Back to top

Így állítanák meg a gyilkos óriásdarazsakat

Az ázsiai óriás lódarázs egyre terjed Amerikában, és amellett, hogy ijesztően nagy és vad, óriási kárt tesz a méhállományokban is. Most azonosították ivari feromonját, amellyel talán lépre lehet majd csalni és megfékezni.

A mandarindarázs (Vespa mandarinia)
A mandarindarázs (Vespa mandarinia)
A földkerekség legnagyobb lódarázsfaja fenyegető megjelenése és megállíthatatlannak tűnő észak-amerikai terjedése miatt a sajtó reflektorfényébe került az utóbbi időben. Bár az ázsiai óriás lódarázsra (Vespa mandarinia) aggatott „gyilkos” jelző a veszély eltúlzását jelzi, a kutatók egyetértenek abban, hogy az invazív faj valóban jelentős pusztítást visz végbe, mivel fenyegeti Észak-Amerika méh­állományait, s ezzel ráadásul sok millió dolláros kárt okoz a mezőgazdaságnak is. A mézelő méhek lényegében védtelenek az óriás lódarazsakkal szemben, amelyek így rövid idő alatt teljes méhállományokat képesek elpusztítani.

„Általában meg szoktam kérni az embereket, hogy ne nevezzék ezeket a rovarokat gyilkos darázsnak, mert ugyan valóban nagyok és talán ijesztőek is, valójában nem öldökölnek össze-vissza – mondta James Nieh méhkutató, a Kaliforniai Egyetem San Diego-i kampuszának biológiaprofesszora. –

Bámulatra méltó társadalomalkotó rovarok, csak éppen nem honosak Észak-Amerikában, és kárt tesznek kulcsfontosságú méhállományainkban, ezért meg kell tőlük válnunk.”

Az viszont nem világos, miként lehetne megszabadulni tőlük. Még azt sem könnyű meghatározni, hol fordulnak elő egyáltalán. Az eddigi jelentések Kanadából és az USA csendes-óceáni partvidékének északnyugati részéről érkeztek. Lehetséges megoldásként Nieh és munkatársai Kínában kifejlesztettek egy módszert az ázsiai óriás lódarázs élőhelyeinek felderítésére és eltávolításuk felgyorsítására. A Current Biology szakfolyóirat legutóbbi számában a kutatók arról számolnak be, hogy sikerrel azonosították az ázsiai óriás lódarázs­anya ivari feromonjának három fő összetevőjét, s e tudás birtokában könnyebb lehet lépre csalni és csapdába ejteni a rovarokat. Kétévnyi kísérletezés, valamint gázkromatográfiával összekapcsolt tömegspektrometria segítségével Nieh és munkatársai kimutatták, hogy az ivari feromon fő összetevője a hexán-, az oktán- és a dekánsav. E vegyületek mindegyike könnyen beszerezhető, és akár azonnal bevethető a terepen.

Vespa velutina
Vespa velutina

Korábbi munkájuk során Nieh és kollégái hasonló megközelítést alkalmaztak egy rokon ázsiai lódarázsfaj, a Vespa velutina női ivari feromonjának azonosítására.

A mostani kísérletekben a kutatók csapdákat helyeztek ki a lódarázsfészkek közelében, olyan helyeken, ahol a darazsak általában párzanak, és csak hím egyedeket ejtettek foglyul, nőstényeket és más fajok egyedeit nem.

Kísérleteik során a tudósok megfigyelték a lódarázs idegműködését, és igazolták, hogy a hímek csápjai roppant érzékenyek a feromonra.

„A hímeket odavonzzák a nőstények illatanyagai, ugyanis általában a fészkük közelében párzanak velük – ismertette Nieh. – Két terepi kísérletben rövid idő leforgása alatt több ezer hímet sikerült odavonzanunk ezekkel az illatokkal. Mivel a feromonalapú csapdák viszonylag olcsók, szerintem nincs akadálya annak, hogy mintavételezés céljából nagy földrajzi területen szétszórjuk őket. Azt tudjuk, hogy eddig hol látták őket, de a nagy kérdés az, hogy terjeszkednek-e, és ha igen, hol lehet az inváziós front.”

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gondolkodj úgy, mint egy méhecske!

A mesebeli szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet Reith János és felesége, Marika sombereki gazdasága. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Egy kezdő méhész naplója: az első hét

Emlékszem, kisgyermekként a konyhakertben állandó vendégeink voltak a méhek, a házunk előtt álló cseresznyefa szinte zsongott virágzáskor. Azt is hamar megtanultam, hogy amikor elmegyek akácvirágot enni, először nézzek a mélyére, mert szinte biztos, hogy lesz benne valami. Maci méz mindig volt otthon, később a munkahelyemen is tartottam belőle.

Műtrágya helyett légylárvák

A világméretű műtrágyahiányra reagálva az ugandai gazdák meglepő alternatívához fordultak: a katonalégy lárvájával oldják meg a tápanyag-utánpótlást.

Mi van a lepényfa levelén?

A lepényfa Észak-Amerikából származik, krisztustövis néven is ismert (az alapfajon nagy tövisek vannak), jól alkalmazkodó, nagy tűrőképességű díszfa, amely ideális választás városi környezetbe, utcai ültetésre, de az újabb változatai nagyobb kertek látványos szoliternövényei is lehetnek. Az egyik ismert kártevője mostanában egyre nagyobb károkat okoz.

Hogyan tovább sertéstenyésztés?

Az elmúlt 7-8 hónapban sok szó esett a sertéságazat problémáiról. A tűzoltásra szánt intézkedések azonban nem tudták eloltani a tüzet. Ennek egyik oka a külső körülmények évtizedek óta nem látott kedvezőtlen együttállása, a másik pedig a strukturális változások bekövetkeztének hiánya.

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…

Műholdfelvételekkel mérték fel az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományát

Műholdfelvételek és 300 ezer önkéntes segítségével tudtak kutatók első alkalommal pontos becslést adni az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományáról - írta a The Guardian című brit lap.

Kevés orrszarvú ünnepli az orrszarvúk világnapját, szeptember 22-én

Szeptember 22-én van az orrszarvúk, vagy más néven rinocéroszok világnapja. Az orrszarvúk átlagosan negyven évig élnek - ha hagyják őket -, emiatt az összes fajt súlyos veszély fenyegeti.

Miért ne ültessünk özönnövényeket?

A jellemzően más kontinensekről származó özönfajok sok galibát okoznak a természetvédelemben, ezért nem ajánlott őket a kertünkbe vagy a természetbe ültetni – sőt, egyes növényeknél ezt a törvény is tiltja. Szerencsére ezek a fajok kerti felhasználásra könnyen helyettesíthetők hazánkban őshonos vagy „ártalmatlan” idegenhonos dísznövényekkel.