Érdemes követni a molyok rajzását - Növényorvos a közterületen

Csillognak a virágzó hársfák levelei a levéltetvek váladékától. A virágzó fákon, dísznövényeken és akkor is, ha virágzó gyomok találhatók a fasorok alatt vagy az ágyásokban, csak a méhekre nem jelölésköteles vagy a méhekre mérsékelten veszélyes kategóriába tartozó rovarölő szereket használhatunk. Ez utóbbi esetben legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával lehet megkezdeni és legkésőbb 23 óráig be kell fejezni a permetezést a méhek védelmében. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha már nincsenek a növényeken a tetvek és az amerikai lepkekabócák, de a cukros váladékuktól, a mézharmattól még szennyezettek a levelek. A méhek ugyanis ezt is nyalogatják, erre is repülnek.

Megindult a vadgesztenyelevél-aknázómoly második nemzedékének rajzása. A védekezés indítását és a permetlé- kombináció összeállítását bízzuk a növényorvosokra. A rovarölő(k) mellé már érdemes lisztharmat elleni gombaölőket, esetleg lombtrágyákat is adagolni a permetlébe. A Kertészet és Szőlészet 21. számában szereplő, május 11-én fotózott, védetlen fa levele május 24-én már így nézett ki, ahogy a fotón látszik.

Az országos csapdahálózatunk mérési adataival hetente frissítjük a rajzási táblázatunkat, érdemes követni a molyok rajzását.

Időben és térben is szélsőséges az időjárásunk. Hol vannak már a népi megfigyelések a májusi esőről vagy a Medárd- napi csapadékról? Valószínűleg ennek a hatását látjuk idén a platán-csipkéspoloska országos elterjedtségében is. Budapesten nem látom súlyosnak a fertőzést, míg Cigány Zoltán kollégám Kecskeméten már június 10-én kb. 250 lárvát és imágót számolt meg egyetlen levél fonákán. A lisztharmat mindenhol nagy erővel indította az évet, foltos és torz platánlevelek jelzik az útját.

A tölgyeknek „saját” lisztharmatuk és csipkéspoloskájuk van. A védekezés elve, sőt még az alkalmazandó növényvédő szerek is megegyeznek azonban a platánoknál ajánlottakkal (olajos lemosás és nyári permetezés).

Az esővel és a meleggel felgyorsult a gyomok fejlődése is. A lakosság és a hatóság érdeklődésének a középpontjában továbbra is a parlagfű áll. Néhány éve módosult a 2008. évi XLVI. törvény. A 17. § 4. pontja szerint a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Tehát – eltérően a korábbi előírással – már június 30. előtt sem engedik meg a bimbós parlagfű jelenlétét a közterületeken sem.

Az arankafajok elleni további kötelezettségekről a 3. § még részletesebben fogalmaz. A hatóság szankcionálási eljárása hasonlít a parlagfű esetében alkalmazottal. Kitolódott a gyom életciklusa, június elejétől október végéig figyelni és irtani kell. A folyamatosan virágzó és a magját folyamatosan hullató arankát csak rendszeres ellenőrzéssel és a fertőzés esetén azonnali vegyszeres gyomirtással, kapálással, égetéssel stb. lehet eredményesen gyéríteni.

Zsigó György

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara