Back to top

Az agrárszakképzésben van perspektíva

Az Északi Agrárszakképzési Centrumot (ÉASZC) és az általa nyújtott képzéseket projektzáró rendezvényen mutatták be a nagyközönségnek Baktalórántházán. Az „Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek” című projektet az ÉASZC az Alföldi Agrárszakképzési Centrummal (AASZC) közös konzorciumban valósította meg. Kezdetben a baktalórántházi ÉASZC Vay Ádám Mezőgazdasági Technikuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma volt a projektgazda.

A projektre pályázaton elnyert 1,007 milliárd forintból 2019. júniusa és 2021. szeptembere között 108 képzést valósítottak meg, közel 3 ezer résztvevővel.

A képzéseken túl a program eredményei között említendő, hogy közelebb hozta egymáshoz a konzorcium tagjait, ami azért is fontos, mert a projekt kétharmadát a pandémia alatt valósították meg.

A képzések résztvevői jó eredménnyel vizsgáztak, a lemorzsolódás is csekély volt. A tudásátadáson és az innovációk közvetítésén túl a helyben való boldogulásra teremtett lehetőséget a képzés, ami a vidék fejlődésének az egyik pillére.

A megkezdett együttműködést folytatni kívánják a konzorcium tagjai és az általuk összefogott centrumok, a generációváltás és a vidék fejlődése érdekében.

Az egyik legnépszerűbb képzés a méhész volt
Az egyik legnépszerűbb képzés a méhész volt

A zárórendezvényen részt vevő Nagy István agrárminiszter azzal a kérdéssel indította köszöntőjét, hogy „mi is a célja az agrárszakképzésnek”? Természetesen egyrészt az, válaszolta meg, hogy a korszerű mezőgazdaságot jól képzett szakemberekkel szolgálja ki, de ennél sokkal több. A jövőt érintő fő kérdés, hogy hogyan tudunk jövőképet adni, esélyegyenlőséget teremteni a fiataloknak, hogyan tudunk vidéket fejleszteni, hogy a föld meg legyen művelve, hogy minőségi élelmiszert tudjunk termelni és előállítani, az emberek asztalára tenni, végső soron pedig az, hogy a mező/erdőgazdaság és az élelmiszeripar vonzó életpálya legyen a felnövekvő nemzedékek számára.

Tudomásul kell venni és minél szélesebb körben kell tudatosítani, hogy korunk mezőgazdasága már nem a régi, és hogy a mai agrárszakképzésnek a mai kérdésekre kell választ adnia.

A szakmai ismeretek átadásán túl kell fel készítenie a fiatalokat az új befogadására, a folyamatos tanulásra és alkalmazkodásra.

Ennek érdekében hozta létre a minisztérium a centrumokat, hogy a versenyhelyzethez megtalálják az arra alkalmas kollegákat. Öt agrárszakképzési centrum és hozzájuk tartozó iskolák érdekeit kellett összehangolni, ami nem volt sem egyszerű, sem vitáktól mentes, de ma már elmondható, hogy sikeres volt, a Centrumok működnek, és egyre jobban. Ahogy Nagy István mondta: „A mag el van vetve, sorjázik a vetés…”.

Bejelentette, hogy a következő időszakban mintegy 3 milliárd forint támogatást kap az agrárszakképzés, az agrárszakképzési centrumok. A tanulók modern, versenyképes tudással való felvértezése a cél, ehhez pedig „befektetések” szükségesek. Az igazi érték a tanárok/szakoktatók „kezei között” van.

Mit sem ér a modern technika, ha nincs aki üzemelteti, működteti, hiába a digitalizáció, a precíziós technológia, az adatok halmaza, ha nincs „értő” ember, aki az adatokból következtetni tud, és végül jó döntéseket hozni.

A projekt eredményeként közel 3 ezer bizonyítványt adtak ki
A projekt eredményeként közel 3 ezer bizonyítványt adtak ki
Ma már minden dolgozó „kezében” szaktudás és döntési felelősség van. Ezért a legnagyobb kincs a tudás, amit az oktatóknak kell átadniuk, és a fiatalok.

Lévai Imre, az ÉASZC főigazgatója mutatta be az Agrárágazati Tudásfejlesztés a Keleti Régióban című projektet, céljait és eredményeit.

Az alapcél az agrárágazati tudásfejlesztés volt, az, hogy a résztvevők minőségi tudással kerüljenek ki a képzés után a munkaerőpiacra. Az agrár-szakképző intézményeknél a közös munkára való igény már a „centrumosodás” előtt is létezett, megfogalmazódott. A projektben résztvevők köre több intézmény konzorciumából alakult ki: Baktalórántháza, Karcag, Hajdúböszörmény, Kenderes, Gyomaendrőd, Miskolc iskolái voltak a „kezdők”, de a munka során végül két partnerre, az ÉASZC-re és az AASZC-re szűkült a konzorcium.

A projekt közelítőleg 100 százalékos kihasználtsággal valósult meg. Célcsoportját a mezőgazdasági termelők (őstermelők, családi gazdálkodók, egyéni vállalkozók), az erdőgazdaságban és az élelmiszergazdaságban dolgozók voltak.

A projekt megvalósítása 2018–2019-ben kezdődött, 2019. júliusában került sor az első tanfolyamokra, 2021-ben pedig új konzorciumi megállapodást kötöttek.

A projekt eredményeként közel 3 ezer bizonyítványt adtak ki. Abból 2765 volt OKJ-s bizonyítvány, 206-an pedig T kategóriás (vontatóvezetői) jogosítványt szereztek. A képzéseket 120 oktató nyújtotta. A 108 képzésből 88-at az ÉASZC szervezett. A képzések közül az aranykalászos gazdák képzése és a méhészképzés volt a legnépszerűbb (a képzések 50%-a aranykalászos gazda, 25%-a méhész volt). A legkisebb érdeklődés az erdészeti (motorfűrész-kezelő) képzés iránt volt, a projekt képzéseiben részt vevők 13 százaléka választotta.

Örvendetesen csekély volt a lemorzsolódás, ami jelzi, hogy a résztvevők komolyan vették a képzést. A vizsgaeredmények is ezt támasztják alá, 4,00–4,7-es volt az átlagos vizsgaeredmény.

Az oktatókról szólva: a szakoktatók átlagéletkora 55 év volt, nekik a digitális oktatás terén is helyt kellett állniuk, ami nem volt egyszerű. A képzések 16 százaléka digitálisan, 50 százaléka hibrid oktatás keretében valósult meg, és kevesebb, mint 25 százalékban tartották jelenléti oktatás formájában. Nagy kihívás volt ez – nagy helytállással! A képzések során mindvégig a Vidékfejlesztési Program céljait tartották szem előtt.

Ahogy a főigazgató fogalmazott, „a jövő elkezdődött”, de ők, a centrumvezetők már a holnapon gondolkoznak.

A cél továbbra is megélhetést biztosító szakmai tudást adni a fiatalok kezébe; ezért dolgoznak, állnak helyt a centrumok dolgozói, folytatják a közös munkát. Meg kell tanítani azt is: „ha van egy maréknyi termőföldünk, abba magot kell elvetni”.

„Vidékfejlesztési prognózis” címmel Papp Zsolt György helyettes államtitkár tartott rövid ismertetést a kormány vidékfejlesztési programjáról, megköszönve az agrárszakképzési centrumok munkáját; mint mondta: „egymás nélkül nem tudunk működni”.

Óriási eredménynek nevezte, hogy a kormány 80 százalékos állami társfinanszírozást vállalt a vidékfejlesztésben. Az utóbbi félévben 1570 milliárd forint fejlesztésről tudtak dönteni. Ebből az állattenyésztés és az élelmiszeripar és -feldolgozás kapja a legtöbbet, és már megszülettek a támogatói döntések. Hatékony alapanyag-termelés és helyi feldolgozás a cél.

Az agrár-környezetgazdálkodási pályázatok keretében 1,7 millió hektár támogatására jelentkeztek, ami nagy dolog.

Ugyancsak a célok között szerepel a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése, erre 15 ezer gazdaság nyújtott be kérelmet. Esetükben az induló 2,5 milliárd forintról 82 milliárdra növelték a keretet,

és Papp Zsolt György ezt tartja az egyik legfontosabb intézkedésnek.

A vidékfejlesztés terén nagy terveik vannak az agrárszakképzési centrumokkal, és az átalakuló/átalakult, megújult agrár-felsőoktatási intézményekkel is.

2023-tól megváltozik a támogatási rendszer, kezdődik az új, 2027-ig tartó Közös Agrárpolitika (KAP). Ebben az időszakban csak mezőgazdasági beruházásra 2800 milliárd forintot tervez fordítani a kormány, ami mintegy 20 százalékos bővülést jelent.

A résztvevők komolyan vették a képzést
A résztvevők komolyan vették a képzést

Várhatóan augusztusra elfogadott stra­tégiai tervvel rendelkezünk. Fontos a fenntarthatóság, és a generációs megújulás, a gazdaságátadás támogatása, amihez az adó­zásról szóló és a gazdaságátadásról szóló törvények teremtenek keretet.

„Az agrárszakképzés jövője” címmel tájékoztatta a résztvevőket Bagdán Boglárka korábbi helyettes államtitkár. Az agrárszakképzés átalakítása 2011-ben kezdődött, majd egy 2019-es törvény adott neki új lendületet. 2020 szeptemberétől már új struktúrában indulhattak a képzések. Egyszerűsödött és átláthatóbb lett a rendszer, a képzés struktúrája, tartalma és módszertana is megváltozott. Közben – és még ma is – folyamatosan kommunikálni kellett a változásokat.

Fokozott figyelmet kell fordítani a hátrányos térségekre, az innen jövő fiatalok képzésére, arra, hogy az alapkompetenciákon túl az egész életen át való tanuláshoz szoktassuk a fiatalokat.

Ehhez vonzó szakképzési rendszer, rugalmas, rövidebb képzési idejű felnőttképzés is szükséges, és nem elhanyagolható a vonzó környezet sem, ahhoz hogy vonzó alternatíva legyen a szakképzés, a szakképzésben való részvétel. Magyarán 21. századi, magas színvonalú, kulturált iskolai megjelenés, technológia, digitális környezet is kell ahhoz, hogy minél több fiatal jelentkezzen a szakképzésbe.

Az agrárszakképzés jövője elkötelezett, felkészült, naprakész oktatókkal, korszerű tangazdaságokkal/tanműhelyekkel, a duális képzés fejlesztésével, digitális oktatási tartalmak kialakításával képzelhető el. Szükség van/lesz az egyetemi és a középiskolai oktatók fokozottabb együttműködésére is. A centrumok mindezek figyelembevételével készítették el fejlesztési terveiket – most a megvalósítás, a tudás aprópénzre váltása következik.

A záró gondolatokat Gerják József, az ÉASZC baktalórántházai Vay Ádám Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója fogalmazta meg. A konzorcium vezetője kezdetben a „Vay” volt. Gerják József megköszönte, hogy hittek bennük, megbíztak bennük, és a többiek segítették a munkájukat. „2020 nyarán vette át a vezetést az ÉASZC, amely aztán végigvitte a programot. Köszönet érte. Sok vita és munka után végül elindultak a képzések, és sikerrel zárult a projekt.

A képzések eredményeként jobb minőségű termékeket tudnak készíteni a végzettek, vagy elindulhatott sok családi méhészet, ami szintén nem kis eredmény.

Tudomásul kell venni, hogy kell az ember; minden dolgos kézre szükség van a termőföld megműveléséhez.”

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/27 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A megbecsült agrárium képes a minőségi termékek előállítására

A magyar agrártársadalom képes hagyományos értékei megtartása mellett, a kormány támogatását élvezve, az új idők kihívásaival szembenézve, megfelelő mennyiségű, minőségű és biztonságos élelmiszerrel ellátni a lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor a Magyar Közgazdasági Társaság 60. közgazdász vándorgyűlésén, Szegeden.

Arborétum az egykori kukoricaföld helyén

Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.

Újra pályázható lesz a mezőgazdasági kisüzemek támogatása

Módosították a „Mezőgazdasági kisüzemek támogatása” című (VP2-6.3.1-20 kódszámú) felhívást, melynek következtében újra nyitják a konstrukciót. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja új szakasszal került kiegészítésre, így a támogatási kérelmek benyújtására a hetedik szakasz keretében, 2022. november 17. – 2022. november 30. között lesz lehetőség.

Műanyag-újrahasznosító üzemet adtak át Herenden

Újrahasznosító üzemet adták át a herendi Jágerparkban, az új üzemben mezőgazdasági műanyaghulladékból állítanak elő granulátumot, amely mezőgazdasági műanyag termékek gyártásához szolgál alapanyagaként.

Fagyveszélyes éjszakák után enyhülés és újabb kiadós csapadék

Az elmúlt hetek bőséges csapadékának hatására országszerte megszűnt a mezőgazdasági aszály az országban. A frissen kelt repcére, az őszi kalászosok vetésére és a jó magágy előkészítéséhez ez nélkülözhetetlen volt. A péntek és a szombat helyenként még fagyveszélyes hajnalokat hoz, majd a hét végétől, a délnyugatira forduló áramlással felmelegedés és újabb országos csapadék valószínű.

Hogyan tovább sertéstenyésztés?

Az elmúlt 7-8 hónapban sok szó esett a sertéságazat problémáiról. A tűzoltásra szánt intézkedések azonban nem tudták eloltani a tüzet. Ennek egyik oka a külső körülmények évtizedek óta nem látott kedvezőtlen együttállása, a másik pedig a strukturális változások bekövetkeztének hiánya.

Tíz év alatt megtízszereződött a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások állománya

A díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások népszerűségét jól jellemzi, hogy tíz évvel ezelőtt még másfél milliárd forint alatt maradt a teljes állománydíjuk, tavaly pedig már jóval tizenöt milliárd fölé nőtt – tudtuk meg Lambert Gábortól, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetőjétől.

A kormány elkötelezett a dróntechnológia sikere iránt

A kormány elkötelezett abban, hogy Magyarország sikerrel alkalmazza a dróntechnológiát, a rendelkezésre álló eszközökkel ösztönzi az elterjedést - mondta Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) parlamenti államtitkára a 4. Drón Konferencia és Expo megnyitóján Budapesten.

Magyarországon biztosított a lakosság jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel történő ellátása

Fontos szem előtt tartani, hogy az élelmiszerek iránti kereslet viszonylag rugalmatlan, a mindennapi betevőre mindig szükség lesz, ezért az ágazatba való körültekintő befektetés, az értékteremtő beruházás mindig megtérül - mondta Nagy István agrárminiszter a 15. Business Days konferencián, kedden, Tapolcán.