Back to top

Vannak felfedező és „otthon ülő” kisnyulak is

Már beszámoltunk egy francia kísérletről, amelyben a nyulakat polccal felszerelt ketrecben helyezték el. Az anyaállatok a polc szintjén egy búvócsövön keresztül juthattak át egyik ketrecből a másikba, amikor az átjárást szabaddá tették. A kísérletet növendéknyulakkal is elvégezték.

A korábbi francia kísérletről ide kattintva olvashat.

Franciaország olyan területén, ahol a tél nem olyan hideg, mint nálunk, a növen­dék­nyulakat esetenként épületen kívüli ket­re­cekben (outdoor rendszerben) hiz­lal­ják.
Franciaország olyan területén, ahol a tél nem olyan hideg, mint nálunk, a növen­dék­nyulakat esetenként épületen kívüli ket­re­cekben (outdoor rendszerben) hiz­lal­ják.
Választáskor, 35 napos korban nyi­tották ki a négy ketrec közötti át­járót. A nyulak egy része rögtön át­ment egy másik ketrecbe, csak 55% maradt a születési helyén. Később ez az arány csökkent, és 5 hét múlva már csak 30%-ot találtak abban a ketrecben, amely­ben meg­születtek. Ha a matematikai esélyt vesszük figyelembe, akkor 25%-os való­szí­nű­séggel mennek vagy maradnak a nyulak vala­melyik ketrecben. A 30% nincs ettől messze, vagyis közel véletlenszerűen találták őket valamelyik ketrecben. Tehát jellemző volt a felfedező viselkedés (a ketrecek közötti mozgás), de az arány almonként külön­bözött. Volt, amelyikből hamarabb és több nyúl ment át másik ketrecbe, míg egy másikban több egyed maradt helyben. A megfigyelések szerint – életkortól füg­get­lenül – a nyulak 17-20%-a tartóz­kodott a polcon, míg a csövet (búvóhely) egyre gyak­rabban keresték fel: választás után 2%-ot, öt héttel később már 12%-ot találták ott.

A választás utáni csoportos tartásnak (vagyis, hogy nem a ketrecek közötti vá­lasz­falakat vették ki, hanem a nyulak csak a polc szintjén beépített búvócsöveken ke­resz­tül tudtak egyik ketrecből a másikba menni) ezt a módját állatjóllét szem­pont­jából jó megoldásnak tartják (nagyobb mozgási aktivitás: polcra fel- és leugrás, valamint elrejtőzés a búvócsőben).

Egy másik francia kísérletben több tar­tási módszert hasonlítottak össze. A kont­rollcsoportban, környezetgazdagítás nél­kül, egy ketrecben (38 × 90 cm és 30 cm ma­gas) hat nyulat neveltek. A másik cso­port­ban, a háromszor nagyobb alap­terü­letű fülkében, szintén 6 nyulat helyeztek el. A következőben ugyanekkora fülkébe egy 21 × 50 cm-es búvóládát helyeztek be, ami­nek nem volt alja. A következő fülkébe az alapterület harmadát kitevő 21 cm széles (fele drótháló, fele műanyag rács) polcot szereltek be. További két kombinált fülkébe az összes elemet beszerelték, de a telepítési sűrűség eltért (4,4 vagy 23,4 nyúl/m2).

A termelési eredményekben, a megbe­te­ge­dett vagy elhullott nyulak számá­ban sem­milyen különbséget nem találtak az egyes tartási rendszerek között.

A nyulak ritkán tartózkodtak a kifutóban
A nyulak ritkán tartózkodtak a kifutóban
A csak nappal végzett megfigyelések sze­rint a nyulak az összes idő 76%-át pihe­néssel, 15%-át evéssel és 5%-át ülő pozí­cióban töltötték. Ritkán (1% alatt) figyeltek meg fel­egye­nesedést és rágást, 2% alatti gya­korisággal ugrást és mozgást, és 3%-nál rit­kábban polcon tartózkodást. Amelyik rend­szerben lehetőségük volt, ott a nyulak 7-8%-a a búvóládában tartózkodott, ami a kombinált fülkékben ritkábban fordult elő, mint az alj nélküli búvóládás fülkékben (11-13%). Feltehető, hogy a viselkedést meg­zavar­hat­ta a közvetlen megfigyelés, mivel a nyulak például nagyon nagy arányban ettek, ami általában, és különösen nappal, ennél rit­kább. A szerzők véleménye szerint a kü­lönböző környezetgazdagító elemek hoz­zá­já­rulnak a természetesebb viselkedéshez. Ugyanakkor – a tapasztalatok felhasz­nálá­sával – indokoltnak tartják további vizsgá­la­tok végzését.

Franciaország olyan területén, ahol a tél nem olyan hideg, mint nálunk, a növen­dék­nyulakat esetenként épületen kívüli ket­re­cekben (outdoor rendszerben) hiz­lal­ják.

Mozgatható ketrec. Amikor a nyulak lerágják a zöldet, a ketrecet arrébb húzzák
Mozgatható ketrec. Amikor a nyulak lerágják a zöldet, a ketrecet arrébb húzzák
Az egyik előadásban a növendéknyulak ter­me­lését és viselkedését az épületben és a füves kifutóban is vizsgálták. Az épü­leten belül eltérő telepítési sűrűséget ala­kí­tottak ki (9 vagy 17 nyúl/m2). Nagyobb tele­pítési sűrűség esetén a nyulak 17 nap alatt lerágták a füvet, míg a másik cso­port­ban tíz nappal hosszabb idő alatt fogyasz­tották el. Ha a nyulak kijárhattak, kissé magasabb volt az elhullás (7%), mint a másik csoportban (3%). Részben a na­gyobb mozgási lehe­tő­séggel lehet kap­cso­latban, hogy 74 napos korban a kifutós rend­szerben nevelt nyulak testsúlya kisebb volt (2,0 kg), mint az épü­letben tartott cso­porté (2,15 kg). Fiatalabb korban a nyu­lak szí­ve­sebben mentek ki, mint az idősebb egyedek, ami arra mutat, hogy kevésbé voltak motiválva arra, hogy el­hagy­ják a na­gyobb biztonságot, védelmet nyújtó épü­letet. Tartási módtól függetlenül, a nyu­lak leggyakrabban pihentek, különösen a dél körüli időszakban. Az összes meg­figyelési idő 17%-ában voltak aktívak, 7%-ban mo­zog­tak és 2%-ban felegyenesedtek.

Az ered­mények alapján megállapították, hogy kifu­tós rendszerben a nyulaknak lehe­tő­ségük van friss zöldtakarmányt is fogyasz­tani, és gazdagabb a viselkedési reper­toár­juk, mint épületben tartott egyedek ese­té­ben.

Egy másik kísérletben szintén kifutóval kombinált tartási rendszert vizsgáltak. Az épületen belül a fülkék alapterülete 4 m2 volt, amelybe egy 1 m2-es polcot is fel­szereltek. A betonozott kifutó pedig 8 m2-es volt. A benti fülkék felében a padozatra fa­forgácsot, a másik felére műanyag léc­pa­do­zatot tettek (2. kép). Elbújás céljából kint PVC csöveket is betettek. Egy-egy fülkébe 50 választott nyulat helyeztek. Egy nyúlra számítva, hetente növekvő mennyiségű (5 hetes kortól 100, 120, 134, 150 és 170 g/nap) takarmányfejadagot, valamint rágható anyagként préselt lucerna- és szal­ma­ke­veréket kaptak az állatok. A korlátozott ta­kar­mányozásnak köszönhetően nagyon ala­csony volt az elhullás.

A nyulak szíve­sebben tartózkodtak az épületben, reggel fél 9-kor 30%, 11-kor 5% és délután fél 4-kor 16%-a tartózkodott kint.

A nyulak ellenőrzése
A nyulak ellenőrzése
Egy másik, videokamerákkal folytatott megfigyelés sze­­rint még ennél is kevesebb nyulat találtak a kifutókban, a legkevesebbet éjjel 3-kor (4%), a legtöbbet reggel 6-kor (24%) jegyezték fel. Néhány viselkedési mutató (állatok közötti interakciók, felegyenesedés és a rágóanyaggal foglalkozás) alakulásáról is beszámoltak. Mivel ezt a megfigyelést csak a kísérlet első 10 napján végezték, ebből messzemenő következtetést nem lehet levonni. A növendéknyulak például az ivarérés közeledtével, a kísérlet végén kez­de­nek hevesebben verekedni, de ekkor már nem figyelték meg őket. Szerzők sze­rint az eredmények biztatóak.

A franciák intenzíven vizsgálják a bio­nyúltartást – elsősorban a lege­lő­te­rületen elfogyasztott takarmány mennyi­ségét és összetételét.

A világkongresszuson is több, ebben a témában született ered­ményt mutattak be. Mivel ez nálunk a nyúltartásnak kevésbé ismert formája, ezért képeken mutatjuk be, hogy néz ki.

A leírtakból látható, hogy a kutatók már egyáltalán nem foglalkoznak a hagyo­má­nyos nagyüzemi nyúltartással. Korábban töb­ben összehasonlították a hagyományos és az alternatív tartási formákat. A kutatók keresték azokat a lehetőségeket, kör­nye­zet­gazdagítási formákat (pl. polc, rágófa), amelyek javítják az állatok jóllétét. Ma már – az állatvédő mozgalmak nyomásának engedve – a növendéknyulak nagy csoport­ban való tartása szinte követelmény, bár az ag­resszív viselkedésről és a sérülések elő­for­dulásáról nemigen esik szó. Termé­sze­te­sen a nagyobb mozgási lehetőség biz­to­sí­tása támogatandó, de amint a fényképeken is látható, a bemutatott tartási rendszerek messze vannak attól, amelyekben gaz­da­sá­gosan lehet termelni.

(illusztráció)
(illusztráció)

Az állatjóllét biz­to­sítása pénzbe kerül. Természetesen van, amit meg kell tenni, de a felesleges „luxus” túl­zot­tan megnöveli a nyúlhús árát.

Az egyéb­ként nagyon egészséges nyúlhús további hátrányba kerül más állatfajokkal szemben, ami miatt a kisebb jövedelmű emberek nem, vagy egyre ritkábban en­ged­hetnek meg maguknak.

Ma az állattenyésztés „bűnének” hozzák fel a környezeti lábnyomukat, a takarmány megtermeléséhez szükséges terület­igé­nyü­ket, az üvegházhatású gázok kibocsátását és ezzel hozzájárulásukat a globális fel­me­le­ge­déshez. Ugyanakkor a bemutatott rend­szerek között több található, ame­lyek­nek a hagyományosnál sokkal nagyobb a terü­letigényük, de – mivel extenzívebb kö­rül­mények és takarmányozás mellett las­sab­ban nőnek – a környezet terhelése hosszabb ideig tart. Érdekes, hogy amíg több állatfaj esetén ezeket a tényezőket is fon­tosnak tartják, a nyúltenyésztésben erre nem figyelnek.

Minden ólhoz egy nagy bekerített legelő tartozik
Minden ólhoz egy nagy bekerített legelő tartozik

Természetesen vitathatatlan, hogy igény van a valós vagy annak hitt állatjólléti elvá­rásoknak megfelelő termékek iránt.

Saj­ná­lattal látom azonban, hogy a hagyományos úton előállított termékek lassan eltűnnek az üzletek polcairól, pedig igény lenne rájuk is, mert például olcsóbbak. Magam szí­vesebben vásárolok a piacon ketreces tartásból származó tojást, mert ezek tisztán gurulnak ki a ketrecből, szemben az esetleg ürülékkel szennyezett almos tojással. Jó len­ne, ha a választék, a választási lehetőség meg­maradna. Miért csak az egyik, a tehe­tő­sebb oldal igénye érvényesül?

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hollandiától Mezőmadarasig - Az egész több, mint a részek összege

Nincs általánosan érvényes vidékfejlesztés. Minél közelebbről szemléljük az adott térséget, annál inkább látható, hogy egyedi problémák megoldására van szükség. Az emberre és a közösségre kell fókuszálni. Erről és nemzetközi tapasztalatairól is beszélt az MMG Direkt adásában dr. Goda Pál agrárközgazdász, vidékfejlesztési kutató, a Széchenyi István Egyetem oktatója és az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója.

Újabb állatkínzó ellen emeltek vádat

Családi házában bezárva, gondozatlanul tartott 19 kutyát egy zalai faluban egy osztrák nő, emiatt vádat emeltek ellene - tájékoztatta a Zala Megyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-t.

Holland tojótyúkállományban ütötte fel a fejét a madárinfluenza

Mind az ötezer tojótyúkot leölték abban a holland tojástermelő gazdaságban, ahol a reggeli órákban azonosítottak madárinfluenza-fertőzést, a közelben található hét másik gazdaság baromfiállományát is megsemmisítették - közölte a holland mezőgazdasági minisztérium hétfőn.

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Miben különbözik a városi denevér a vidéki denevértől?

Egyes denevérfajok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő városokban, mint vidéken. Egy tudományos csoport most azt vizsgálta, hogy mely tulajdonságok jellemzőek a városi, illetve a vidéki denevérekre.

Különös rostforrás

A karácsonyfát feldíszítjük, aztán lecsupaszítjuk..... majd megesszük. Nem, nem félreírás, úgy tűnik, mostantól valóban étel is készülhet a karácsonyfából. A nordmann fenyőből kinyert rostok hasznosításával készült fenyőkeksz csak egy, a sok újszerű és értékes lehetőség közül, amellyel a karácsonyfa újrahasznosítható az ünnepek után- állítja egy dán kutatónő, aki projektjével a közelmúltban rangos díjat is nyert.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

Egy szarvasmarha-tenyésztő célja a legnagyobb marhahúsüzem felépítése

Egy ötödik generációs szarvasmarha-tenyésztő azt tervezi, hogy Dél-Dakotában építi fel az Egyesült Államok legnagyobb marhahúsüzemét, amely napi 8000 szarvasmarha levágására lesz képes. Az 1,1 milliárd dolláros projekt segíthet kezelni a Biden-adminisztráció aggodalmait az emelkedő élelmiszerárakkal és a húságazatban a verseny hiányával kapcsolatban, bár legalább 2026-ig nem indul el a termelés.

Az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része

Az Északi-sarkvidék az elmúlt 40 évben közel négyszer gyorsabban melegedett, mint a bolygó többi része - derül ki a nemrég közzétett kutatásból, amely szerint az éghajlati modellek alábecsülik a sarkvidéki felmelegedés mértékét.

Ami szín, az itt tarka

Bonyhád büszke az itt született bonyhádi vöröstarka szarvasmarha tájfajtára. A város ezért idén már huszadik alkalommal rendezett Tarka Marhafesztivált. A vígasság idején pedig minden évben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szakmai találkozót szervez.