0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A pálmazsír kiváltható (lenne)

Tejelő szarvasmarhák számára fejlesztett ki korszerű, a pálmazsírt kiváltó, nagyüzemi körülmények között is használható takarmányt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem. A hároméves kutatás-fejlesztési program vizsgálatai során bebizonyosodott, hogy az importalapanyagot kiváltó termékek megfelelően működnek nagyüzemi körülmények között, használatukkal kiváltható (lenne) a pálmazsír felhasználása.

A kérdés csak az, hogy a piac hajlandó-e támogatni egy ilyen technológiát.

A Magyarországon iparszerű tartásban termelő intenzíven hasznosított holstein-­fríz állományok takarmányozásában a legnagyobb kihívást a legjobb minőségű és legnagyobb mennyiségű tejtermelést lehetővé tevő energia- és tápanyagellátás biztosítása jelenti. A tejtermelő tehén a rendelkezésre álló táplálóanyagokat az egyes szervek igényeinek megfelelően osztja fel, ugyanakkor a tejtermelés szintjének fenntartása érdekében hajlamos saját tartalékainak mozgósítására, akár egészségének rovására is.

Kiemelten fontos tehát a kiváló genetikai potenciállal rendelkező állományok teljes értékű takarmánnyal való ellátása, különben a kondíciójuk, majd a reprodukciós paramétereik, végül a tejtermelésük is romlik.

A kutatás-fejlesztési projekt célja olyan hazai előállítású bendőstabil – vagyis a kérődző állatok speciális emésztési mechanizmusának megfelelő, a vékonybélből felszívódó – GM-mentes takarmánykiegészítő kifejlesztése és gyakorlati alkalmazásának vizsgálata volt, amely a repcét állítja alternatívaként a pálmazsírral szemben – ismertette az előzményeket Halász Tamás, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgató-helyettese.

Mint elmondta, a projekt során a szarvasmarha-állomány termelési mutatóinak vizsgálata mellett folyamatosan figyelték és elemezték a tej összetételét, az állatok szaporodásbiológiai- és anyagcsere-forgalmi mutatóit. Ennek során bebizonyosodott, hogy az importalapanyagot kiváltó termékek megfelelően működnek nagyüzemi körülmények között, használatukkal teljesen kiváltható a pálmazsír.

A lecitin újszerű alkalmazása

Pályázatuk címe „A lecitin újszerű alkalmazásának vizsgálata és a pálmazsír kiváltása hazai alapanyaggal nagy tejű szarvasmarhák takarmányozásában, különös tekintettel a szaporodásbiológiai paraméterek javítására, valamint a funkcionális tej előállításának lehetőségei” volt.

A projekt első szakaszában az elsődleges naturális mutatókat vizsgálták, hogy a nagyüzemi termelés által biztosított lehetőségek keretén belül objektív szempontok szerint alakíthassák ki a vizsgálati csoportokat, elemezhessék az adatokat. Ezek értékelése,

az etetés során egyértelműen kiderült, hogy a nem bendőstabil lecitinnek nincs érdemi hatása sem a tejtermelés mennyiségére, sem pedig a tej összetételére.

Azt is megállapították, hogy a nem bendőstabil lecitin etetésének semmilyen mérhető hatása nincs a szaporodásbiológiai paraméterekre. „Bizonyítást nyert tehát, hogy egyetlen – a projekt célkitűzései szempontjából fontos – paraméter sem befolyásolható pozitívan a nem bendővédett forma etetésével” – mondta Halász Tamás, hozzátéve, hogy ez az eredmény megfelelt az előzetes várakozásaiknak. A gyakorlati etetés azonban szükséges volt annak bizonyítására, hogy az olajtalanított lecitinnek egy olyan csomagolást kell biztosítani, aminek köszönhetően sértetlenül haladhat át a bendőn.

Védett repcezsír

Az eredmények birtokában kezdték meg a projekt második fázisát. A kísérleti csoportok takarmányában a pálmazsírt védett repcezsírral helyettesítették és bendőstabil lecitinnel egészítették ki. „Azt feltételeztük, hogy a kísérleti csoport teljesítménye eléri a kontroll csoportét” – idézte fel a vezérigazgató-helyettes, hogy feltételezésük szerint a lecitin segítségével a pálmazsírhoz hasonló eredmények születhetnek. A lecitint nem „on top” etették, hanem beillesztették a takarmányadagba.

Az eredmények meglepetésre azt mutatták, hogy kortól, laktációban eltöltött időtől és évszaktól jelentős mértékben eltérő módon, de a kísérleti csoportok minden mért mutatóban jobban teljesítettek, mint a kontroll csoportok.

„Bizonyítást nyert tehát, hogy a pálmazsír tökéletesen helyettesíthető a védett repcezsír + bendőstabil lecitin kombinációjával.

Ha csak a termelési mutatókban elérhető extra eredményt számoltuk, akkor egyértelmű, hogy a repcezsír + lecitin költsége magasabb, mint az extra termelt tej révén elérhető hozam” – hangsúlyozta Halász Tamás, de mint hozzátette, a szaporodásbiológiai mutatók javulásának köszönhetően a befektetett extra költség összességében megtérült.

Új takarmánykiegészítő

A Hód-Mezőgazda munkatársai a kutatást a Szegedi Tudományegyetem több karával együttműködve végezték. A hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Karról dr. habil. Mikó Edit dékán, egyetemi docens, dr. Süli Ágnes adjunktus, laboratóriumvezető, Szegeden a Szent-­Györgyi Albert Klinikai Központ Laboratóriumi Medicina Intézetétől dr. Földesi Imre intézetvezető, egyetemi docens, az Alkalmazott Informatikai Tanszéktől pedig Bánhelyi Balázs egyetemi adjunktus és munkatársaik, PhD-hallgatóik vettek részt a munkában.

Az új, bendővédett lecitintartalmú repce­zsír hatásának vizsgálatára alapozott kísérleti fejlesztés következő fázisában egy takarmánykiegészítő létrehozása volt a céljuk. Továbbra is monitorozták a kísérleti és kontroll csoportokat. A takarmányokból rendszeres időközönként mintákat vettek, meghatározták a beltartalmát. Folyamatos volt a takarmányreceptúrák és takarmánykeverékek előállítása, a napi maximális tejtermelés elérése érdekében a költségek optimális szinten tartása mellett.

A termelési adatokat napi szinten, a szaporodásbiológia mutatókat folyamatosan monitorozták, gyűjtötték és értékelték, vér- és tejmintákat vettek meghatározott időközönként.

Metabolizációs és tej beltartalmi vizsgálatokat végeztek nagyüzemi gyorstesztek segítségével. Vizsgálták a tejzsír zsírsav-összetételét is.

A védett repcezsír előállításának költségét bekalkulálva a tejtermelési mutatóra vonatkozó költségelemzést is el kellett végezniük, hiszen a kész takarmány-kiegészítőnek nemcsak takarmányozási, hanem gazdasági szempontból is megfelelőnek kell lennie. Az adatok kiértékelését, az összefüggések feltárását és matematikai modellezését követően készült el az új takarmánykiegészítő.

Megszületett a Replec

Mivel a korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy a bendőstabil repcezsír és a bendővédett lecitin együttes alkalmazása meghozza a kívánt eredményt, sor kerülhetett a nevezett két termék összevont gyártására – továbbra is külföldi bérgyártásban. A termék a Replec fantázianevet kapta.

Első körben egy 70 százalék repce és 30 százalék lecitin összetételű bendőstabil terméket gyártottak és etettek. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a termék 300 g/tehén/nap adagban alkalmazva nagyon jól működik, de használata nem gazdaságos. Amikor pedig csak 200 g/tehén/nap adagban etették, akkor a 300 gramm védett pálmazsírral szemben a Replec által biztosított 140 gramm repcezsír nem bizonyult elegendő energiaforrásnak.

Ebben az esetben már nem a lecitin volt a limitáló faktor, hanem a napi adagban levő védett zsír. Célszerűnek látták a Replec összetételén változtatni, és 80 százalék repce plusz 20 százalék lecitin kombinációra tértek át.

Ezzel az összetétellel már hasonló eredményt értek el napi 200-220 g/tehén adagban, mint a kontroll csoportnak adott napi 300-330 g/tehén pálmazsír dózissal.

„Kísérleteink ebben a fázisában a piaci körülmények oly mértékben megváltoztak, hogy a védett pálmazsír és védett repcezsír közötti árkülönbség szinte lenullázódott a projekt kezdeti 40 százalékos eltéréséhez képest” – idézte fel Halász Tamás, hogy így a napi 200-220 g/tehén adagban alkalmazott Replec tejtermelésre és a tej minőségére vonatkozó eredménye már nem tért el a kontroll csoport eredményeitől. A kísérleti és kontroll csoportok közötti különbség a tejtermelésben fél liter/nap alá csökkent, bár az eltérés nem volt szignifikáns. A napi költségkülönbség a projekt végi aktualizált árakkal számolva 10 eurocent volt a kontroll csoport javára. „Ez olyan minimális különbség, amit a kísérleti csoportok jobb szaporodásbiológiai eredményei bőven kompenzáltak” – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes, hogy a kapott eredményeket összehasonlították a megelőző év naturális mutatóival is. E szerint a 2021-es évhez képest a fajlagos telepi termelésben 0,2 és 0,6 liter termelési többletet mértek. A vemhesülések hatékonysága pedig 16,5 százalékkal javult.

„A projekt során létrehozott új termék tehát megfelelően működik nagyüzemi körülmények között. Használatával teljesen kiváltható a védett pálmazsír, ugyanakkor a termék csak akkor juthat nagyobb szerephez, ha a piac igényli a pálmazsír kiváltását, és ezt a tej árában hajlandó kompenzálni”

– mondta Halász Tamás, aki szerint termékük elsődlegesen a tejhasznú tehenészetek takarmányozásában lett volna jelentős, de nem zárták ki a más haszonállatokon végzett kísérleteket sem. A szakember szerint az agrárpolitikai célkitűzéseken túl a projekt környezetkímélő jellegét is szem előtt tartották, hiszen egy olyan importtermék alternatívája született meg, melynek révén jelentősen csökkenthető az ökológiai lábnyom. Mindezek pedig együttesen gazdaságosabb, hatékonyabb tejtermelést eredményeztek volna, ezáltal növekedett volna vállalkozásuk piaci részesedése és a takarmány-előállításon keresztül munkahelyeket is teremthettek volna.

Egyelőre a remény maradt

A jelenlegi világpiaci árak, a tőzsdék hektikus ingadozása miatt a termék piaci bevezetése gazdaságossági okokból nem történt meg. Ugyanakkor a kísérlet során hosszú távúnak ígérkező szakmai kapcsolatokra tettek szert gyártó cégekkel, kutatókkal és kutató helyekkel, melyekből a jövőben is profitálhatnak, akár a jelenleg kifejlesztett termék kapcsán. Reményeik szerint, amennyiben néhány éven belül normalizálódik a gazdasági helyzet, a most kifejlesztett terméknek lesz létjogosultsága.

„Az általunk kifejlesztett Replec a későbbiekben gazdaságosabb, hatékonyabb tejtermelést fog eredményezni, így a mezőgazdaság nehézipara kevésbé lesz kiszolgáltatva a nyers tej világpiaci áringadozásának”

– fejezte ki reményét a szakember, aki szerint felhasználása nemcsak a hazai holstein-fríz állományok takarmányozásában játszhat majd kiemelt szerepet, hanem mindenhol, ahol értéknek számít a környezettudatos, hatékony, magas hozzáadott értéket képviselő takarmányozás és funkcionális élelmiszer-előállítás.

A kérdés tehát a projekt végén az, hogy a piac hajlandó-e támogatni egy, a pálmazsír kiváltására alkalmas, környezetbarát, kisebb ökológia lábnyomot hagyó technológia bevezetését.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság