Az elmúlt időszak tartós szárazsága és hőhulláma nemcsak a szántóföldi növényeket, hanem a gyümölcsfákat is megviselte. Egyre gyakoribb jelenség a lombozat lankadása – ami éjszakánként sem múlik el – és a terméshullás. A gyümölcsérés felgyorsult, és egyre több a napégés okozta sérülés a terméseken.
Általános jelenség a levéltetvek visszaszorulása, ami az extrém hőmérséklet és a légköri aszály következménye. Az egyéb rovarkártevők és az atkafélék szaporodását viszont kevésbé befolyásolja a jelenleg tapasztalható időjárás.
Almásokban továbbra is folyamatos és intenzív az almamolyok rajzása,
a csapdák most is 10-50 egyedet fognak hetente. Házikertekben a gyümölcshullás egy része a molyrágás következménye, mert itt magasabb a fertőzöttség, mint az üzemi ültetvényekben. Alacsony létszámmal ugyan, de az almalevél-aknázómoly is rajzik (heti 20-50 db), így fel kell készülni a védekezésre ezen kártevő ellen is. A lisztharmat- és varasodásfertőzés az időjárási szélsőségek miatt most alig változott, erősödésre csak a hőmérséklet csökkenése és csapadék esetén lehet számítani.
A keleti gyümölcsmoly rajzása ismét erősödik, a csapdák most heti 20-90 darabot fognak. Helyenként igen erős a zöld cserebogár rajzása, illetve az általa okozott levél- és gyümölcsrágás. Ez most a szőlő lombozatát, valamint az érő kajszit, meggyet, őszibarackot érinti. A rágás következtében máris erősödik a moníliás gyümölcsfertőzés és termésrothadás.
Meggyen és cseresznyén tovább terjednek a blumeriellás levélfoltosság tünetei, így
a szüret utáni lombvédelmet el kell kezdeni,
amivel egyben a sztigmina ellen is fellépünk. A szilvásokban egyre intenzívebbé válik a szilvamolyrajzás (35-45 db/hét), illetve a korábbi molyfertőzés miatt sok a moníliás gyümölcs. Az élettani eredetű terméshullás itt is megfigyelhető.
A szőlőültetvényekben az amerikai szőlőkabóca fejlődése zavartalan, a lárvák zöme jelenleg L2-L4 fejlettségű,
a védekezés indokokolt a fertőzött ültetvényekben.
A csapadékkal jobban ellátott tájegységekben a bogyókon is megjelentek a feketerothadás tünetei. A lisztharmat- és peronoszpórafertőzés érdemben csak a Dunántúl nyugati és déli szőlőültetvényeiben változott.
Részletes növényvédelmi előrejelzést olvashatnak a www.magyarnovenyorvos.hu honlapon.
