Back to top

Fiatal ültetvény gondozása

A szőlőültetvény élettartamát döntően meghatározza a telepítés előkészítése, kivitelezése, és az első négy évben, vagyis a nem termő szakaszban, a fiatal szőlő ápolásának gondossága. Ebben a kezdeti időszakban alakítjuk ki a tőkeformát, pótoljuk a hiányokat és próbálunk homogén, egységes, jó erőnlétű ültetvényt kialakítani.

Az új telepítéseknél elsősorban a tőkekialakításon van a hangsúly, és ez nemcsak a metszést jelenti, hanem ide kell sorolni a metszést kiegészítő műveleteket, a lekötözést, harmatgyökerezést is. Minthogy a metszéssel alapozzuk meg a jövőbeni termelést, jelen esetben a tőkeformát, ezért rendkívül fontos minden mozzanata. Az lenne az előnyös, ha ezt a munkafolyamatot hozzáértő szakember végezné, az ideális pedig az, ha maga a szakértelemmel rendelkező tulajdonos, aki minden egyes tőkét egyedileg kezel. Ez azonban sok tényezőtől függ, melyek között szerepel az eltelepített terület nagysága, a rendelkezésre álló munkaerő, és nem utolsósorban a szakértelem megléte vagy hiánya.

Az első években végzett munkák minősége, a szakszerűtlenségek, hiányosságok az ültetvény teljes időtartamára kihatnak, a következő években már nehezen korrigálhatók és a tőkék idő előtti elöregedéséhez vezetnek.

A tőkekialakítás évenkénti tennivalóit meghatározza a fiatal tőkék fejlettségi állapota, erőnléte, amely az ültetvény indításának a függvénye. A szakszerűen előkészített és kivitelezett telepítés eredménye már az ültetés utáni első vegetációs teljesítményen érzékelhető. A jól indított telepítés hajtásai az első év végére elérhetik a 1,5-2 m-es hosszúságot is. Arra kell törekedni, hogy az ültetvényben már a második évben nagy biztonsággal megkezdhessük a törzsnevelést.

A tőkék alakítása független attól, hogy az ültetvény saját gyökerű szaporítóanyaggal vagy oltvánnyal létesült, és attól is, hogy milyen támaszrendszer kerül a tőkéhez (karós, huzalos). Azonban mindegyik tőkeművelésmódra vonatkozik, hogy az első évben ne korlátozzuk a fiatal tőkék lombfelületét (hajtásválogatás, hajtásvisszavágás). Minél nagyobb lombfelület alakul ki ugyanis, annál intenzívebb lesz a gyökerek fejlődése, és a fás részekben felhalmozódó tartalék-táp­anyagok mennyisége is több lehet.

A fakadó hajtásokat lazán kell rögzíteni a támaszhoz, egyrészt az egyenes törzs kialakítása, másrészt a sérülések elkerülése végett.

Ehhez alkalmas a rugalmas műanyag szalag vagy cső, amely nem nő bele a hajtásba. De szóba jöhetnek lebomló kötözőanyagok is.

Növekedési hengerrel megóvhatjuk a sérüléstől a fiatal szőlőt
Növekedési hengerrel megóvhatjuk a sérüléstől a fiatal szőlőt
A törzsnek rendszerint már a telepítés évében kiválasztunk egy hajtást, amelyet karóhoz kötözünk, a kacsokat és a hónaljhajtásokat a nyár folyamán eltávolítjuk, vigyázva arra, hogy ne okozzunk sérülést a hajtásokon. Hajtásválogatást nem végzünk annak érdekében, hogy minél nagyobb gyökértömeg képződjön. A telepítést követő évben a metszéskor már a kiválasztott törzs­magasságban fogjuk visszavágni. A törzsmagasság a tőkeművelésmódtól függ.

A tőkeforma kialakítása szempontjából előnyös a rövid ízközű elfásodott hajtás. Minél rövidebb az internódium, annál pontosabban lehet tőkefejet kialakítani abban a magasságban, amit elterveztünk.

Fontos, hogy jól beérett, kedvező fa-bél arányú vesszőt vágjunk vissza, mert ezek ellenállóbbak a téli fagyokkal és a fás részeket károsító gombákkal szemben.

A telepítés évében nincs termés, ezért a hajtásnövekedés hosszabb ideig tart, ha a környezeti feltételek is kedvezőek. A hajtások beérése rendszerint az alapi részen kezdődik, ebből következik, hogy a felső részek beéretlen hajtásrészeit kell visszavágni, egészen az egyenletesen beérett részekig. Ha túl erős a növekedés, ami lehet a túlzott nitrogénellátás, vagy késői öntözés eredménye is, a fajta genetikai tulajdonságain túl, a vesszőbeérés is rosszabb, a betegségre való érzékenység is nő. Az is gyakori jelenség, hogy a fagyok először a be nem érett hajtásokat károsítják. Az ilyen hajtások kiszáradnak és elhalnak. A hajtások beérését egy szeptember közepén–végén történő rezes permetezéssel elősegíthetjük. Ha viszont nincs elég beérett vesszőrész, akkor célszerű a beérett részig vagy egészen két rügyig visszavágni, és két menetben kinevelni a törzset.

Ne hagyjuk meg a tőkén a harmatgyökereket
Ne hagyjuk meg a tőkén a harmatgyökereket

Irányadóként fogadhatjuk el azt is, hogy az alakítás ideje alatt a rövid metszésekkel (1-2 világos rügy) erősítjük a tőkéket. Ezt kell tennünk minden olyan esetben, amikor a tőkék valamilyen ok miatt visszamaradnak fejlődésükben. Az erősítésre szoruló tőkék kialakítása 1-2 évet csúszhat.

A visszavágásnak megvan az az előnye, hogy a szőlő a második évben intenzívebben növekszik, és május-júniusban már felkötözhető. A talajszint közeléből feltörő hajtás viszont nagyobb odafigyelést igényel, mivel egyrészt fiatalabb, mint a többi, ebből következik, hogy sérülékenyebb is. Az alsó hajtások sokszor károsodnak nyúlrágástól, mechanikai sérülésektől és késői fagyoktól, és a felkötözésük is nehézkesebb.

A visszavágás elkerülhetetlen a sérült (jégvert), megbetegedett vagy gyengén fejlett növények esetében. Ha az új telepítést öntözik, akkor legkésőbb augusztusban le kell állítani ahhoz, hogy visszafogjuk a növekedést, és elősegítsük a vesszők beérését. Mélyrétegű, jó vízgazdálkodású talajokon a vegetáció folyamán rövid ideig tartó zöldítéssel, vagy nyár végi sekély műveléssel ellensúlyozni lehet az erőteljes növekedést.

A nitrogén-hasznosíthatóság szorosan összefügg a vízellátással, illetve a talajműveléssel.

A fiatal szőlő körül tartsuk gyommentesen a talajt
A fiatal szőlő körül tartsuk gyommentesen a talajt
Mindkettő befolyásolja a zöldtömeg-képződést, ezért ajánlatos ősszel – a jobb tápanyag- és vízellátás érdekében – a zöld takarónövényzetet egészen tavaszig a talajon tartani. A fölösleges tápanyagokat a zöld takarónövényzet felveszi, ezáltal elkerülhető a nitrogéntúlsúly. Arra azonban ügyeljünk, hogy a védő-, illetve takarónövények ne legyenek a fiatal szőlő versenytársai.

A vegetációs időszakban a fiatal szőlőnek táplálékkonkurenciát jelenthetnek a gyomok, a tövek körül kézi kapálással el kell távolítani.

A sorközökben hagyhatunk alacsony takarónövényzetet, ez előnyös lehet a szélsőséges csapadékviszonyok mellett,

hiszen az ültetvény ilyenkor még teljesen kitett az elemek hatásának, a szél és az eső elhordhatja a felső talajréteget, illetve beboríthatja vele a lejtő alján a fiatal növényeket. Előnyös, ha mulcsozni tudjuk ebben az érzékeny szakaszban az ültetvényt: szalmával, növényi nyesedékkel a talaj vízháztartása is kedvezőbb lesz általa. A fiatal növények védelmére és a munkák megkönnyítésére növekedési hengereket alkalmazhatunk a gyenge tőkéknél a második évben, de akár már a telepítés évében is gyorsíthatjuk a növekedést a hengerek kihelyezésével.

A késői fagyok esetén a henger védelmet jelent a friss hajtásoknak.

A második év legfontosabb munkája a hiányzó tőkék pótlása. Azokat a gyökeres dugványokat és gyökeres oltványokat, amelyek nem eredtek meg, tenyészedényes dugvánnyal, illetve tenyészedényes oltvánnyal nyáron (június vége, július, esetleg augusztus) pótoljuk. A pótlásokat bőségesen beöntözzük, később szükség szerint megismételjük az öntözést. Ezzel a módszerrel az ültetvény beállottsága a tenyészidő végére elérheti a 100%-ot. Ha nem így pótolunk, akkor a pótlást az első év őszén, vagy a második év tavaszán jól fejlett, válogatott gyökeres ültetési anyaggal végezzük.

Ha jól indítottuk a szőlőt, az első évben 1,5-2 méteres hajtások fejlődnek
Ha jól indítottuk a szőlőt, az első évben 1,5-2 méteres hajtások fejlődnek

A harmadik évben felnövő vesszőt már elvezetjük a támrendszeren a művelésmódnak megfelelően. Ha erős növekedési erély jellemzi a fajtát, akkor ebben a korban már válogatni kell a hajtásokat, csonkázni kell a termő ültetvényekkel egyidejűleg, hogy ne árnyékolja le önmagát.

A harmadik és a negyedik évben, amikor a tőkeművelésmód már majdnem teljesen kialakult, az első termés is megmutatkozik.

A tőke erősségétől függően döntsük el, hogy mennyi rügyet hagyjunk rajta, azaz hogyan és mennyire terheljük. Elsődleges a vitalitás megtartása, a termésmennyiség ekkor még alárendelt szereppel bír. Ha mégis észleljük a túlterhelés jeleit, zöldszürettel, fürtritkítással még korrigálhatunk. A túlterhelt tőke a következő évben csökött hajtásokat hoz, gyakran klorózisos tünetekkel. Ezen kívül a túlterhelt tőke a betegségekre is fokozottan érzékennyé válik, hamarabb kimerül, elöregszik, tehát az ültetvény élettartama csökken.

Dr. Németh Krisztina

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fűszerpaprika a fóliasátrakban

Az őrléshez nélkülözhetetlen elektromos áram drágulása, a munkaerőhiány, a környezeti feltételek és a vásárlói szokások megváltozása a fűszerpaprika-termesztés átalakulását eredményezi. A szabadföldi termesztés biztonsága romlik, emiatt mind többen termesztik fóliasátorban, és kísérleti jelleggel már kőzetgyapotra is ültetik.

A hideg elviszi a banántermés nagy részét

Az ecuadori banántermelők komoly kihívásokkal küzdenek, mivel az ottani hideg időjárás miatt mintegy negyedével kevesebb banán termett, néhány ültetvény pedig növény-­egészségügyi karantén alatt áll.

A világ jelenlegi legnagyobb vertikális farmját építették föl Dubajban

Az új vertikális farm épületében évente közel 1 millió kilogramm zöldséget fognak termelni egy olyan országban, amely jelenleg szinte az összes élelmiszert importálja.

Ne dobja el a banánhéjat, készítsen belőle sütit!

A banánhéjnak nem feltétlenül a szemetesben vagy a komposztban van a helye. Egyre többször kerülnek az emberek tányárjéra. A "pulled peel" szendvicsekben például a sertéshúst helyettesítik vele, de egyébiránt a "bacon"-t is pótolhatjuk ezzel.

Hollandiában és Olaszországban is annyiba kerül a hagyma termesztése, mint nálunk

Európában országoktól függetlenül körülbelül azonos, 8000 euró a vöröshagyma termesztési költsége, amíg a termést a földön a pótkocsira rakják. Legföljebb a költségnemek aránya tér el a termőhelyi, gazdasági adottságok miatt. A termelői árak, de még az áruházak is árrése is hasonló, tudtuk meg Varga Istvántól, a FruitVeB alelnökétől, a szabadszállási Róna Szövetkezet kertészeti ágazatvezetőjétől.

Magyar egynyári virágfajták értékelése

A csemői Marosi Díszfaiskola évek óta foglalkozik Dr. Kováts Zoltán dísznövény nemesítő szakmai örökségének fenntartásával. A híres nemesítő virágfajtáinak magtermesztésével, a fajták szelektálásával és egyöntetűvé tételével arra törekednek, hogy mind több település virágágyi kiültetésében helyet kapjanak a hazai klímára nemesített, kíváló díszítő értékű növények.

A holland paradicsomtermesztők támogatást kérnek

Egy tavaszi szakmai felmérés szerint a holland üvegházas kertészek többsége gázzal fűt, és az energiaválság olyannyira súlyosan érinti őket, hogy 40%-uk kénytelen ideiglenesen vagy véglegesen felhagyni a tevékenységével. A nehéz helyzetben a kormány támogatását kérik, tudtuk meg Pápai Edittől, a Hágában dolgozó külgazdasági attasétól.

Az Ikea és az Infarm együtt termesztenek egészséges növényeket

Az IKEA három németországi bútorüzletben teszteli az Infarm vertikális farmjait. Céjuk az, hogy a vásárlóit és az alkalmazottait egészségesebb és fenntarthatóbb életvitelre inspirálják.

Kiégett a fű? Van megoldás

A gyepnek szükséges a rendszeres vízellátás, ami most nem volt adott azokon a helyeken, ahol nem volt kiépített öntözőrendszer. Az aszály miatt sok helyen teljesen kiégett a fű. Jön a kora őszi időszak, ekkor még helyrehozhatjuk a kert gyepfelületét.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.