Back to top

A nyitvatermők kártevő atkái

Előszeretettel ültetnek különböző nyitvatermő növényeket (fenyők, tuják, ciprusok és társaik) városi parkokban, kertekben, sőt olyan zavart élőhelyeken is, mint az autópályák pihenői. Örökzöld jellegüknél fogva egész évben díszei lehetnek a környezetüknek, azonban rajtuk is jó néhány őshonos és behurcolt atkafaj él.

Negyvenöt év elteltével találták meg újra a mediterrán eredetű Cenopalpus lineola laposatkát
Negyvenöt év elteltével találták meg újra a mediterrán eredetű Cenopalpus lineola laposatkát
Leggyakrabban semmilyen utalás, nyom vagy kártétel nem jelzi a jelenlétüket, más esetekben jól látható, sőt súlyos károkat is okozhatnak ezek a fajok. Talán atkák élnek a legnagyobb fajszámban ezeken a növényeken. Számos őshonos fajukat találjuk meg, főleg az Oligonychus nemből, amelynek fajai (pl. a kimondottan fenyőféléken élő O. brevipilosus és O. kamaratus, vagy a más nyitvatermőket is fogyasztó O. ununguis és O. lagodechii) nagyon hasonlítanak egymásra, és elkülönítésük a szakemberek számára is komoly feladat.

Szerencsére kártételük minimális, sok esetben nem is lépi át az észlelési küszöböt. De ritkán más takácsatkanemek képviselőit is láthatjuk nyitvatermőinken, például a kevéssé ismert Eurytetranychus-fajokat.

Az őshonos fajok mellett két behurcolt, idegenhonos atka is él Magyarországon. Az Eotetranychus thujae itthoni azonosítása igen jelentős felfedezés volt, mert amikor Budapesten egy parkban ültetett fenyőről előkerült, az nemcsak az első hazai, hanem az első európai felbukkanása is volt. Aztán kiderült, hogy ezt az állatot hazánkban sokfelé széthurcolták, sokfelé előfordul. A közeli rokon, szintén behurcolt Eotetranychus libocedri csupán néhány apróságban (pl. a háti szőrök alakja) tér el tőle és kevésbé gyakori, eddig csupán Budapestről jelezték.

A Pentamerismus oregonensis és a P. juniperi elektronmikroszkóp alatt megkülönböztethető egymástól
A Pentamerismus oregonensis és a P. juniperi elektronmikroszkóp alatt megkülönböztethető egymástól
Mindkét faj első hazai előfordulása egyben az első európai előkerülést is jelentette, mert ezeket a nehezen azonosítható fajokat kevesen vizsgálják, és bár valószínűleg Európa több pontján is előfordulnak, valahogy eddig senki sem találta meg őket. Mivel a természetes terjedés esetükben Észak-Ame­rika és Európa között kizárható, feltételeznünk kell, hogy ezt a két takácsatkát szaporítóanyaggal hozták be Európába, majd hazánkba.

Jelenleg olyan nagy egyedszámban nem láthatók, ami megfigyelhető kártételhez vezetne, de felhívja a figyelmet arra, hogy más, kevésbé ismert vagy még rejtőzködő kártevők is megérkezhettek és bármikor komolyabban károsíthatnak.

Több laposatkafaj is él a nyitvatermőinken. A közkedvelt tuja-, boróka- és fenyőfajokon és -fajtákon nagyon gyakoriak az apró, vörös laposatkák, mint a Pentamerismus oregonensis és a Pentamerismus juniperi. A két faj közötti különbség elenyésző, csupán szakemberek által, nagy nagyításon látható, hogy eltér a háti szőreik száma és alakja.

Illusztráció
Illusztráció

A tiszafa a tujákhoz és a fenyőkhöz hasonlóan kedvelt növény a parkokban és kertekben. Mérgező mivolta miatt kevés növényevő atkafaj található rajta. Ilyen a hozzá alkalmazkodott laposatka, egy szintén apró, piros színű atka, a Pentamerismus taxi. A fenyőkön és tujákon élő rokon fajoktól eltérően ennek az atkának a szőrei aprók, tű alakúak, így mikroszkóp alatt könnyen elkülöníthető a másik két fajtól. Mindhárom lapos­atkafaj nagy egyedszámban lehet jelen a növényeken, de látványos károkozásukat még nem jegyezték fel.

A mérgező tiszafára specializálódott a Pentamerismus taxi
A mérgező tiszafára specializálódott a Pentamerismus taxi

Ezzel szemben a hazánkban is előforduló Cenopalpus lineola nagyon komoly károkat okoz a mediterrán területeken, az általa megtámadott fák elszáradnak és elpusztulnak.

Hazánkban egyelőre ilyen veszély sem az ültetett, sem a természetben megtalálható fenyőket (főleg az erdei- és feketefenyőt) nem fenyegeti, mert nálunk ez az atka kimondottan ritkának tekinthető. Nemcsak ritka, hanem 45 évig nem is került elő újra Magyarországról. Bozai József, a keszthelyi egyetem egykori professzora találta meg ezt az állatot a hetvenes évek közepén hazánk nyugati területein, majd 45 év elteltével, 2018-ban azonosították újabb példányait Csévharaszton.

A jelenleg hazánkból nyitvatermőkről kimutatott atkák gazdasági vagy esztétikai kárt nem okoznak, de a Cenopalpus lineola példája jól mutatja, hogy egyes fajok felszaporodása, vagy új, idegenhonos atkafajok bekerülése megváltoztathatja a jelenlegi állapotot.

Dr. Kontschán Jenő

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/26 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egymilliárd euró kellene az érdemi iskolagyümölcs-programra

Az Európai Bizottság által a témában szervezett konferencián fejtette ki Philippe Binard, az európai frissáru-ágazati szövetség, a Freshfel Europe elnöke, hogy szükségszerű az uniós iskolagyümölcs-program felülvizsgálata és javítása, illetve a rászánt összeg növelése.

Elektronikai forradalom: gombák válthatják a műanyagot

Az elektronikai hulladékok mennyisége világszerte nő, amire a gyártók sokszor rátesznek egy lapáttal a tervezhető avulással, és hogy úgy alkotják meg a készülékeket, hogy ha elromlanak jobban megérje újat venni, mint javítani… A gombák talán segíthetnek a problémán.

A krónikus rovarölőszer-hatás károsítja a méhek látását

Egy Rachel Parkinson és munkatársai által most közzétett tudományos cikk eddig nem alkalmazott, új vizsgálati módszerekkel gyarapítja a bizonyítékok sorát, hogy a neonikotinoidok hosszabb távon igenis káros hatással vannak a méhek látásán keresztül viselkedésükre, tájékozódásukra.

Őszi munkák a kertben

A tél a pihenés, feltöltődés, tervezés ideje a kertnek és kertésznek. Hogy erre az időszakra megfelelően felkészüljünk, számos teendőnk van még ősszel a kertben.

Nemzeti parki területen, ráadásul tiltott eszközökkel horgásztak

Orvhalászokat értek tetten a rendőrök 147 kilogramm ponttyal a Hortobágyi Nemzeti Park területén - közölte a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szerdán a police.hu oldalon.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Másodvirágzás ősszel

Városi vadgesztenyefákon nem teljesen szokatlan, hogy ősszel néhány virágzatot látunk a száraz levelek mellett vagy a kopasz ágakon, az idén azonban több növényfajon is hasonló jelenség tapasztalható. Mi ennek az oka?

Egy pincészet, három borvidék

„Alkotás gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség” – ezen irányelvek mentén hozta létre Zsirai Csaba a Zsirai Pincészetet, amit Zsirai Petra és Kata örökségül kapott édesapjuk elhalálozásával. Álmát lányai teljesítik be, amelyről és a pincészet mindennapjairól Zsirai Kata beszélgetett Viniczai Sándorral, a Borászati Füzetek felelős szerkesztőjével az MMG Direkt legutóbbi adásában.

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A precíziós gazdálkodás lehetőség: a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az inputanyagok optimális felhasználására, és mindezek eredményeként a vidék jövedelemtermelő képességének fokozására. A Bakodpusztai Gazdafórumon példákon keresztül és számokkal alátámasztva mutatták be a precíziós gazdálkodás előnyeit.

A madarak vándorlásának eddig ismeretlen pozitív hatását fedezték fel

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.