Back to top

Biztosított az ország búzaellátása

Az Aratási Koordinációs Bizottság július 8-án tartott ülésének eredményét Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke ismertette az Agrárminisztérium sajtótájékoztatóján.

Javában zajlanak az aratási munkák: az őszi árpa betakarítása befejeződött, míg az őszi búza és a repce teljes vetésterületének az egyharmadát takarították be a gazdák.  

Az államtitkár elmondta, az aszályok óriási károkat okoztak a növénykultúrákban, különösképp igaz ez a Dunától keletre eső területekre. Ennek eredményeként az előző évekhez képest jóval gyengébb termésmennyiség várható.

Összességében a jelenlegi időszakban 1,6 millió hektáron zajlanak a betakarítási munkák, amelyből a búza 932 ezer hektárt, az árpa 313 ezer hektárt, a repce pedig 205 ezer hektárt tesz ki.

Az államtitkár kiemelte, a gazdálkodók eddig 322 ezer hektárra kiterjedő aszálykárt jelentettek be, ennek jelentős része az őszi búzát, térség szintjén főként az alföldi régiót érinti. Feldman Zsolt azonban további kárbejelentéseket prognosztizált – a termelők a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket november 30-áig nyújthatják be.

Az eddigi betakarítási eredményeket összesítve elmondta, őszi árpa esetében 1,4 millió tonnás össztermés várható, 4,5 tonna/hektár átlaghozammal, de a hozamadatokban jelentős eltérés mutatkozik a keleti és a nyugati országrész között.

A repce egyharmados betakarításánál az látható, hogy idén jó, ha összességében a 400 ezer tonnás termésmennyiség elérhető. Jelenlegi betakarítás 1,9 tonna/hektár átlaghozamnál tart. Ez az eredmény, az előző évhez képest, lényegében egy 40-50 százalékkal alacsonyabb terméseredményt feltételez a betakarítás végére.

Az őszi búza betakarítása jelenleg a vetésterület egyharmadánál tart. Eddig a betakarítási eredmények 3,6 tonna/hektár termésátlagot produkáltak. A Dunántúlon még nem kezdődtek meg az aratási munkálatok, de várhatóan az ott végzett betakarítással együtt 4 millió tonna alatti össztermésmennyiség várható – mindez az elmúlt öt év átlagával számolva egyharmaddal alacsonyabb.

Fotó: Vermes Tibor

Feldman Zsolt kihangsúlyozta, a jelenlegi eredmények ismeretében ez a búzamennyiség a hazai felhasználást (2,5 millió tonna) kielégíti, ugyanakkor várhatóan mindössze 1 millió tonna alatti exportárualap képződik az idén, ami egy rendkívül feszített piacot eredményez.

Az Agrárminisztérium folyamatosan monitorozza a gabonakivitelt, ami a haza ellátás érdekében elengedhetetlen.

Petőházi Tamás kiemelte, az elmúlt években is érezhető volt már a klímaváltozás kedvezőtlen hatása. Idén a májusi esők hiánya és a nyári kánikulák miatt az ország keleti része felperzselődött, és várhatóan az elkövetkező években is hasonló időjárási körülmények között kell a gazdáknak helytállnia. „Emiatt a jövőben át kell gondolni a szántóföldi növénytermesztés stratégiáját” – véli a szövetség elnöke.

A magas gabonaárakra kitérve ismertette, a jelenlegi árak egy 3 éves, többlépcsős folyamat eredményei. Első ilyen lépés Kínában az afrikai sertéspestis felszámolása utáni mintegy 3000 sertéstelep visszatelepítése volt, ami jelentős mértékű árufelvásárlást eredményezett, kiszipolyozva ezzel a piacot. A második tényező a koronavírus-járvány időszakában megélénkülő nyersanyag-felvásárlás a nemzetállamok részéről, mindezt pedig közel 60 százalékos árelemelkedéssel tetézi a februárban kirobbant háború.

Ehhez hozzáfűzve Petőházi Tamás kiemelte, az aszály nem befolyásolt eddig az árakon, ugyanakkor az idei év eddigi terméseredményeit figyelembe véve, megközelítőleg majdnem 200 ezer forint veszteséget könyvelhetnek el a gazdák hektáronként – főként az ország keleti részében gazdálkodók.

Ez akár azt is sejtetheti, hogy ez a vesztség a későbbiekben begyűrűzik az eddig is magas gabonaárakba.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Apró halak lakathatják jól az éhező népeket

A kutatók szerint az olyan apró halfajok, mint a hering, a szardínia és a szardella, a legolcsóbb tápláló tengeri élelmiszer számos alacsony és közepes jövedelmű országban, és gyakran nagy mennyiségben fogják ki őket a szegényebb, alultápláltsággal küzdő nemzetek vizeiben.

A siker kulcsa és a túlélés záloga: innováció

Idén 31. alkalommal hirdették meg a Magyar Innovációs Nagydíjat és a hozzá tartozó kiegészítő díjakat azon vállalkozások számára, amelyek piacképes új termékeket, illetve szolgáltatásokat fejlesztenek ki.

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

A globális élelmiszerárak változatlanok

Gyakorlatilag nem változtak az élelmiszerek világpiaci árai novemberben októberhez képest.

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.

A KAP II. pillére szerinti vidéki együttműködések különböző formái

Az együttműködések támogatásának egyik általános célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre és közös projektek megvalósítására. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére, valamint a közeli és a távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Házak szigetelése gyékénnyel, hínárral…

A phys.org több cikkben is foglalkozott az épületszigetelések újszerű, környezetverát lehetőségeivel. Az energia egyre drágább, így az energiapazarló épületek szigetelése igen sürgetővé vált, amit természetes anyagokkal is meg lehet oldani.

Csökkent a kiskereskedelemben az élelmiszerek forgalma

Októberben 0,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az egy évvel korábbihoz képest - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Elindult az idei téli szezonális ellenőrzés az élelmiszerláncban

Idén december 5-18. között rendelte el a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Az egész országra kiterjedő kéthetes ellenőrzéssorozat idején a szakemberek fokozott jelenléte várható az élelmiszerlánc minden területén.