Back to top

Megújult az esztergomi Strázsa-hegy tanösvény

Nemzeti örökségünk, az ország területének mintegy harmadát kitevő védett természeti területeink értékeinek megőrzése érdekében az elmúlt több mint 10 évben Magyarország soha nem látott mértékben valósított meg természetvédelmi beruházásokat – mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Esztergomban, szerdán.

Rácz András kiemelte, ahhoz, hogy hazánk értékeit széles körben megismerhesse a nagyközönség, biztosítanunk kell állapotuk megőrzését, mely folyamatos munkát igényel. Az elmúlt évtizedben hazánk tíz nemzeti park igazgatósága 85 milliárd forint értékű forrást használt fel természetvédelmi fejlesztésekre. Ebből 336 beruházást valósítottak meg az ország teljes területén, melynek köszönhetően 300 ezer hektáron javulhatott a természeti környezet állapota. Jó példa erre a Strázsa-hegy – fogalmazott.

Az államtitkár részletesen kitért arra, hogy a szennyezéssel érintett területet már a Monarchia idején katonai gyakorlatokra használták. 1956-ig a magyar honvédség, ezután a szovjet katonák gyakorlótere volt.

vtf_8470.jpg

Fotó: Vermes Tibor
A most átadott projekt célja a szennyezettség megszüntetése volt, ezzel megelőzve annak esetleges továbbterjedését. A megvalósítás során a régi üzemanyagtároló területén található szénhidrogénnel szennyezett talaj, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Strázsa-hegyi bemutató központja mellett található, régen harckocsi úsztató, ma vizes élőhely bemutatására szolgáló tavak szennyezett iszapjának kármentesítése valósult meg.

Rácz András hangsúlyozta, a felújított tanösvény része annak az összesen 34 ökoturisztikai létesítménynek, ami gazdagítja a nemzeti park élménytárát. Napjainkban az emberek igénylik az aktív kikapcsolódást, kerékpáros túraútvonalakat, barlangokat járnak be, ennek keretében ismerkednek hazánk természeti kincseivel, élővilágával. A Kis-Strázsa-hegyen vezető tanösvény is ilyen népszerű kirándulóhely.

Jelen rendezvény keretében átadott, 2 LIFE projektből közösen helyreállított tanösvény, szakvezetéssel kiegészített túráival, kiváló bemutatóhelyként szolgál a látogatók számára.

A nemzeti park igazgatóság vagyonkezelésében lévő esztergomi gyepek természetvédelmi kezelését cikta és cigája juh állomány legeltetésével oldják meg, azonban a hatékonyság növeléséhez a legeltetést szükséges gépi kezeléssel is kiegészíteni az inváziós fajok elterjedésének vagy a cserjésedés megakadályozásának érdekében. Egy további most zárult projekt keretében a kezelési infrastruktúra biztosításának részeként, a gépi kaszálási rendszer kialakításához mezőgazdasági gépek beszerzése valósult meg – tette hozzá az államtitkár.

vtf_8529.jpg

Fotó: Vermes Tibor

Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója beszédében elmondta, több projekt együttes eredményeként sikerült ezen kiemelt értékekkel rendelkező területet ismét a természetvédelem szolgálatába állítani. Hozzátette, a területen megtörtént a kármentesítés, gépek beszerzése, illetve a tanösvény felújítása az Agrárminisztérium szakmai támogatásával, a nemzeti park munkatársai, az illetékes hatóságok és önkéntesek részvételével.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Még kedvezőbbé válnak a támogatott agrárhitelek

A hitelmoratórium mellett a további kedvező kamatozású hitelek is megoldást jelenthetnek az önhibájukon kívül bajba került agrárvállalkozások likviditási gondjaira.

A mini arborétumok szerepe a klímavédelemben

Egy forró, szélcsendes napon a lombos fák közelében akár 10-15 °C-kal hűvösebb lehet, mint egy napsütésnek jobban kitett városi területen. A fák kulcsszerepet játszanak a hőstressz megelőzésében és a klímabarát, élhetőbb városok kialakításában. Világszerte számos helyen vizsgálják a lombos fák klímavédelemben betöltött szerepét.

Hollandiától Mezőmadarasig - Az egész több, mint a részek összege

Nincs általánosan érvényes vidékfejlesztés. Minél közelebbről szemléljük az adott térséget, annál inkább látható, hogy egyedi problémák megoldására van szükség. Az emberre és a közösségre kell fókuszálni. Erről és nemzetközi tapasztalatairól is beszélt az MMG Direkt adásában dr. Goda Pál agrárközgazdász, vidékfejlesztési kutató, a Széchenyi István Egyetem oktatója és az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója.

Ötven hektárnyi ősgyep és nádas égett le

Ősgyep és nádas égett mintegy ötven hektárnyi természetvédelmi területen, Átány közelében - közölte a Heves megyei katasztrófavédelmi szóvivő kedden az MTI-vel.

Külföldi laboratóriumokba küldik az Odera folyóból vett mintákat

Külföldi laboratóriumi vizsgálatra küldik a halpusztulás sújtotta Odera folyóból vett vízmintákat - közölte kedden a lengyel környezetvédelmi felügyelet (GIOS).

Megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter

Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása - erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István tárcavezető. Az állami erdőkre vonatkozóan megjelent miniszteri utasítás egyértelműen cáfolja a sajtóban megjelent hamis feltételezéseket.

EIT Food Accelerator Network - induló agrár cégek gyorsítója

Az EIT Food bejelentette azt a 61 agrárélelmiszeripari startup-ot, amelyeket kiválasztottak, hogy csatlakozzanak az EIT Food Acceleration Network (EIT FAN) 2022-höz. A kiválasztott induló projektek és vállalkozások ipari kapcsolatokra, befektetési lehetőségekre, programozásra és erőforrásokra tehetnek szert céljaik elérése és növekedésük felgyorsítása érdekében.

A változatos nagylevelű hárs

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Elsősorban azokat a fajokat helyezik előtérbe, amelyeknek erdészeti jelentősége is van, de az utóbbi időszakban elterelődött róluk a figyelem. A novemberi online szavazáson a három jelölt közül kedvelt díszfáink egyike, a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) kapta a legtöbb voksot, így az akár több száz évig is élő, jól mézelő faj lett 2022 fája.

A halgazdaságokban is fogy a víz

Az aszály miatt a halastavak vízszintje is kritikus. A gyorsan felmelegedő vízben könnyen alakul ki oxigénhiány, de a halak táplálékforrása is fogytán van. Állami segítség nélkül pedig sok halgazdaságot a csőd fenyeget.

Vízmegtartó gyakorlatok támogatásához lehet majd pályázni

A 2023-tól induló új agrártámogatási időszakra újabb és hatékonyabb eszközöket tervezett meg az Agrárminisztérium (AM) a mezőgazdasági termelők vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának ösztönzésére, de ugyanilyen fontos a saját termelői önérdek felismerése és nyitottság a megfelelő agrotechnikai eszközök alkalmazására - közölte az agrártárca hétfőn az MTI-vel.