Back to top

Új biológiai fegyver az erdei iszalag ellen

Két ígéretes biológiai vé­dekezési módszert is vizs­gálnak Új-Zélandon az erdei iszalag ellen. A védekezést az indokolja, hogy a behurcolt kúszónövény gyorsan dominánssá válik a számára megfelelő élőhelyeken, és akár 20 méteresre is megnövő száraival megfojtja a többi növényt.

Az országban az iszalag két kártevőjével is kísérleteznek. A Manaaki Whenua Landcare Research kutatói a levéldarázzsal (Monophadnus spinolae) már másodszor próbálják megakadályozni a kúszó gyomnövény terjedését. Már 1998-ban is szabadon eresztettek belőle több populációt, de az időjárás kedvezőtlen alakulása és emberi beavatkozások miatt nem maradtak meg, az intézmény kipusztultnak nyilvánította őket. Szerbiából szereztek be új populációt, amit 2015-ben Lincoln település környékén eresztettek szabadon.

Néhány évvel később, 2019-ben a fővárostól, Wellingtontól északra helyeztek ki több ezer lárvát és megtermékenyült felnőtt egyedet. A kétéves utánkövetés alapján ez a populáció végre meghonosodott, és már újabb generációk is megtelepedtek az iszalagon.

A másik ígéretes élőlény egy gubacsatkaféle. Az alig 2 milliméteres atkák a kúszónövény levelét és virágját fogyasztják. Rágásuk hatására a növény gubacsok fejlesztésére fordítja az energiáját, amitől leáll az iszalag növekedése.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/26 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gondolkodj úgy, mint egy méhecske!

A mesebeli szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet Reith János és felesége, Marika sombereki gazdasága. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

Műtrágya helyett légylárvák

A világméretű műtrágyahiányra reagálva az ugandai gazdák meglepő alternatívához fordultak: a katonalégy lárvájával oldják meg a tápanyag-utánpótlást.

Miért nem kapnak agykárosodást a bálnák a mély vízben?

A bálnák agyában található speciális erek megvédhetik őket az úszás által okozott impulzusoktól, amelyek károsítanák az agyat - derült ki az UBC új kutatásából.

Arborétum az egykori kukoricaföld helyén

Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.

Mi van a lepényfa levelén?

A lepényfa Észak-Amerikából származik, krisztustövis néven is ismert (az alapfajon nagy tövisek vannak), jól alkalmazkodó, nagy tűrőképességű díszfa, amely ideális választás városi környezetbe, utcai ültetésre, de az újabb változatai nagyobb kertek látványos szoliternövényei is lehetnek. Az egyik ismert kártevője mostanában egyre nagyobb károkat okoz.

Gyümölcsfák felkészülése a télre és a jövő évi terméshozásra

Nyár közepétől kezdenek a fák felkészülni a télre, a gyümölcséréssel és a rügydifferenciálódással párhuzamosan raktározzák el a tápanyagokat. A gyümölcs erős versenytárs ebben a folyamatban, ezért lényeges, hogy megmaradjon a kellő gyümölcs–lomb arány. A levelek által termelt szerves anyagok szolgálnak a gyümölcsök kinevelésére, kerülnek a raktárakba, valamint azok segítenek a stresszhatások leküzdésében is.