Back to top

A szárazság az új normális

Úgy tűnik, hogy a vízhiány és a szárazság normálissá válik. És nemcsak Dél-Európában, hanem Magyarország nagy részén is. Az előrejelzések nem sok jót ígérnek a nyár hátralévő részére. A rendkívüli szárazság olyan szélsőség, amely nem egyik napról a másikra alakul ki.

A Duna mellékágának ártere a felvidéki Medve határában
A Duna mellékágának ártere a felvidéki Medve határában
Fotó: MTI
Az árvízzel ellentétben a szárazság a hőség és a hónapok óta tartó csapadékhiány keveréke. Ekkor a víz már nem csak a talaj felső rétegéből párolog el. Minden víztől függő kultúra kárára.

Nem csak Dél-Európában – legalább 1200 éve nem volt a mostanihoz fogható szárazság Spanyolországban és Portugáliában – nyögnek az emberek a hőség és a szárazság miatt. Magyarország egyes régióiban is jóval evesebb csapadék esett, mint az szükséges volna. 

2022 júniusa az ország egész területén száraz, sőt szélsőségesen száraz hónap volt, akárcsak 2021-ben. A legtöbb helyen a szokásos csapadékmennyiségnek a harmada sem esett le.

És a szárazság még mindig nem ért véget – nemcsak a nyári, idénynövényeket, de az őszi kapásnövényeket is súlyosan károsíthatja a rendkívüli időjárás.

„A múlt nyáron, 2021-ben 22 napon volt érvényben legalább másodfokú hőségriasztás Magyarországon. 2021 után idén is szokatlanul meleg júniuson vagyunk túl és a hónap vége ismét hőséggel telt, s a hó végi hőhullám átnyúlt júliusra is. Egyelőre a hosszú trendbe illeszkedőnek tűnik az idei nyár is. Az első idei komoly hőhullám apropóján frissítettük néhány hőséget jellemző indikátor sorát az 1901 és 2021 közötti időszakra”

– írja Bokros Kinga és Lakatos Mónika a met.hu oldalon megjelent tanulmányban.

Az ország egész területén hetek óta elhúzódó kánikula következtében minden fás, száraz növényekkel borított területen megnőtt a tűz kialakulásának kockázata. Az aszályos körülmények és az extrém száraz biomassza miatt akár már egy kisebb szél is gyors tűzterjedést eredményezhet, a felszíni tüzek pedig könnyen 15-30 méteres lángmagasságú koronatűzzé fejlődhetnek.

A klímaváltozás hatására a nyári középhőmérséklet 1901-től csaknem 1,4 Celsius fokkal nőtt, a tavalyi 2021-es nyári középhőmérséklet 1,2 fokkal tért el a normál időszak átlagától. Bokros Kinga és Lakatos Mónika felmérése szerint:

„2021 júniusa az elmúlt 121 év legszárazabb júniusa volt, mindamellett a harmadik legmelegebb az elmúlt júniusok sorában. Mindez nagyban hozzájárul az intenzívebb, hosszabb és gyakoribb hőhullámok megjelenéséhez országszerte. 2021 után 2022-ben is szokatlanul meleg júniuson vagyunk túl és a hónap vége ismét hőséggel telt”.

Országos átlagban 22,1 °C a 2022-es június havi középhőmérséklet, ezzel országosan a harmadik legmelegebb 1901 óta, megelőzve 2021 júniusát. A hó végi hőhullám hatását fokozta az ország délkeleti részét sújtó erős aszály.

A csapadékhiány miatt a 19. század közepe óta nem volt olyan alacsony a Tisza vízállása Szolnoknál, mint 2022 júliusában
A csapadékhiány miatt a 19. század közepe óta nem volt olyan alacsony a Tisza vízállása Szolnoknál, mint 2022 júliusában
Fotó: MTI

A csapadékhiány következtében a rendszeres mérések kezdete, a 19. század közepe óta nem volt olyan alacsony a Tisza vízállása Szolnoknál, mint idén július elején: mínusz 280 centiméteres vízállást mértek. Szolnoknál az eddigi legkisebb vízállást 2003. augusztus 21-én mérték, mínusz 279 centimétert.

Nem arról van szó, hogy elvileg nincs elég vizünk. A klímaváltozási forgatókönyvek szerint is valószínűleg lesz elegendő eső, csapadék hazánkban. Azonban elsősorban télen. Ráadásul a nyári meleg miatt nagyobb lett a vízigény is. Így minden hőhullám emlékeztet arra, hogy jól, tudatosan használjuk és tervezzük meg a vízhasználatot és vízfogyasztást.

A gabonatermés mellett a burgonya, a zöldség és a gyümölcs is veszélyben van. Csak 2018-ban a mezőgazdaságot ért kár hárommilliárd euró volt. A szárazság, valamint a következményeként fellépő gombafertőzés és a szú okozta károk hatalmas veszteségeket okoznak. Több mint 100-150 köbméter fát szükséges kivágni

Megnőtt a tűz kialakulásának kockázata

Ott, ahol nagy kiterjedésű, magas tűzveszélyes erdőállományok találhatók, sok esetben a lakott területek közé ékelve. A talaj mindkét megyében kritikusan száraz, csapadék továbbra sem várható és a néhány napos enyhülés után előreláthatólag folytatódik a kánikula. Mindezek miatt nagy az esély az intenzív, gyorsan terjedő felszíni tüzek kialakulására.

Az erdőtüzek miatt érdemes résen lenni és azonnal figyelmeztetni a tűzoltóságokat.

Nagy a valószínűsége annak, hogy hosszú távon sem lesz javulás. Európa nagyobb részén legalább fél évre elegendő esőzésre lenne szükség, hogy a talaj ismét jól megteljen vízzel. Például Németországban 2018 óta nem volt ilyen helyzet: a talaj gyakran 180 centiméter mélységig kiszáradt.

A Nébih azt javasolta, hogy a tilalommal nem érintett belterületen is zárt égésterű eszközöket, elektromos vagy gázgrillt használjanak, mert a nyitott égésterű szén- vagy fatüzelésnél az égő zsarátnokok több száz méterre is képesek elrepülni és meggyújtani az ott található növényzetet.

A csapadékszegény időjárás miatt kiszárad a növényzet
A csapadékszegény időjárás miatt kiszárad a növényzet
Fotó: Pixabay

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyugalomba vonulnak a hernyók, most kell feltenni a hernyófogó öveket – növényvédelmi előrejelzés 41. hét

Végre nem szenvednek vízhiányban a növények, cserében viszont nagyon sok érőfélben lévő gyümölcs reped, ahogy megszívta magát vízzel, így elkerülhetetlen a nagymértékű rothadás. Van teendő a hernyókkal is, és hamarosan kezdhető az őszi lemosópermetezés.

Oroszország annektálta az ukrán gabonatermesztést is

Az ukrán területek annektálása után Moszkva magasabb gabonaterméssel számol. Dimitri Patrusev orosz mezőgazdasági miniszter legalább ötmillió tonna további gabonára számít.

Van, aminek jót tett az aszály

A vertikális termesztőrendszerekben elképesztő hatékonyan gazdálkodnak a vízzel, ráadásul kevesebb növényvédő szerre van szükség, mint a szabadföldi esetében. Ennek eredményeképpen aszályos időben is biztos termést biztosít.

A mikroalgák bőséges, egészséges táplálékot és takarmányt ígérnek bármilyen környezetben

A globális élelmiszer-ellátás számos fenyegetéssel néz szembe, beleértve az éghajlatváltozást, a háborúkat, a kártevőket és a betegségeket. Az emberi szem számára parányi organizmus – a mikroalgák – megoldást jelenthetnek.

Jó idő a mezőgazdasági munkákhoz

A hét első napjaiban néhol előfordult még gyenge eső, zápor, de a megelőző időszakhoz képest jelentősen csökkent a csapadék, így a jellemzően napos, gyakran szeles időben a talajok felszín közeli része kissé száradni, szikkadni tudott, és folytatni lehetett betakarítási illetve vetési munkákat. A folytatásban is nagyrészt száraz időre van kilátás az átlagosnak megfelelő hőmérsékletekkel.

A vasúti szállítás jelenthet mentőövet a hazai gabonapiac számára

A Hungrail Magyar Vasút budapesti konferencia egyik szekcióján az ukrán gabona hatékonyabb továbbításának feltételeit és kihívásait ismertették. Az október 4-ei rendezvényen Záhonyt kiemelt stratégiai fontosságú átkelőnek aposztrofálták az átmenő gabonaszállítmányok miatt, azonban a számos technológiai és logisztikai nehézség nehezíti az áru gördülékeny áramlását.

Árplafont vezettek be Romániában a tűzifára

Korlátozzák a tűzifa és más fűtésre használt faanyagok árát Romániában: erről szerdai ülésén fogadott el sürgősségi rendeletet a bukaresti kormány.

Nem kívánt örökség

Hazánk minden tája szebbnél szebb erdőkben és mezőkben bővelkedik. A pazar látványt azonban gyakran beárnyékolja egy eldobott csokoládépapír, zsebkendő, és sok esetben nagy mennyiségű hulladék is.

30 finom, alacsony szénhidráttartalmú étel, amit a dietetikusok ajánlanak

Manapság az alacsony szénhidráttartalmú diéták népszerűbbek, mint valaha. Jaclyn London, dietetikus szerint fontos megjegyezni, hogy csak azért, mert egy étel szénhidrátot tartalmaz, még nem jelenti azt, hogy egészségtelen. Sőt, a szervezetünknek szüksége van a szénhidrátokra a túléléshez.

Még inkább számít az ár

Az agrárágazatot, az ipart és a szolgáltató szektort egyaránt különösen érzékenyen érinti a nagy költségnövekedés. A folyamatosan emelkedő kiadások csak részben építhetők be a fogyasztói árakba, sok termék és szolgáltatás iránt pedig bizonyos fogyasztói árszint fölött lezuhan vagy megszűnik a kereslet. A termelők és kereskedők is érzik a változást.