0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Így állítanák meg a gyilkos óriásdarazsakat

Az ázsiai óriás lódarázs egyre terjed Amerikában, és amellett, hogy ijesztően nagy és vad, óriási kárt tesz a méhállományokban is. Most azonosították ivari feromonját, amellyel talán lépre lehet majd csalni és megfékezni.

A földkerekség legnagyobb lódarázsfaja fenyegető megjelenése és megállíthatatlannak tűnő észak-amerikai terjedése miatt a sajtó reflektorfényébe került az utóbbi időben. Bár az ázsiai óriás lódarázsra (Vespa mandarinia) aggatott „gyilkos” jelző a veszély eltúlzását jelzi, a kutatók egyetértenek abban, hogy az invazív faj valóban jelentős pusztítást visz végbe, mivel fenyegeti Észak-Amerika méh­állományait, s ezzel ráadásul sok millió dolláros kárt okoz a mezőgazdaságnak is. A mézelő méhek lényegében védtelenek az óriás lódarazsakkal szemben, amelyek így rövid idő alatt teljes méhállományokat képesek elpusztítani.

„Általában meg szoktam kérni az embereket, hogy ne nevezzék ezeket a rovarokat gyilkos darázsnak, mert ugyan valóban nagyok és talán ijesztőek is, valójában nem öldökölnek össze-vissza – mondta James Nieh méhkutató, a Kaliforniai Egyetem San Diego-i kampuszának biológiaprofesszora. –

Bámulatra méltó társadalomalkotó rovarok, csak éppen nem honosak Észak-Amerikában, és kárt tesznek kulcsfontosságú méhállományainkban, ezért meg kell tőlük válnunk.”

Az viszont nem világos, miként lehetne megszabadulni tőlük. Még azt sem könnyű meghatározni, hol fordulnak elő egyáltalán. Az eddigi jelentések Kanadából és az USA csendes-óceáni partvidékének északnyugati részéről érkeztek. Lehetséges megoldásként Nieh és munkatársai Kínában kifejlesztettek egy módszert az ázsiai óriás lódarázs élőhelyeinek felderítésére és eltávolításuk felgyorsítására. A Current Biology szakfolyóirat legutóbbi számában a kutatók arról számolnak be, hogy sikerrel azonosították az ázsiai óriás lódarázs­anya ivari feromonjának három fő összetevőjét, s e tudás birtokában könnyebb lehet lépre csalni és csapdába ejteni a rovarokat. Kétévnyi kísérletezés, valamint gázkromatográfiával összekapcsolt tömegspektrometria segítségével Nieh és munkatársai kimutatták, hogy az ivari feromon fő összetevője a hexán-, az oktán- és a dekánsav. E vegyületek mindegyike könnyen beszerezhető, és akár azonnal bevethető a terepen.

Korábbi munkájuk során Nieh és kollégái hasonló megközelítést alkalmaztak egy rokon ázsiai lódarázsfaj, a Vespa velutina női ivari feromonjának azonosítására.

A mostani kísérletekben a kutatók csapdákat helyeztek ki a lódarázsfészkek közelében, olyan helyeken, ahol a darazsak általában párzanak, és csak hím egyedeket ejtettek foglyul, nőstényeket és más fajok egyedeit nem.

Kísérleteik során a tudósok megfigyelték a lódarázs idegműködését, és igazolták, hogy a hímek csápjai roppant érzékenyek a feromonra.

„A hímeket odavonzzák a nőstények illatanyagai, ugyanis általában a fészkük közelében párzanak velük – ismertette Nieh. – Két terepi kísérletben rövid idő leforgása alatt több ezer hímet sikerült odavonzanunk ezekkel az illatokkal. Mivel a feromonalapú csapdák viszonylag olcsók, szerintem nincs akadálya annak, hogy mintavételezés céljából nagy földrajzi területen szétszórjuk őket. Azt tudjuk, hogy eddig hol látták őket, de a nagy kérdés az, hogy terjeszkednek-e, és ha igen, hol lehet az inváziós front.”

Forrás: Méhészet