Back to top

Lehet-e jótékony hatása a varroa atkának?

Erre a kérdésre a méhészek gondolkodás nélkül vágják rá a választ: természetesen nem. Ez a parazita sok problémát okoz, és nemrég megjelent az utolsó kontinensen, ahol korábban még nem okozott gondot: Ausztráliában. Itt azonban a háziméh sem őshonos, és kivadult állományai komoly kompetíciót jelentenek a bennszülött méh-fajoknak.

Nőstény varroa atka a báb szemei között
Nőstény varroa atka a báb szemei között
Fotó: Gilles San Martin/Wikimedia Commons
Nemrég a magyarmezogazdasag.hu-n is hírt adtunk arról, hogy Ausztráliában 300-nál is több kaptár megsemmisítését rendelték el a hatóságok, hogy elejét vegyék a varroa atka elterjedésének. Emellett pedig megtiltották a kaptárak mozgatását is, ami komoly problémát jelent nem csak a méhészeknek, de annak a 35 mezőgazdasági ágazatnak is, melynek szüksége van a méhek beporzó munkájára.

A theconversation.com-on azonban érdekes cikk jelent meg az Adelaide Egyetem adjunktusának tollából. Patrick O’Connor meglepő kérdést boncolgat: vajon tényleg ellenségként kell-e tekinteni Ausztráliában a varroa atkára?

A háziméheket (Apis mellifera) nagyjából 200 éve vitték a kontinensre. Ezek a kis rovarok olyan hatékony beporzók, hogy az őshonos fajoknak komoly konkurenciát jelentenek.

A kivadult állományok miatt visszaszorulóban lévő ausztrál beporzó-fajok (nem csak méhek!) eltűnése pedig súlyosan érinti az ottani speciális ökoszisztémát is.

Most azonban a varroa érkezésével egy lehetséges biológiai fegyver kerülhet bevetésre az őshonos élőlények megmentése érdekében.

Lehetséges forgatókönyvek

A varroa atka a méhkolóniákat fertőzi meg, a méhek parazitájaként pedig több vírust és más kórokozót is képes terjeszteni. Főként a háziméhek álcáin és bábjain élősködik, és fejlődési rendellenességeket okoz. Ha nem tesznek ellene, akkor a súlyos atkafertőzés következményeként a kolónia összeomlik.

Az atka az összes helyen előfordul, ahol ismert európai háziméh populációk élnek. Ausztráliából eddig a szigorú karanténszabályoknak köszönhetően sikerült távol tartani, azonban várható volt, hogy bármilyen import áruval bekerülhet ez a parányi rovar, majd egy méhbe kapaszkodva eljut az első kaptárig.

De hogyan kéne kezelnie Ausztráliának a varroát? Kártevőként, vagy biológiai fegyverként az elvadult háziméhek ellen?

Kártevő

Méh almafa virágán
Méh almafa virágán
Fotó: MTI/Balázs Attila
Ha kártevőként kívánják kezelni, akkor az összes fertőzött családot fel kell kutatni és el kell pusztítani. Emellett szigorítani kell a karantén intézkedéseket, és támogatásokkal kell segíteni a méhészeket, hogy át tudják vészelni ezt az időszakot, majd újra tudják kezdeni a tevékenységüket.

A méhészek megfelelő kémiai kontroll segítségével meg tudják állítani az atkát, ennek azonban ára van. A méhcsaládok termelékenységének csökkenése kihatással lehet a beporzási ágazatra, mivel a méhészeket azért fizetik, hogy méheiket bizonyos területre vigyék, és ezzel biztosítják az ottani mezőgazdasági növények beporzását.

Ausztráliában 35 mezőgazdasági ágazat függ részben vagy teljes mértékben a méhek biztosította beporzástól, ilyenek például a mandula, alma vagy cseresznye termesztők. A háziméhek összesen 14,2 milliárd dollár értékben járulnak hozzá Ausztrália gazdaságához.

Az méhész ágazatra és a mezőgazdaságra gyakorolt lehetséges következmények és a megnövekedett termelési költségek nemkívánatos hatással lehetnek az élelmiszerárakra.

Az atka mint a biológiai védekezés eszköze

Egy ausztrál faj, a kék-sávos méh (Amegilla cingulata)
Egy ausztrál faj, a kék-sávos méh (Amegilla cingulata)
Fotó: ACKSEN/Wikimedia Commons
Abban az esetben, ha az atkát valóban biológiai fegyverként kezelnék az őshonos fajok védelme érdekében, a felszámolására és megfigyelésére szánt összeget azok az iparágak kaphatnák, melyeknek együtt kell vele élni. Például növelni lehetne a beporzásban részt vevő őshonos rovarok számát.

Emellett az elvadult háziméh családok közt szabadon lehetne engedni a varroa atkát azokon a területeken, ahol nagy szükség lenne az őshonos beporzók regenerációjára. A parazita kevésbé fertőzi az ausztrál méheket, mivel kifejezetten az Apis nembe tartozó fajokra specializálódott. Azonban be kell tartani az ilyenkor szokásos biológiai védekezéssel kapcsolatos szabályokat.

Az elvadult európai mézelő méhpopulációkat Ausztrália őshonos biológiai sokféleségét fenyegető kulcsfontosságú problémának tekintik, amelynek hatása az egész országban érezhető.

Az elvadult méhek széles körben elterjedt és hatékony beporzók, és az őshonos madarakkal, rovarokkal és emlősökkel (például az apró erszényes pelékkel) versengenek a virágok nektárjáért.

De nem csak az állatokra, az őshonos növényvilágra is rossz hatással vannak: néhány ausztrál fajt teljesen elkerülnek, míg az inváziós gyomokat (például sünzanót, seprűzanót, sétányrózsa) beporozzák, és ezzel segítik a terjedésüket.

Amikor a varroa atka betört Új-Zélandra, a kivadult háziméhek száma néhány év alatt mintegy 90%-kal csökkent. Ennek ökológiai előnyeiről azonban csak korlátozott információk állnak rendelkezésre, mivel erről nem történt adatgyűjtés, mivel a mezőgazdaságra gyakorolt hatások vizsgálatára koncentráltak.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy az elvadult méhek kiirtása a méhészetnek is jót tehet, mivel az elvadult méhek a kereskedelmi méhek számára kompetíciót jelentenek.

A legjobb döntés meghozatala

Az ökoszisztéma szolgáltatások értékét ritkán számszerűsítik, de például a Nagy Korallzátony 2015-2016-ban becslések szerint 6,4 milliárd dollárral járult hozzá Ausztrália gazdaságához
Az ökoszisztéma szolgáltatások értékét ritkán számszerűsítik, de például a Nagy Korallzátony 2015-2016-ban becslések szerint 6,4 milliárd dollárral járult hozzá Ausztrália gazdaságához
Nehéz megválaszolni azt a kérdést, hogy milyen viszonyban lesznek a környezeti előnyök a mezőgazdasági költségekhez képest. Ennek oka részben az, hogy a széles körben elterjedt veszélyek csökkentéséből származó környezeti előnyök általában közvetett jellegűek, például az ökoszisztéma egészségi állapotának javulásából származó hatások.

A másik ok az, hogy a mezőgazdasági termékek és szolgáltatások piacai jól kiépültek. Az ökoszisztéma-szolgáltatások (például az árvízvédelem, a vízellátás és -minőség, valamint a kulturális értékek) esetében ilyenről nem beszélhetünk: általában hiányoznak vagy csak most alakulnak ki.

Ahhoz, hogy kiszámíthassuk az elvadult méhek visszaszorításának gazdasági hasznát, először is értéket kell adnunk a természetes ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatásoknak.

Bár történtek bizonyos lépések a végrehajtás terén, de csak nagyon lassan. Eddig túlnyomórészt a különálló természeti értékekből származó ökoszisztéma-szolgáltatásokat értékelték, mint például a Nagy-korallzátony, amely 2015-2016-ban becslések szerint 6,4 milliárd dollárral járult hozzá Ausztrália gazdaságához.

A varroa atka mostani megtelepedését fel lehet számolni Ausztráliában, de idő kérdése, hogy újra megjelenjen, és nem is biztos, hogy kifizetődő ez a szemlélet
A varroa atka mostani megtelepedését fel lehet számolni Ausztráliában, de idő kérdése, hogy újra megjelenjen, és nem is biztos, hogy kifizetődő ez a szemlélet
A varroa atka esetében már több mint egy évtizede tudják, hogy egy valószínű invázió milyen lehetőségeket és költségeket rejt magában. A hangsúly azonban a mezőgazdaság védelme érdekében az invázió megakadályozására helyeződött, mivel leginkább az ágazat közvetlen haszna és hatásai miatt aggódnak.

Nem készültek becslések arról, hogy milyen gazdasági előnyökkel járna, ha az atkát biológiai védekezésként az Ausztráliában elvadult méhpopulációk csökkentésére használnák. Azonban új-zélandi szakemberek egy tanulmányban azt javasolták, hogy ausztrál kollégáiknak érdemes erre is felkészülni.

A mezőgazdaság és a méhészek megkönnyebbülésére sikeresen fel lehet számolni a varroa atka közelmúltbeli betörését. Az atka Ausztráliában való megtelepedése szinte elkerülhetetlen, ezért fontos lenne megvizsgálni, hogy vajon tényleg gazdaságos-e ezt a potenciális biológiai „fegyvert” az országon kívül tartani.

Forrás: 
theconversation.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gondolkodj úgy, mint egy méhecske!

A mesebeli szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet Reith János és felesége, Marika sombereki gazdasága. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Egy kezdő méhész naplója: az első hét

Emlékszem, kisgyermekként a konyhakertben állandó vendégeink voltak a méhek, a házunk előtt álló cseresznyefa szinte zsongott virágzáskor. Azt is hamar megtanultam, hogy amikor elmegyek akácvirágot enni, először nézzek a mélyére, mert szinte biztos, hogy lesz benne valami. Maci méz mindig volt otthon, később a munkahelyemen is tartottam belőle.

Műtrágya helyett légylárvák

A világméretű műtrágyahiányra reagálva az ugandai gazdák meglepő alternatívához fordultak: a katonalégy lárvájával oldják meg a tápanyag-utánpótlást.

A megbecsült agrárium képes a minőségi termékek előállítására

A magyar agrártársadalom képes hagyományos értékei megtartása mellett, a kormány támogatását élvezve, az új idők kihívásaival szembenézve, megfelelő mennyiségű, minőségű és biztonságos élelmiszerrel ellátni a lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor a Magyar Közgazdasági Társaság 60. közgazdász vándorgyűlésén, Szegeden.

Újdonság a baromfialmok piacán

A Veiola vállalat új baromfialmot vezet be a piacra. Az innovatív Agribed termékben papíripari hulladékot hasznosítanak újra csirkék és pulykák almozására. Az eddig hasznosítatlan melléktermék átalakításával készített alom amellett, hogy elősegíti a mezőgazdaság beilleszkedését a körforgásos gazdaságba, még költségmegtakarítást is eredményezhet.

Évszázados hagyománya van az ipari baromfifeldolgozásnak

Száz éve kezdődött a városban az iparszerű baromfifeldolgozás. A kerek évforduló kapcsán az elmúlt évtizedekre, a ma már a Hungerit Zrt. által működtetett üzem sikereire és eredményeire tekintettek vissza. A cég jövője kapcsán Volosinovszki János, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a következő évek korszakalkotóak lesznek a vállalkozás életében.

Szoros küzdelemmel zárult az Ifjú Kócsagőr Program döntője

A kilencedik éve meghirdetett országos vetélkedőn az egyes nemzeti park igazgatóságok legjobb ifjú kócsagőrei mérték össze rátermettségüket és szakmai ismereteiket – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 2022. évi Ifjú Kócsagőr Program záróünnepségén, Dévaványán.

Hány évig élnek a macskák és mit tegyünk, hogy hosszú élettartamuk legyen?

Általában egy macska tizenéves koráig élhet, de néhány közülük megéri a húszas éveit is sőt…Valójában a legidősebb macskaként ismert Creme Puff 38 évesen halt meg.