youtube://v/_JT8xQrfYdk
Kiemelte, hogy az állatkert az év minden napján nyitva tart, a vakációra számos programmal készülnek és havonta több alkalommal szerveznek vezetett esti sétákat, amikor kicsit a kulisszák mögé is be lehet tekinteni. A részletek megtalálhatók a honlapjukon, de azt már most lehet tudni, hogy kiemelt rendezvényük lesz az Állatok Éjszakája augusztus utolsó péntekjén, valamint az Állatkert Fesztivál, amelyet az 1866. augusztus 9-i nyitás alkalmából szerveznek a megelőző hétvégén.
– A hőséget nemcsak mi, emberek viseljük nehezen. Jelent-e plusz feladatokat az üzemeltetésben?
– A kutyameleg nálunk nem annyira érezhető, mint a város más részein, mivel szinte összefüggő lombsátor borul az állatkertre sok szabad vízfelülettel.
Utóbbit sok olyan fajnak is biztosítjuk, amelyek trópusiak. Az egy éves kiselefánt számára például nemcsak hűsölést, hanem játéklehetőséget is kínál, amit nagyon ki is használ. A legtöbben a jegesmedve és a pingvinek miatt aggódnak a kánikulában, de mi csak pápaszemes pingvinekkel foglalkozunk, amelyek Dél-Afrika partvidékén honosak. Ott melegebb van, mint nálunk, de ettől függetlenül árnyékolót is párakaput is felszereltünk számukra.A jegesmedve valóban sarkvidéki, így a legnagyobb szerepe a jó mély medencéjének van, amely a melegebb időszakban is kellemesen hűs marad, de emellett a zuhany alá is beállhat, ha ahhoz van kedve. Több mint száz éve él a faj a budapesti állatkertben, amely során nagy tapasztalat halmozódott fel a tartásával kapcsolatban, és több tucat medvebocs is született. A legelső helyek egyike, ahol sikerült jegesmedvét szaporítani, de megfelelő gondoskodás mellett a trópusi országokban lehetséges.
– Mekkora gondot okozott, illetve okoz a COVID, a sertéspestis és a madárinfluenza?
– A koronavírus az állatok vonatkozásában régóta ismert kórokozó, de a humán pandémia miatti zárva tartás érzékenyen érintett minket. Bár az állategészségügyi vonatkozásai nem voltak ismertek, elővigyázatosan kellett eljárni, elsősorban azon állatok – például az emberszabású majmok – érdekében, amelyek érzékenyek a humán fertőzésekre. Nagyon sok új intézkedést azonban nem kellett hozni, mert még az ötvenes évek TBC-tapasztalatai alapján üvegfal mögé kerültek az érintett fajok. Nálunk nem fordultak elő pozitív esetek, máshol azonban igen. Hallottunk nagymacskákról, amelyek enyhe lefolyású fertőzést kaptak, de a hópárduc több helyen el is pusztult. Egy valószínűleg illegálisan tartott, Bükkben befogott szervál karanténba került nálunk. Kiderült róla, hogy pozitív, és nem is sikerült megmenteni életét.
– Extrém állatmentésekről is sokat lehet olvasni az állatkert vonatkozásában. Legutóbb egy veszélyes majmot fogadtak be egy dunaharaszti pajtából.
– Nem lehet szabadon dönteni arról, hogy ki milyen állatot tart. Ezt jogszabályok határozzák meg. Vagy azért, mert az állat veszélyes, vagy azért, mert az illegális kereskedés miatt veszélyeztetett. A hatóság által elkobzott példányokról pedig az állatkertek gondoskodnak.
– Visszatérve a járványokra, milyen más óvintézkedéseket kellett bevezetni?
– Át kellett szerveznünk az állatszállításokat. Amikor pedig két elpusztult pelikánról kiderült, hogy madárinfluenzafertőzöttek, be kellett fognunk a nagy tó összes madarát, és a hatóságokkal szorosan együttműködve kerestük a megoldást. Az átmeneti karanténban sikerült megállítani a betegség terjedését. A nagyon értékes, szabad ég alatt tartott állományt oltással védjük a további fertőzésektől.
– Az állatmentés és fajmegőrzés mellett számos egyéb tevékenységet folytatnak itt, amelyekről a látogatók nem, vagy csak keveset tudnak. Ukrajnából is kerültek ide állatok?
– Tudomásom szerint állatkerti állatot nem szállítottak Magyarországra. Már csak amiatt sem lenne észszerű, mert Lengyelország sokkal közelebb van. De az európai állatkertek szövetségének szervezésében több százezer eurós adománygyűjtésben vettünk részt.
– A takarmányozás drágulása komoly probléma az állattartók számára. Önöknek is?
– Izgalmas lesz a kiadások összesítése év végén. Az állatkerti takarmánykosárban körülbelül 300 féle takarmány található, közte a haszonállattartásból is jól ismertek, humán élelmiszerek, de olyanok is, amelyek kevésbé elterjedtek.
Közel napi egymillió forintba kerül az állatok etetése.
– Sokan a biodóm költségei miatt is aggódnak, hiszen hallani, hogy a fenntartása nagyon drága, miközben bevételt egyelőre nem termel. Hogyan érinti ez a működési költségvetésüket?
– A beruházás kormányhatározat alapján zajlik megszabott költségkerettel, amiből még közel 6 milliárd forint rendelkezésre áll. A kivitelezés befejeződött, de a betelepítésére évekkel ezelőtt tervezett összeg természetesen már nem elegendő. Az állatkert feladata azonban alapvetően nem a profittermelés, hiszen közhasznú intézmény. A biodómmal kapcsolatban szerintem a fő kérdés az, amit a legtöbb látogató feltesz: hogy mikor nyílik meg, hiszen pluszt adna a közönségnek.
Ha viszont betelepíthetjük a 2,5 millió literes medencét a 14 méter széles és 4 méter magas betekintő ablakkal és a lelátóval, több száz ember élvezheti majd a látványosságot. Várják, várjuk, de a döntés nem a mi kezünkben van. Mi csak annyit tehetünk, hogy minden készen álljon a befejezéshez, rajtunk ne múljon semmi!