a fóliasátorban növő állományt sokkal hatékonyabban meg tudják védeni a különböző gombabetegségektől. Ugyanis a májusi esőzések sok gondot tudnak okozni a szabadföldi ültetvényekben.

Mint már szó volt róla, a fóliás szamócatermesztés fellendülését nagyban elősegítették az Egán Ede nevével fémjelzett pályázatok.

Nagyon sok termelő e lehetőségnek köszönhetően tudta korszerűsíteni termelését, és a szabadföldi szamóca mellett, sőt, helyett modern, nagylégterű fóliasátrakba telepítette az állományt.

Rátérve az idei évre: úgy tudjuk, hogy fagy ugyan nem tizedelte a termést, de a háború okozta általános bizonytalanság bizonyára sok nehézséget támasztott. Valószínűleg csökkent a befektetési kedv. Egyáltalán, termesztett növényeink között mennyire számít tőkeigényesnek a szamóca?

– Az igaz, hogy idén nem okoztak nagy károkat a tavaszi fagyok, de azért imitt-amott lehetett találkozni megfázott tövekkel, terméssel. Mint ahogy már említettük, az idei tavasz talán az eddigi legbizonytalanabbnak indult, ennek ellenére a termelők jelentős része nem hagyta, hogy a már addig befektetett munkája kárba vesszen. Eleinte akadtak olyan termelők, akik tényleg csak a legszükségesebb dolgokat adták meg a szamócának, aztán ahogy hallani lehetett arról, hogy a piac mégis csak jól működik, már kicsit lelkesebbek lettek, és a végén már igen jól profitáltak.

Azt, hogy mi lesz ősszel, mennyi új állományt telepítenek majd a gazdák, egyelőre közelítőleg sem lehet megmondani.

Megkérdezve őket nagyon sok olyan választ kapunk, hogy majd még augusztusig meglátjuk. De természetesen olyanok is akadnak, akik már tervezik az új állományok ültetését. Mint minden zöldségnek, gyümölcsnek, ennek is megvan a maga költsége a befektetés terén. Attól függően, hogy a gazda számára már milyen meglévő eszközök állnak rendelkezésre az újratelepítés előtt, ez az összeg különböző nagyságú lehet. Ami tény, hogy az induláskor valamivel kevesebb a befektetés, mint ha a gazda uborkát akarna termelni. Viszont a szedéskor a napszámosok bére jelentős tétel, ezért is próbálják a gazdák a hajtatott és a szabadföldi szamócatermesztés kombinálásával széthúzni a szezont, hogy minél jobban ki tudják használni a család munkaerejét.

Végül is hol értékesítik az idei termést és milyen árban? Egyáltalán, van-e konkurenciája a kárpátaljai szamócának?

– Az értékesítés szempontjából megemlítenék két, hozzánk viszonylag közel eső nagybani piacot, a munkácsit és a nagyszőlősit. A tiszántúli gazdák mind a hajtatott, mind a szabadföldi szamócát főként az utóbbin értékesítették.

Viszont voltak felvásárlók, akik lementek a falvakba, hogy felvásárolják a termést, valamivel alacsonyabb áron, mint ahogyan a piacon el lehetett adni. Kezdetben még mintegy 2 ezer forintnak megfelelő összegért kelt el kilója, aztán ahogy egyre több szamóca jelent meg a piacon, fokozatosan csökkent az ára.

De még június elején is szép pénzt adtak a szabadföldi ültetvényekről szedett tételekért. Mivel a hajtatott szamócát korábban viszik piacra a gazdák, amikor még magasabb az ára, valamivel érdemesebb hajtatásban foglalkozni e gyümölccsel.

Illusztráció
Illusztráció
Fotó: Horváth Csilla

A mostani idény hosszan tartó szárazsága inkább előnyt jelentett – például a minőség tekintetében – vagy inkább hátrányt, mert a tervezettnél kevesebb gyümölcs termett?

– Az időjárás főleg a gombabetegségek szempontjából meghatározó, a hajtatott és a szabadföldi kultúránál egyaránt. Az, hogy idén nem volt eső tavasszal, kedvező helyzetet teremtett a szamócatermesztés számára, hiszen idén nem bántották a termést az esős idővel járó betegségek. A szárazság ellen tudnak védekezni a gazdák: mindenütt csepegtető öntözéses rendszerrel telepítik a szamócát.

A rentabilitás szempontjából kiemelkedőnek mondható idei év után milyen perspektívát lát az ágazat előtt?

– A jelenlegi háborús időkben nehéz megválaszolni ezt a kérdést, hiszen a fegyveres konfliktus továbbra is sok megválaszolatlan kérdést vet fel. Meggyőződésem, ha belátható időn belül minden visszazökkenne a régi kerékvágásba, a szamócatermesztés is újabb lendületet venne. Kárpátalja kedvező klimatikus viszonyai, a gazdák évtizedek alatt elsajátított tudása és tapasztalata jelentős előny a hágón túli gazdálkodókkal szemben.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/26 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.

Egészséges csemege a friss hazai szőlő

Hazánkban közel 1000 hektáron termesztenek étkezési célú szőlőt. Magas vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt a kora őszi csemege nemcsak finom, hanem egészséges is – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és zöldség-gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Zümmögnek a drónok

A méhek által végzett beporzás helyettesítésének lehetőségeit kutatja a szingapúri Polybee cég a Nyugat-Sydneyi Egyetemen. A Hort Innovation kutatás-fejlesztési program támogatásával megvalósuló 60 millió dolláros kísérlet során miniatűr drónokat fejlesztenek, és a dél- ausztráliai Perfection Fresh cég farmjain tesztelik őket.

Most nyílik a szilva?!

Szeptember első felében virágzó szilvafákat és díszfákat – főleg vadgesztenyét – is láthattunk. Hogy lehetséges ez? Jó dolog és a hosszú őszt jelzi, vagy inkább káros jelenség? Esetleg mutat valamit, amit a termesztőnek nem szabad figyelmen kívül hagynia? Az őszi virágzás mindenképpen jelzésértékű, mégpedig elsősorban a fák gyenge erőnlétére utalhat. De több tényező együttes hatása ez a jelenség.

Vasárnap kóstolóval ünneplik a kávé világnapját

Kávékóstolóval, latte art bajnoksággal, kávégép-bemutatóval és szakmai beszélgetésekkel ünnepli a kávé világnapját vasárnap a budapesti Akvárium Klubban A Kávé Napja elnevezésű rendezvény.

Megnyílt a KÁN Egyetemi napok

A magyar állattenyésztés megért számos hullámvölgyet és sikert, az állattenyésztők egyszerre optimisták és borúlátók, pedig az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy mindennel képesek megbirkózni.

Mától folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

A magyar állattenyésztés a magyar kultúra része

Több, az állattenyésztőket kedvezően érintő kormányzati intézkedést, illetve tervet is bejelentett Nagy István agrárminiszter szeptember 29-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, ahol második alkalommal rendezték meg az Állattenyésztők Napját a KÁN Egyetemi Napok keretében.