Back to top

Öntözés nélkül nem megy

A kerti növényeink az aszályos időszakban híján vannak a víznek, ezért a hiányzó csapadékmennyiséget öntözéssel kell pótolni. A szobanövények a kertiekkel ellenben teljesen az emberre utaltak, hiszen bent nem esik az eső, így nem csak pótolni kell a csapadékot, hanem a teljes szükséges vízmennyiséget biztosítani számukra

Vízadagolás

Nem jó megoldás a naponta kis vízadagokkal történő öntözés, helyette ideálisabb a ritkábban, de nagyobb vízadagok kijuttatása. A túlöntözés is káros, erre a növények többsége érzékeny, mivel az átázott földben a létfontosságú levegő nem jut el a gyökerekhez, viszont elszaporodhatnak a gyökér rothadását előidéző betegségek.

A növények vízigénye viszont változó, ezért igyekezzünk azt „személyre szabottan” biztosítani.

Vízre a tápanyagfelvételhez és a turgorállapot fenntartásához is szüksége van a növényeknek
Vízre a tápanyagfelvételhez és a turgorállapot fenntartásához is szüksége van a növényeknek
Igény szerint…

A sivatagok lakói a kaktuszok és más szárazságtűrő fajok bár tűrik a szárazságot, ám tavasztól őszig az aktív növekedési időszakukban akkor növekednek jól, ha vízhez jutnak. Víz híján is életben maradnak, csak fejlődésük lesz gátolt. Télen, amikor nem szabad növekedésbe kezdjenek –a fény hiánya miatt úgy sem hoznának egészséges hajtásokat - ilyenkor hagyjuk szinte teljesen kiszáradni a földjüket.

 

Néha száradjon ki a talaj

A legtöbb szobai levéldísznövény abba a csoportba tartozik, melyek kedvelik tavasztól őszig a bőséges és gyakori öntözést, télen viszont két öntözés között hagyjuk kiszáradni a talajuk felső 1 cm-ét. Az öntözések között kiszáradó földfelszín különösen fontos a késő ősztől kora tavaszig tartó pihenési időszakukban.
És vannak az igazán vízigényes fajok, ezeknek jó, ha mindig nedves a talajuk, de az nem jelenti azt, hogy álljon vízben a növény. Ha a felszín kiszárad, öntözzünk.

Nagyon kevés növény tartozik a mindig vizes talajt igénylő növények közé. Ezek azonban gyakori és alapos öntözést igényelnek, hogy földjük ne csupán nedves, de vizes legyen – ilyen például a vízipálma.

Az öntözés jó időzítése is fontos
Az öntözés jó időzítése is fontos
Nincs öntözési menetrend

Az öntözés ideális gyakorisága nehezen határozható meg, ez függ a növény és a cserép méretétől, annak fajtájától, a környezettől és nem utolsó sorban az évszaktól. Minél nagyobb növény van egy kis cserépbe ültetve annál gyakoribb öntözést kíván. Növekedési időszakban is nagyobb a növények vízigénye, mint a pihenő időszakukban. És a fajtól is függ a vízigény, hiszen nem mindegy, hogy egy eredetileg száraz helyről származik a növény, vagy nedves vízparti vegetáció tagja.

Minél nagyobb a levélfelület és minél gyorsabb a növény növekedése, annál gyakoribb öntözésre van szükség. A hőmérséklet és a fényerősség növekedésével a növények vízigény is nő.

Az agyagcserepes növényeket ajánlatos gyakrabban öntözni, mint a műanyag edényeseket, mert előbbi pórusain jellemző a párolgási veszteség. Ajánlatos közel olyan hőmérsékletű vízzel öntözni, amilyen a levegő hőmérséklete.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

Sivatagból farm a napelemek árnyékában

Kína legnagyobb gojibogyó farmja a Góbi-sivatag szélén található. A létrejöttét az árnyékolást biztosító gigantikus napelempark tette lehetővé, ami egy informatikai vállalat beruházásaként valósult meg, 2000 hektáros területen.