Back to top

A nyitvatermők kártevő atkái

Előszeretettel ültetnek különböző nyitvatermő növényeket (fenyők, tuják, ciprusok és társaik) városi parkokban, kertekben, sőt olyan zavart élőhelyeken is, mint az autópályák pihenői. Örökzöld jellegüknél fogva egész évben díszei lehetnek a környezetüknek, azonban rajtuk is jó néhány őshonos és behurcolt atkafaj él.

Negyvenöt év elteltével találták meg újra a mediterrán eredetű Cenopalpus lineola laposatkát
Negyvenöt év elteltével találták meg újra a mediterrán eredetű Cenopalpus lineola laposatkát
Leggyakrabban semmilyen utalás, nyom vagy kártétel nem jelzi a jelenlétüket, más esetekben jól látható, sőt súlyos károkat is okozhatnak ezek a fajok. Talán atkák élnek a legnagyobb fajszámban ezeken a növényeken. Számos őshonos fajukat találjuk meg, főleg az Oligonychus nemből, amelynek fajai (pl. a kimondottan fenyőféléken élő O. brevipilosus és O. kamaratus, vagy a más nyitvatermőket is fogyasztó O. ununguis és O. lagodechii) nagyon hasonlítanak egymásra, és elkülönítésük a szakemberek számára is komoly feladat.

Szerencsére kártételük minimális, sok esetben nem is lépi át az észlelési küszöböt. De ritkán más takácsatkanemek képviselőit is láthatjuk nyitvatermőinken, például a kevéssé ismert Eurytetranychus-fajokat.

Az őshonos fajok mellett két behurcolt, idegenhonos atka is él Magyarországon. Az Eotetranychus thujae itthoni azonosítása igen jelentős felfedezés volt, mert amikor Budapesten egy parkban ültetett fenyőről előkerült, az nemcsak az első hazai, hanem az első európai felbukkanása is volt. Aztán kiderült, hogy ezt az állatot hazánkban sokfelé széthurcolták, sokfelé előfordul. A közeli rokon, szintén behurcolt Eotetranychus libocedri csupán néhány apróságban (pl. a háti szőrök alakja) tér el tőle és kevésbé gyakori, eddig csupán Budapestről jelezték.

A Pentamerismus oregonensis és a P. juniperi elektronmikroszkóp alatt megkülönböztethető egymástól
A Pentamerismus oregonensis és a P. juniperi elektronmikroszkóp alatt megkülönböztethető egymástól
Mindkét faj első hazai előfordulása egyben az első európai előkerülést is jelentette, mert ezeket a nehezen azonosítható fajokat kevesen vizsgálják, és bár valószínűleg Európa több pontján is előfordulnak, valahogy eddig senki sem találta meg őket. Mivel a természetes terjedés esetükben Észak-Ame­rika és Európa között kizárható, feltételeznünk kell, hogy ezt a két takácsatkát szaporítóanyaggal hozták be Európába, majd hazánkba.

Jelenleg olyan nagy egyedszámban nem láthatók, ami megfigyelhető kártételhez vezetne, de felhívja a figyelmet arra, hogy más, kevésbé ismert vagy még rejtőzködő kártevők is megérkezhettek és bármikor komolyabban károsíthatnak.

Több laposatkafaj is él a nyitvatermőinken. A közkedvelt tuja-, boróka- és fenyőfajokon és -fajtákon nagyon gyakoriak az apró, vörös laposatkák, mint a Pentamerismus oregonensis és a Pentamerismus juniperi. A két faj közötti különbség elenyésző, csupán szakemberek által, nagy nagyításon látható, hogy eltér a háti szőreik száma és alakja.

Illusztráció
Illusztráció

A tiszafa a tujákhoz és a fenyőkhöz hasonlóan kedvelt növény a parkokban és kertekben. Mérgező mivolta miatt kevés növényevő atkafaj található rajta. Ilyen a hozzá alkalmazkodott laposatka, egy szintén apró, piros színű atka, a Pentamerismus taxi. A fenyőkön és tujákon élő rokon fajoktól eltérően ennek az atkának a szőrei aprók, tű alakúak, így mikroszkóp alatt könnyen elkülöníthető a másik két fajtól. Mindhárom lapos­atkafaj nagy egyedszámban lehet jelen a növényeken, de látványos károkozásukat még nem jegyezték fel.

A mérgező tiszafára specializálódott a Pentamerismus taxi
A mérgező tiszafára specializálódott a Pentamerismus taxi

Ezzel szemben a hazánkban is előforduló Cenopalpus lineola nagyon komoly károkat okoz a mediterrán területeken, az általa megtámadott fák elszáradnak és elpusztulnak.

Hazánkban egyelőre ilyen veszély sem az ültetett, sem a természetben megtalálható fenyőket (főleg az erdei- és feketefenyőt) nem fenyegeti, mert nálunk ez az atka kimondottan ritkának tekinthető. Nemcsak ritka, hanem 45 évig nem is került elő újra Magyarországról. Bozai József, a keszthelyi egyetem egykori professzora találta meg ezt az állatot a hetvenes évek közepén hazánk nyugati területein, majd 45 év elteltével, 2018-ban azonosították újabb példányait Csévharaszton.

A jelenleg hazánkból nyitvatermőkről kimutatott atkák gazdasági vagy esztétikai kárt nem okoznak, de a Cenopalpus lineola példája jól mutatja, hogy egyes fajok felszaporodása, vagy új, idegenhonos atkafajok bekerülése megváltoztathatja a jelenlegi állapotot.

Dr. Kontschán Jenő

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/26 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

A lezárások miatt nem jön a kínai fokhagyma

Több mint tíz évig töretlenül nőtt a Kínából exportált fokhagyma mennyisége, a csúcsot a pandémia első évében érte el. Azóta azonban a folyamatos lezárások miatt mindig van valami gond a szállítással; pedig a minőség most jobb, mint szokott.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Növénynemesítésők találkozója

Emléknappal ünnepelte meg a Növénynemesítők Egyesülete azt a korszakos jelentőségű, első magyar növénynemesítési könyvet, amelyet éppen 200 évvel ezelőtt adtak ki. A jeles alkalmat konferenciával is egybekötötték, ahol a magyar növénynemesítés kiváló professzorai ismertették az szántóföldi és kertészeti növénynemesítés kutatás-fejlesztésének és oktatásának helyzetét és kihívásait.

Évi 60 ezer tonna alma Dél-Tirolból

A caldarói Roen szövetkezetet hat éve hozta létre két több 50 éves dél-tiroli termelő és értékesítő szövetkezet és egy nagykereskedő. Az új cég évi 60 ezer tonna almát vesz át a tagjaitól és viszi piacra a VOG konzorciumon keresztül. Az Interpoma kiállítás Fenntarthatóság az első elnevezésű túráján jártunk az új hűtő- és csomagolóházban.

Több fát, nagyobb területen, rosszkor vágott ki a vállalkozó - vádat emeltek ellene

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség három férfi ellen, aki Tiszaug és Lakitelek környékén szabálytalan fakitermeléssel számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyét semmisítette meg.

Zöldség- és gyümölcstermelői szervezetek támogatása

Az alábbiakban a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatására vonatkozó új elemeket tekintjük át az Európai Unió 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában. A jelen és a jövő az innováción és a technológiai fejlődésen túl az elismert termelői szervezetek által benyújtott, a felelős hatóság által elfogadott operatív programokban szereplő, az ágazati célkitűzéseket szolgáló tevékenységek végrehajtása nyomán alakul.