0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A minőségnek van piaca

Nagy Gáborné azt tapasztalja, a méhészet nem jövedelmez rosszul, csak fontos hozzá, hogy a lehető legjobb minőségű méz kerüljön a vásárlókhoz, és a bizalmuk megtartásának is ez az egyik záloga.

A sárvári termelő fogalmazott így, amikor hivatásáról kérdeztük. Hozzátette: fontosnak tartja, hogy ne csak a felnőttekkel, hanem a gyerekekkel is megismertessék a méz jótékony hatásait, és ő rendszeresen kóstoltat ennek érdekében.

– Édesapám 1992-ben kezdett el méhészkedni, aztán egészségügyi állapota miatt egyszer csak szólt nekünk, hogy most már mi folytassuk a tevékenységét – idézte fel a kezdeteket Nagy Gáborné. A párjával közösen átvették a munkák nagy részét, ám édesapja nem tudott felhagyni a méhészkedéssel, inkább még mindig besegít. – Nyolcvan méhcsaládunk van, és ekkora „közösséggel” már bőven van tennivaló. Meglehetősen sok időt vesznek igénybe, már csak azért is, mert vándorlunk, mindig ott vagyunk, ahol az éppen virágzó virágokból gyűjteni tudnak a méhek.

Jánossomorja és Velem környéke a fő területünk, de sok másik településre is elvisszük a családokat, hogy gesztenyéről, repcéről és akácról is gyűjtsenek.

A méz mellett virágporral is foglalkozunk. A méhészet egyébként nem könnyű, nem gond nélküli mesterség, sok rizikó jár vele. Az egyik nagy probléma, hogy betegségek és növényvédelmi permetezések egyaránt tizedelik a méheket, de persze ott van még az időjárás is; nemcsak nagy meglepetést, hanem nagy gondot is tud okozni. Sokan mondják, hogy már nem éri meg az egész, nem érdemes méhészkedni. Szerintem viszont ez nem igaz. A méhészkedés jövedelmez – ha az ember minőséget állít elő, amihez odafigyelés, precizitás kell. Fontos továbbá, hogy ne kereskedőnek adja el a mézet és a többi terméket az ember, aprópénzért, hanem saját maga értékesítse őket. Ez nyilvánvalóan több munkával jár, de szerintem megéri fáradságot. Mi több piacon is jelen vagyunk, és az emberek keresik és vásárolják a mézet – feltéve, hogy minőségi.

Gyakran hallani, hogy sok a hamis és a kevert méz. Erről mi a véleménye? Milyen a jó méz?

– Ha röviden akarok fogalmazni, akkor annyit mondok, a jó méznek egyértelműen a tisztaság a titka. Ide kívánkozik, hogy a magyar méz világhírű, mindent meg kellene tenni, hogy ez így is maradjon.

A piacokon egyszerű a helyzet: mivel az árusok személyesen találkoznak a vevőkkel, így a bizalomra épül az adásvétel.

Aki egyszer olyan mézet vett, ami ízlett neki, az biztosan visszamegy az árushoz. Nekem rengeteg visszajáró vásárlóm van. Az arcomat és a becsületemet adom a munkámhoz, a mézemhez.

Milyen a jó méz? Szerintem a mézre nem lehet rosszat mondani, egyetlen rossz szót sem, csodálatos anyag. Ennek ellenére még mindig sokszor el kell magyaráznom az embereknek, hogy a méz kristályosodása természetes folyamat, nem amiatt van, hogy cukortartalmú hamisítvány volna. A cukortól épp hogy híggá válik a méz, főként ha hideg helyen tárolják. Mégis rengetegen úgy hiszik. Pedig éppen attól kell tartani, amikor híg. Szóval, elmondjuk ezt az embereknek, a gyerekeknek, hogy megjegyezzék, és máskor ennek tudatában álljanak neki mézet vásárolni. Persze, azzal jár mindenki a legjobban, ha közvetlenül termelőtől vásárolnak mézet, vagy bármilyen más méhészeti terméket.

Milyen a piac?

– Egyre többen keresik a mézet, egyre több a fogyasztó, és örülök neki. Viszont a méhek méztermelése hullámzó. Amikor gyerek voltam, édesapámmal tíz-tizenkét hordó akácmézet is kipörgettünk.

Manapság ugyanannyi munkával fele annyi a méz. Már nincs annyi nektár, ezért kevesebb a méz.

Igény legalább van rá. Sajnos az is igaz, hogy egyre több a pollenérzékeny, aki nem fogyaszthat mézet. A korábbi években még jobbára külföldiek vásárolták a mézemet, de ma már a magyarok is egyre többen keresik, veszik, eszik, és úgy gondolom, ez a tendencia tovább erősödik – a méhészek nagy örömére. Kétségtelen számomra, hogy a méz egyre népszerűbb: ha jó a minősége, van piaca is.

A vásárlóknak tudniuk kell, hogy a méz mennyire egészséges, milyen jótékony hatásai vannak. Nagy Gáborné szerint ezért is fontos, hogy óvodákban, iskolákban kóstoltatásokat, úgynevezett mézes reggeliket tartsanak. Ezeket imádják a gyerekek, ahogy persze a mézeket is. Lényeges az is, hogy – főleg az idősebbek – az ízek és a hatások mellett a mézfajták között is különbséget tudjanak tenni. Ezen tudás ismeretében a felnőttek azt is eldönthetik, hogy az egészségügyi állapotuk javításához milyen mézre, méhészeti termékre lenne szükségük.

– A méz 80 százalékban szőlő- és gyümölcscukorból áll, 17 százaléka pedig víz. Ennek következtében rendkívül gyorsan felszívódik a bélben.

Vértisztító hatása felfrissíti, fiatalítja a szervezetet. Kiváló segítség nemcsak a fáradtság, hanem különböző betegségek leküzdésében is. A méhek átalakító tevékenységéhez használt enzim hatására a mézben baktériumellenes anyag keletkezik, így a baktériumokkal is felveszi a küzdelmet. Többféle vitamint is tartalmaz bár ezek előfordulásának mértéke erősen függ a pollentartalomtól. De számos ásványi anyag, például kalcium, réz, vas, mangán, cink, kálium is megtalálható benne. A méz jó édesítőszer. Bár kevésbé édesít, mint a cukor és a mesterséges édesítők, de jóval egészségesebb, mert természetesen édes, többféle cukorból áll, és rajtuk kívül számtalan hasznos anyag van benne. Értékes táplálék, mert egyszerű cukrai könnyen felszívódnak, szerves savai fokozzák az étvágyat, javítják az emésztést. Zamatanyagainak különböző összetétele miatt változatos ízeket biztosít sütés-főzésnél.

A tapasztalatok szerint az, aki mézet használ cukor helyett, rövid időn belül kevesebb édességet fogyaszt másoknál, mert szervezete nem kívánja az édességeket.

Tudom, hogy sokan esetleg mindebben más véleményen vannak, de érdemes utánaolvasni és átgondolni. Elárulom, hogy én magam csak mézet használok édesítésre, a kávémba például rendszerint repceméz kerül.

Tervezik az állomány növelését vagy más fejlesztést?

– Nem tervezünk növekedést. A nyolcvan méhcsalád épp elég tennivalót ad, főleg úgy, hogy mindketten munkahely mellett foglalkozunk velük. A párom végzi a méhészettel kapcsolatos munkákat, én inkább az értékesítést viszem. Értelemszerűen ez a piacozást is jelenti. Szerencsére apu mellett már a bátyám és a gyerekek is besegítenek.

A méhészkedés öröm. Úgy gondolom, aki szívvel-lélekkel dolgozik a szakmában, aki szereti a méheket, az addig méhészkedik, amíg csak bírja…

Forrás: Magyar Mezőgazdaság